Reggeli üzenet: „Találkozás, amely életet ébreszt”

 Adventi köznapok - december 21. szombat

Advent harmadik hetének szombatjához érkeztünk. Közeledik karácsony szent ünnepe, s vele a lelki zarándoklatunk végpontja: a betlehemi Kis Jézus jövetelének, születésének megünneplése. Az adventi roráték csendjében ma arra hív bennünket az újra feléledő remény, hogy előkészítsük szívünket a Betlehemi kis Jézus fogadására.

A mai Szentírási olvasmányok (Szof 3,14-18a) különleges örömhírt hordoznak: „Veled van az Úr, a te Istened, az erős szabadító” – hirdeti Szofoniás próféta. Mária és Erzsébet találkozása (Lk 1,39-45) pedig arra emlékeztet bennünket, hogy életünk mindennapi útvonalán is élő valóság lehet Isten jelenléte.
Ezen a rorátés szentmisén főképp arra törekedjünk, hogy a rohanó világ zűrzavara közepette lelkünk elcsendesedjen, figyelmünk a lényegre irányuljon. Hátrahagyva a stresszt, az anyagiak utáni hajszát, fordítsuk tekintetünket Jézusra, aki örök reményt és megváltást ajándékoz nekünk.

Kérjük az Urat, hogy mindennapjainkat áldássá, találkozásainkat kegyelem-forrássá formálja, és élessze fel bennünk a békére, szeretetre, hitre és elhivatottságra való vágyakozást.
Vizsgáljuk meg lelkiismeretünket…
 

A mai evangélium egy különleges találkozásról számol be. Mária meglátogatja Erzsébetet, s ebben az egyszerű eseményben nemcsak két rokon, hanem a Menny és a Föld is találkozik. E találkozásból öröm fakad: Erzsébet szíve alatt felujjong a magzat és a Szentlélek betölti őt.
Adventi zarándoklatunk is egy ilyen találkozásról szól. Arra kaptunk meghívást, hogy elinduljunk, mint Mária, a hegyek közé – a saját belső hegyeink közé –, hogy megtaláljuk azt a helyet, ahol az Isten vár ránk.

De mi is akadályozhat meg minket az Istennel való találkozásban?

1.    Először is a világ zaja: Ma, amikor a karácsonyt megelőző napokat a stressz, az ajándékvásárlás és az időzavar uralja, könnyen szem elől tévesztjük az ünnep lényegét. Kérdésként merül fel, hogy hogyan állhatunk meg egy pillanatra, hogy meglássuk: Jézus a legnagyobb ajándék, akit kaphatunk?

2.    Másodszor a félelmek és a fölösleges aggodalmak is akadályt jelentenek: Szofoniás próféta arra emlékeztet, hogy ne féljünk! Az ünnep nem az aggódás időszaka kell legyen, hanem a reményé és a békéjéé. Kérdés számunkra, hogy hogyan helyezhetjük a mindennapok feszültségét Isten kezébe, bízva óvó szeretetében?

3.    Harmadszor a közömbösség, a kényelem: Az evangélium arra hív, hogy ébredjünk fel lelki alvásunkból, a minden mindegy magatartásból. Erzsébet szavai, hogy „boldog, aki hitt annak beteljesedésében, amit az Úr mondott neki”, minket is cselekvésre ösztönöznek.

Mit tehetünk az akadályok leküzdésének érdekében, de nemcsak most, advent vége felé, hanem életünk minden napján?

•    Tűzzünk ki néhány csendes percet minden nap, hogy lelkünk elcsendesedjen, és meghalljuk Isten hangját.
•    Helyezzük a szeretetet a középpontba. Találjunk egy egyszerű, de őszinte cselekedetet, például mondjunk köszönetet valakinek, látogassunk meg egy magányos szomszédot, vagy osszunk meg egy kedves gondolatot a közösségünkben, amellyel mások számára is megmutathatjuk Krisztus szeretetét.
•    Tegyünk valami apró, de szívből jövő és konkrét dolgot, például készítsünk egy kézzel írt üzenetet, vagy ajánljunk fel segítséget valakinek, akinek szüksége van rá.

Befejezésként emlékezzünk arra, hogy Jézus, aki a legnagyobb ajándék, már úton van felénk. Legyünk készen fogadni Őt, ahogy Erzsébet és Mária példája tanítja nekünk. Ámen.

Hívek könyörgése 

Testvéreim, Mária és Erzsébet találkozásának örömteli pillanata arra emlékeztet minket, hogy életünk minden találkozása lehetőség arra, hogy Isten jelenlétét hordozzuk és továbbadjuk. Kérjük most mennyei Atyánkat, hogy készítse fel szívünket Jézus születésének méltó fogadására!

1.    Imádkozunk Ferenc pápáért, püspökeinkért, papjainkért és szerzeteseinkért, hogy életük a találkozás és az önzetlen szeretet tanúságtétele legyen.
2.    Kérünk, áldd meg azokat, akik hűségesen felkeltek a hajnali órákban, hogy részt vegyenek a rorátés szentmiséken, és mindazokat, akik áldozatok árán is követték adventi lelki útjukat!
3.    Segítsd azokat, akik a világ zajában és a karácsony előtti rohanásban eltévedtek, hogy újra felismerjék a te békéd és szereteted fontosságát!
4.    Add, hogy a családok, különösen azok, akik nehézségekkel küzdenek, megtalálják a te szeretetedben az erőt és a reményt!
5.    Imádkozunk a közömbös és távolságtartó testvérekért, hogy életükben felragyogjon Jézus születésének örömhíre, és nyitott szívvel fogadják hívását! 

Mennyei Atyánk, köszönjük neked az adventi idő kegyelmeit, a találkozásokat és a te jelenléted örömét. Hallgasd meg könyörgéseinket, és segíts minket, hogy szívünk mindig készen álljon fogadni egyszülött Fiadat, a mi Urunkat, Jézus Krisztust, aki él és uralkodik mindörökkön örökké. Ámen.

Lefekvés előtti gondolat: „Történjék velem szavaid szerint.”

Ma este álljunk meg egy pillanatra, és gondoljunk Máriára, aki a várakozás közepette is bízott Isten tervében. 

Életünk minden bizonytalanságában ott rejlik a lehetőség, hogy mi is kimondjuk: „Történjék velem szavaid szerint.” Ez a mondat nemcsak Mária válasza volt, hanem egy útmutatás nekünk is, hogy Isten kezébe helyezzük életünk minden örömét, terhét és kérdését. 

Amikor ma álomra hajtjuk fejünket, tegyük le azokat az aggodalmakat, amelyeket egész nap hordozunk, és kérjük Istent, hogy a holnapi napot is az Ő fényében élhessük.

Esti ima:

Uram,

Te, aki ma is megszólítottál igédben,

segíts, hogy szívem mindig nyitott legyen a Te hívásodra.

Add, hogy Máriához hasonlóan bízni tudjak abban,

hogy velem vagy, és semmi sem lehetetlen Neked.

Vedd el szívemből a félelmet,

adj békét gondolataimban,

és tölts el a hit és remény világosságával.

Kérlek, áldd meg családomat, szeretteimet,

és mindenkit, aki ma magányos vagy terhekkel küzd.

Ma éjszaka, amikor álomba merülök,

engedd, hogy szereteted öleljen át,

és a holnapot új erővel kezdhessem.

Jézus Krisztus által, aki él és uralkodik örökkön-örökké.

Ámen.

Reggeli üzenet: „Ne félj, Mária! – A hit bátor válasza a félelemre”

 Advent 3. hete, péntek, december 20. 

Advent harmadik hetének végéhez közeledve megállunk a lelki zarándoklatunk egyik fontos állomásán. Izajás próféta és az evangéliumi híradás ma arra hívnak bennünket, hogy elmélyítsük bizalmunkat Isten gondviselésében és szeretetében. Az Úr jelet adott: a Szűz fiút fogan, és Emmánuelnek nevezi, ami azt jelenti: Velünk az Isten. Ez az ígéret ma is aktuális, amikor sokszor bizonytalanság és aggodalom tölti el a szívünket.

Gyújtsuk meg most hitünk lángját, mint az adventi koszorú gyertyáit, és kérjük a kegyelmet, hogy ezen a rorátés szentmisén keresztül közelebb kerüljünk az Úrhoz, aki nemcsak a jászolban, hanem a mi mindennapjainkban is meg akar születni.

„Ne félj, Mária! – A hit bátor válasza a félelemre”

Advent az ígéretek és várakozások ideje. Ma különösen is Isten hűséges ígéretére irányul a figyelmünk: „Velünk az Isten.” Ez az ígéret, amelyet Izajás próféta közvetített, és amely Mária életében valósult meg, arra hív minket, hogy újítsuk meg hitünket, különösen akkor, amikor félelmek és aggodalmak vesznek körül bennünket.

A mai evangéliumban egy fiatal, egyszerű lány áll előttünk, akit egy váratlan hírrel szólít meg Isten. Mária nem tagadja meg az emberi érzéseket: zavarba jön, kérdései vannak, de nem fél szembenézni a kihívással. Az angyal szavai: „Ne félj, Mária!” nemcsak neki, hanem nekünk is szólnak.

Mit tanulhatunk Máriától a mai világban?

1. Először is, fogadjuk el Isten szavát! Mária nyitottsága és alázata arra tanít, hogy merjünk bízni Isten szándékában akkor is, ha nem értjük teljesen. Az Úr hívása sokszor váratlan helyzetekben érkezik, de mindig kegyelmet is ad ahhoz, hogy elfogadjuk azt.

2. Másodszor higgyünk a lehetetlenben! Az angyal szavai: „Istennél semmi sem lehetetlen” emlékeztetnek arra, hogy a legnehezebb élethelyzetekben sem vagyunk egyedül. Amikor a családok előtt kihívások állnak, amikor egyedül maradt időseink úgy érzik, senkinek sincs szüksége rájuk, vagy amikor a fiatalok jövőjük miatt aggódnak, tudnunk kell, hogy Isten mindig velünk van, a javunkat akarja, ő cselekszik, irányítja életünket, ha figyelünk rá.

3. Harmadszor, adjunk bátor választ a megszólításra! Mária, a Názáreti szűz szavai: „Történjék velem szavaid szerint” az igazi hit megnyilvánulásai. Nem a félelem, hanem a bizalom válasza ez. Ebben a döntésben ott van a példája minden szülőnek, aki gyermeket vállal, minden magányos embernek, aki imáiban Istenhez fordul, és minden fiatalnak, aki a bizonytalan jövőben is mer tervezni.

Hogyan válaszoljunk ma?

Adventi készületünkben ne csak várjuk Krisztust, hanem aktívan készítsük elő az útját. Adjunk időt a családunknak, legyünk türelmesek egymáshoz, és ne hagyjuk, hogy a világ zajai, csillogó, villogó reklámjai, eltereljék figyelmünket a lényegről, az igazán fontos dolgokról. Gondoljunk különösen azokra, akik mellettünk élnek, de talán észrevétlenül hordozzák terheiket. Egy jó szó, egy apró gesztus is az Isten szeretetét közvetíti.

Befejezésül kérjük a Szűzanyát, az Esztelneki Madonnát, hogy tanítson minket bízni, ahogyan ő bízott. Hogy hitünkkel és szeretetünkkel mi is mondhassuk: „Velünk az Isten!” Ámen.

Hívek könyörgése

Testvéreim! Az adventi készületben, amikor várakozással tekintünk a Megváltó születése felé, forduljunk bizalommal Istenhez, aki gondoskodó szeretetével mindig velünk van. Kérjük őt, hogy jelenlétével és kegyelmével töltsön el minket, családjainkat és közösségeinket!

1. Urunk, add, hogy Egyházad minden tagja, Ferenc pápa, Gergely főpásztorunk, László segédpüspöke, valamint a papok és hívek egyaránt, a hit, a remény és a szeretet tanúi legyenek ebben a világban! 

2. Segítsd, Urunk, a családokat, hogy a szeretetben és egységben élve készüljenek a karácsony ünnepére, és békét találjanak mindennapjaikban! 

3. Áldd meg a magányosan élő időseket, hogy érezzék: soha nincsenek egyedül, hiszen Te mindig velük vagy! 

4. Urunk, erősítsd a fiatalokat és felnőtteket, hogy ne féljenek a jövőtől, hanem bizalommal haladjanak az általad kijelölt úton! 

5. Adj reményt és bátorságot azoknak, akik szegénységben vagy betegségben élnek, hogy a Te vigasztalásod által megújult erővel folytassák életüket! 

6. Kérünk, Urunk, hogy minden ember szívébe gyújtsd meg az adventi hit és szeretet fényét, hogy karácsonyra lélekben is készen álljunk fogadni Fiadat, Jézust! 

Mindenható Istenünk, hallgasd meg alázatos kéréseinket, és segíts, hogy adventi várakozásunk beteljesedjen a Te jelenléted örömében. Krisztus, a mi Urunk által. Ámen.

Lefekvés előtti gondolat: Isten csodái mindig a csendben és a várakozásban születnek.

Ahogy adventi zarándokutunk egy újabb napját magunk mögött hagyjuk, álljunk meg egy pillanatra, hogy szívünkben megköszönjük mindazt, amit a mai nap tanított nekünk. 

A Szentírás üzenete ma arra emlékeztetett minket, hogy Isten csodái mindig a csendben és a várakozásban születnek. Zakariás és Erzsébet története megmutatta, hogy életünk nehézségeiben, akár a magány, akár a mellőzöttség, akár a bizonytalanság terhét hordozzuk, Isten mindig jelen van, és cselekvésre kész.

Ma arra hívtunk mindenkit, hogy ne féljen bízni Isten tervében, még akkor sem, ha az néha várat magára, ha türelmet kíván. Gondoljunk most azokra, akik egyedül érzik magukat, az elfeledett idős szülőkre, a mellőzött özvegyekre, és mindazokra, akik nehezen találják meg helyüket az életben. Legyenek ők azok, akikért ma különösen imádkozunk.
 
A mai este csendjében adjuk át szívünket Istennek, aki a legnagyobb csodát készíti elő: az ő Fiának születését.

Esti ima:

Mennyei Atyánk!

Hálával és alázattal fordulunk Hozzád, ahogy adventi lelki zárandoklatunk egy újabb napja végéhez ért. Köszönjük, hogy ma is velünk voltál, megszólítottál minket igédben és észrevétlenül cselekedtél mindennapjaink apró eseményeiben.

Ma arra emlékeztettél bennünket, hogy bízzunk abban a tervben, amelyet Te a csendes várakozásban szövögetsz számunkra. Zakariás és Erzsébet története megmutatta, hogy életünk nehezebb pillanatai között is jelen vagy, és felkészítesz minket a Te csodáid befogadására.
Urunk, hálával gondolunk a nap minden ajándékára: a szép pillanatokra, a szeretet jeleire és a közösség erősítő erejére. Köszönjük a találkozásokat, a munkát, és azt a csendet is, ahol meghallhattuk hangodat.

Különösen kérünk most azokért, akik magányosnak érzik magukat: az idős szülőkért, akikről gyermekeik megfeledkeztek, a mellőzött özvegyekért, és mindazokért, akik szívükben vigasztalásra szorulnak. Töltsd be őket szereteteddel, és ajándékozd meg őket jelenléted melegségével! Add, hogy közösségeink mindig nyitottak és befogadóak legyenek.

Könyörgünk a családokért, hogy közöttük a szeretet és a megértés gyökerezzen meg, valamint az egyedülállókért, hogy megtapasztalhassák a Te gondoskodásodat.

Könyörgünk fiataljainkért, hogy tiszta és bátor szívvel keressék életük hivatását, és azokért, akik betegséggel küzdenek, hogy erőt és vigasztalást nyerjenek a Te kegyelmedből.

Urunk, add, hogy a mai nap minden áldásáért hálával hajtsuk pihenésre fejünket, és az éjszaka csendjében megérezzük jelenléted éltető erejét. Segíts, hogy holnap megújult lélekkel folytathassuk lelki zárandoklatunkat, és nyitott szívvel készüljünk a betlehemi Kisded fogadására. Krisztus, a mi Urunk által. Ámen.

Együtt az Advent útján: Lélekben készülve

Advent a várakozás és a remény időszaka. Ahogy közeledünk Karácsony szent ünnepéhez, nemcsak otthonainkat, hanem szívünket is érdemes díszbe öltöztetni. 

De mit jelent ez a gyakorlatban? Hogyan tehetjük az adventi időszakot igazán tartalmassá?

Először is, adjunk időt a csendre. A mindennapok rohanásában könnyen elveszik az ünnep lényege, ha nem szánunk időt a megállásra, ami hosszú távon azt eredményezheti, hogy az advent üressé válik, és nem marad más belőle, mint egy felszínes készülődés. Egy reggeli ima, néhány perc elmélkedés a gyertya fényénél, vagy egy csendes séta segíthet abban, hogy újra ráhangolódjunk a lelki készületre.

Másodszor, tegyünk apró lépéseket a hit elmélyítése érdekében. Az adventi koszorú gyertyáinak meggyújtása nemcsak szép hagyomány, hanem emlékeztető is: minden gyertya fénye közelebb visz minket Jézus születésének örömhíréhez. Olvassunk napi szentírási részeket, vagy keressünk egy-egy gondolatot, amit a szívünkbe véshetünk, amit magunkkal vihetünk a nap során, amin el-el gondolkodhatunk.

Harmadszor, ne féljünk megosztani az advent örömét másokkal! Egy kedves szó, egy mosoly vagy egy kis segítségnyújtás talán apróságnak tűnik, de hatalmas változást hozhat valakinek az életébe. Az ünnepi előkészült nem csak rólunk szól – a családunk, a minket körülvevő emberek is részesei ennek a csodának.

Végül, emlékezzünk arra, hogy az adventi időszak nem a tökéletességről szól. Lehet, hogy nem lesz minden ajándék időben becsomagolva, vagy nem sikerül minden recept úgy, ahogy terveztük. Ez rendben van. Ami igazán számít, az a szívünkben lévő készség: hogy Jézus születésének örömhírére várunk, és nyitottak vagyunk az Ő szeretetének befogadására.

Legyen ez az advent a lélek ünnepi készülődése, ahol nemcsak a külső, hanem a belső világunk is megszépül!

Reggeli üzenet: „Ne félj, Isten csodái beteljesednek!”

Adventi köznapok: december 19. csütörtök 

Az adventi zarándoklatunk során ma egy különleges üzenet szólít meg minket: Isten ígéretei beteljesednek, még akkor is, ha az emberi szem számára lehetetlennek tűnnek. Az olvasmányban (Bír 13,2-7.24-25a) Sámson, az evangéliumban (Lk 1,5-25) pedig Keresztelő János születésének hírüladását halljuk. Mindkét esemény a remény és az isteni csoda példája, amely a magány, fájdalom és várakozás közepette is megszületik.

Ahogy az Úr angyala azt mondta Zakariásnak: „Ne félj!” – úgy hív minket is arra, hogy hagyjuk el a félelmet, és bízzunk abban, hogy Isten minden élethelyzetben velünk van, és csodát készít számunkra. Ma reggel arra hív bennünket, hogy különösen gondoljunk azokra, akik magányosak, elhagyatottak vagy éppen életük új kezdetére várnak. Kérjük az Urat, hogy nyissa meg szívünket az ő jelenlétére és az ő csodáira!

Most pedig vizsgáljuk meg lelkiismeretünket és szívünk mélyéből kérjük bűneink bocsánatát, hogy méltóképpen ünnepelhessük ezt a szentmisét.

________________________________________

„A remény, amely életet ad!”

Az advent a várakozás, a remény és az új élet ígéretének ideje. A mai szentírási szakaszok két különleges asszony életébe adnak bepillantást nekünk: Mánoah felesége és Erzsébet történetébe. Mindkettőjük élete úgy tűnt, mintha befejezett lenne: meddők voltak, és emberi értelemben már nem reménykedhettek gyermekáldásban. Mégis, Isten csodálatos módon közbelépett, és életük fordulóponttá vált nemcsak önmaguk, hanem az egész nép számára.

1. Az emberi reménytelenség Isten számára lehetőség! Mánoah felesége és Erzsébet története rávilágít arra, hogy amikor az emberi remény elfogy, Isten akkor is képes cselekedni. Gyakran előfordul, hogy életünkben olyan helyzetekkel találkozunk, ahol már nem látjuk a kiutat. Talán magánytól szenvedünk, családi problémáink vannak, vagy úgy érezzük, hogy nem tudunk továbblépni. Ezekben a pillanatokban halljuk meg Isten szavát: „Ne félj!” – mert az ő ígéretei soha nem késnek el, és soha nem üresek, lásd a két asszony csodáját.

2. A csoda előfeltétele az engedelmesség és az áldozat, Mindkét történetben megfigyelhetjük, hogy az asszonyok nemcsak hallották az isteni üzenetet, hanem hittel válaszoltak rá. Mánoah felesége tartózkodott a bortól és a tisztátalan ételektől, Erzsébet pedig türelmesen várakozott, titokban tartva az áldott állapotát. Ez arra tanít minket, hogy az isteni kegyelem befogadásához nekünk is együtt kell működnünk Istennel. Az adventi időszak különösen alkalmas arra, hogy áldozatokat hozzunk, lemondjunk bizonyos dolgokról, és így helyet adjunk Isten kegyelmének az életünkben.

3. A csodák célja: mások szolgálata. Sámson és Keresztelő János születése nemcsak szüleik örömét szolgálta, hanem az egész nép üdvösségét. Isten minket is arra hív, hogy életünk csodáival másokat szolgáljunk. Gondoljunk ma különösen azokra, akik reménytelennek érzik az életüket: az egyedülálló idősekre, a magányos szülőkre, vagy azokra, akiknek nincs kire támaszkodniuk. Talán mi magunk is Isten eszközei lehetünk, hogy reményt és örömet vigyünk ezekbe az életekbe.

Kedves Testvérek, ne féljünk hinni a csodákban, és legyünk nyitottak Isten kegyelmére! 

A tegnap egy idős tanár házaspár keresett fel bennünket a kolostorba, azzal a kéréssel, hogy bejöhessenek a templomba és tiszteletüket tehessék, hálájukat fejezhessék ki az Esztelneki Madonna előtt. Ennek hátterében az áll, hogy a feleség súlyos műtét előtt kapta az Esztelneki Madonna képét a rajta lévő kis imával. Indítást érzett arra, hogy a Szűzanya égi támogatását kérje szorult helyzetében, a súlyos műtét előtt és ígéretet tettek férjével, hogyha sikeres lesz a műtét és felépül a feleség, akkor eljönnek Esztelnekre, hogy megköszönjék a Madonna segítségét. Ez a köszönetnyilvánítás, hálaadás a tegnap megtörtént, mert érezték, megtapasztalták az égi támogatást.

Kedves Testvérek! Advent üzenete az, hogy Isten életet ad ott, ahol mi már csak halált látunk; fényt gyújt ott, ahol mi csak sötétséget érzékelünk, reményt ébreszt ott, ahol a kétségbeesés, a reménytelenség lett úrrá. Ez a remény legyen az útitársunk ezen a lelki zarándoklaton Betlehem felé, ahol a legnagyobb csoda, az Isten emberré válása vár ránk. Ámen.

A hívek könyörgése

Testvéreim! Az adventi időszakban különösen arra hív minket az Úr, hogy bízzunk az ő szeretetében és gondviselésében. Ahogyan Sámson és Keresztelő János születését isteni ígéret előzte meg, úgy hív minket is arra, hogy imáinkkal kifejezzük a hitünket és reményünket. Forduljunk most közösen mennyei Atyánkhoz, és kérjük őt, hogy áldásával és kegyelmével kísérje életünket és a világot!

1. Könyörögjünk az Anyaszentegyházért és pásztoraiért, hogy az adventi időszakban hitelesen hirdessék Isten reményteljes üzenetét, és vezessék a híveket az üdvösség útján!

2. Imádkozzunk a családokért, hogy a szeretet, az egység és a kölcsönös megértés növekedjen közöttük, és otthonaikban mindig érezhető legyen Isten jelenléte!

3. Könyörögjünk az egyedülállókért, különösen az egyedül maradt idősekért, hogy megtapasztalják Isten gondoskodó szeretetét és közösségeink támogató erejét!

4. Imádkozzunk a fiatalokért és a felnőttekért, hogy életük döntéseiben Istenre figyeljenek, és bátran kövessék hivatásukat, akár a családban, akár más életállapotban!

5. Könyörögjünk a betegekért és az egészségben élőkért, hogy mindannyian megérezzék Isten közelségét, és az ő kegyelméből erőt merítsenek mindennapi feladataikhoz!

6. Imádkozzunk mindazokért, akik magányosnak érzik magukat, hogy Isten angyalainak közvetítésével eljussanak hozzájuk a vigasz és remény üzenetei!

7. Könyörögjünk saját közösségünk tagjaiért, hogy az adventi készület idején megerősödjenek hitükben, és karácsonykor nyitott szívvel fogadják a Megváltó érkezését! 

Mennyei Atyánk! Hálát adunk Neked, hogy meghallgatsz minket, és a remény fényeivel megvilágítod életünket. Add, hogy adventi zarándokutunkon megerősödjünk hitedben és szeretetedben, és így készüljünk a betlehemi Kisded fogadására. Krisztus, a mi Urunk által. Ámen. 

Lau-Do zenekar karácsonyi koncertje Esztelneken

 

 

NE FELEDJÜK, hogy az adventi koszorún a negyedik gyertyát december 21-én, szombaton, délután 6 órától gyújtjuk meg. 

A gyertyagyújtás szertartását követően a ferences templomban Kézdiszentlélekről a Lau-Do együttes ad karácsonyi koncertet „Az Ige testté lett” címmel. 

Szeretettel hívunk és várunk minden jó szándékú embert, mindkét eseményre.

Lefekvés előtti adventi gondolat: „Ne félj, mert velünk az Isten!”

Ahogy a nap végére érünk, emlékezzünk a reggeli adventi üzenetre: Ne félj! Ez a bátorító felszólítás ma nemcsak Szent Józsefnek szólt, hanem mindannyiunknak. Lehet, hogy a mai nap során akadályokkal, kihívásokkal, vagy bizonytalansággal találkoztunk, de ne feledjük, hogy Isten velünk van minden pillanatban.

Az „Emmánuel” azt jelenti: Velünk az Isten! Az, aki Szent Józsefet vezette, bennünket is megsegít, ha ráhagyatkozunk. Bízzunk abban, hogy Isten jelenléte nemcsak a nagy ünnepeken, hanem életünk apró mozzanataiban is megtapasztalható.

Ma este adjuk át mindazt, ami a szívünket nyomja, és köszönjük meg azt, ami örömmel töltött el! Fogadjuk be azt a reményt és szeretetet, amelyet a Betlehemi Kis Jézus hoz el mindannyiunk számára.

Esti ima:

Urunk, Velünk lévő Istenünk, hálát adunk Neked a mai napért, annak minden ajándékáért és tanításáért. Köszönjük, hogy szereteted mindig kísér bennünket, és hogy Szent József példáján keresztül ma is megtanítottál minket a bizalomra és engedelmességre.

Kérünk, áldd meg mindazokat, akik ma is hittel és áldozattal járják a lelki zarándoklat útját. Erősítsd a férfiakat és nőket, hogy hűségesek legyenek hivatásukhoz. Áldd meg a családosokat, hogy szeretetükben Te légy a középpont, és az egyedül élőket, hogy soha ne érezzék magukat magányosnak.

Vigasztald a betegeket, és adj erőt az egészségeseknek, hogy másokat szolgáljanak. Kérünk, vezesd a fiatalokat életük útján, és erősítsd a felnőtteket a mindennapi küzdelmeikben.

Ezen az éjjelen add meg nekünk a nyugalmat és a békét. Segíts, hogy lelkünk csendjében közelebb kerüljünk Hozzád, és készítsük szívünket a Betlehemi Kis Jézus fogadására. Ámen.

Reggeli üzenet: „Velünk az Isten – A remény beteljesedése”

Advent harmadik hetének szerdáján gyűltünk össze a Roráte szentmisére, hogy folytassuk lelki zarándoklatunkat a Betlehemi Kis Jézushoz. Ma különösen is érezzük a várakozás örömét és Isten ígéreteinek beteljesedését.

A mai szentírási részek a reményről és a hűségről szólnak. Jeremiás próféta (Jer 23,5-8) az eljövendő Megváltóról jövendöl, aki hazavezeti és megmenti népét, míg Szent Máté evangéliumában (Mt 1,18-24) Szent József bizalmát és engedelmességét látjuk, amikor elfogadja a különleges hivatását: hogy gondoskodjon a Szentlélektől fogant Gyermekről. 

Advent e csendes hajnalán kérjük mi is, hogy Isten jelenléte – az Emmánuel, „Velünk az Isten” – töltsön el minket örömmel, reménnyel és békével. Készítsük lelkünket, hogy befogadjuk azt a csodát, aki értünk jön el.

 „Ne félj, mert velünk az Isten!”

Az adventi időszak egyik központi üzenete ma is felhangzik: Ne félj! Talán mindannyian halljuk ezeket a szavakat, amelyek nemcsak Szent Józsefnek, hanem nekünk is szólnak. „Ne félj, hogy feleségül vedd Máriát” – mondja az angyal –, „mert a benne fogant élet a Szentlélektől van.”

Jeremiás próféta üzenete is ezt a reményt hordozza: a Megváltó közeledik, aki „gondja lesz a jogra és az igazságra,” aki „hazavezeti népét” és otthont ad neki. Isten ígéretei nem maradnak beteljesületlenül. Ahogy Izrael népét kivezette a fogságból, úgy vezet ki minket is félelmeinkből, bizonytalanságainkból.

1. Szent József példája: a csendes bizalom. Szent József a mai evangélium középpontjában áll. Nem mond egyetlen szót sem, mégis sokat tanít azzal, amit tesz, vagy nem tesz. Hogyan viselkedik, amikor olyan hírt kap, amely megváltoztatja az életét? Nem lázad, nem vádaskodik, hanem engedi, hogy Isten vezesse. „Felébredt álmából, és úgy cselekedett, amint az Úr angyala parancsolta neki.” József bizalma csendes, de rendíthetetlen.

Milyen gyakran állunk mi is József helyzetében! A hétköznapok váratlan eseményei, nehézségei olykor elbizonytalanítanak minket. Talán kérdezzük: „Miért történik ez velem?” Vagy „Hogyan tovább?” Isten ma nekünk is azt üzeni: Ne félj! Bízd rá az életedet, ahogy József tette. Ő jelen van, és vezet minket.

2. Az Emmánuel: „Velünk az Isten”! Az angyal szavai a próféciát beteljesítik: „Íme, a Szűz gyermeket fogan és fiút szül, és az Emmánuel nevet adják neki, ami azt jelenti: Velünk az Isten.”

Milyen csodálatos üzenet ez! Isten nem távoli, hanem közel van. Nem hagy magunkra a félelem, a bizonytalanság vagy a magány idején. Velünk van örömünkben, de a könnyeink között is. Betlehem jászlában, ahol egyszerűségben és szegénységben született, mindannyiunknak otthont kínál. Ott vár minket.

3. Hogyan válaszoljunk? Advent arra hív minket, hogy Józsefhez hasonlóan válaszoljunk Isten meghívására: nyitott szívvel és csendes bizalommal. Merjünk igent mondani: a családban, a munkában, az imában. Engedjük, hogy Jézus születése ma is valami újat hozzon életünkbe.

Kedves Testvérek! Az adventi hajnal fénye ma is megvilágítja utunkat. „Az Úr, a mi igazságunk” közel van. Ne féljünk rábízni magunkat Istenre, mert velünk van! Kérjük Szent József közbenjárását, hogy mi is bátran tudjunk igent mondani Isten hívására, és készítsük elő szívünket a Megváltó érkezésére. Ámen.

Egyetemes könyörgések

Testvéreim! Advent örömteli várakozásában kérjük bizalommal mennyei Atyánkat, aki megígérte, hogy elküldi közénk a Megváltót, hogy minden élethelyzetünkben velünk legyen és vezessen minket. Imádkozzunk együtt a rorátés szentmisén jelenlévő közösségünkért és minden lelki zarándokért!

1. Urunk, add, hogy férfiak és nők egyaránt felismerjék hivatásukat a családban és a világban, és életükkel tanúságot tegyenek Rólad, aki velünk vagy mindennapjainkban.

2. Urunk, áldd meg a családosokat, hogy szeretetükben és áldozatvállalásukban mindig felfedezzék jelenlétedet, és erősítsd azokat, akik egyedül élnek, hogy ne érezzék magukat elhagyatottnak, mert Te velük vagy.

3. Urunk, adj erőt és vigaszt a betegeknek, hogy fájdalmukban is megtapasztalják gondoskodó szeretetedet, és segítsd az egészségeseket, hogy erejüket a Te dicsőségedre és mások javára fordítsák.

4. Urunk, vezess minden fiatalt, hogy Téged keresve találják meg életük értelmét, és áldd meg a felnőtteket, hogy hűséggel és kitartással járják a hit útját.

5. Urunk, jutalmazd meg mindazokat, akik áldozatot vállalva eljöttek erre a Roráte szentmisére, és légy azokkal is, akik lélekben kapcsolódnak a közösségünkhöz ezen a lelki zarándokúton.

6. Urunk, add, hogy közösségünk és minden ember szívében megszülessen a Béke Fejedelme, a Betlehemi Kis Jézus, aki reményt és szeretetet hoz a világba.

Mennyei Atyánk! Te Szent Józsefet példaképül adtad nekünk a bizalomra és az engedelmességre. Hallgasd meg alázatos kéréseinket, és add, hogy mi is bátran fogadjuk Fiadat, Jézus Krisztust, aki velünk él és uralkodik mindörökkön örökké. Ámen.

Lefekvés előtti gondolat: „Isten hűsége soha nem hagy el”

Ma, adventi zarándokutunkon Jézus Krisztus családfájának evangéliumi szakasza állt előttünk. E hosszú sorozat nemcsak neveket tartalmaz, hanem Isten hűségének tanúbizonyságát. Ő végigkísérte választott népének útját: Ábrahámtól Dávidon át egészen Krisztusig.

Ez az üzenet ma nekünk szól: Isten sosem hagy el minket. Akkor is hűséges marad, amikor mi elbizonytalanodunk, gyengék vagyunk, vagy hibázunk. Ő az életünk minden apró és nagy pillanatában jelen van, szövetségét sosem vonja vissza.

Mielőtt ma este lehunyjuk szemünket, gondoljuk végig: Hol tapasztaltuk meg ma Isten jelenlétét? Hogyan vezette a lépteinket, és hogyan adott erőt a nehézségekben? Bízzunk abban, hogy amit Ő megígért, azt be is teljesíti. A mi dolgunk, hogy nyitott szívvel fogadjuk szeretetét, és hűségesen járjunk a felé vezető úton.

Esti ima:

Urunk, Istenünk,

hálát adunk Neked ezért a napért,

minden apró és nagy pillanatáért,

amelyben megtapasztalhattuk hűségedet és szeretetedet.

Köszönjük, hogy a történelem során mindig hűséges maradtál,

és Krisztusban beteljesítetted ígéreteidet.

Add, hogy mi is hűségesek maradjunk Hozzád,

és életünkkel tanúságot tegyünk jelenlétedről.

Bocsásd meg hibáinkat, mulasztásainkat,

és töltsd be szívünket békéddel és világosságoddal.

Vezess minket tovább adventi utunkon,

hogy egyre közelebb kerüljünk Fiadhoz, Jézus Krisztushoz.

Ő, aki értünk emberré lett, és aki él és uralkodik mindörökkön örökké.

Ámen.

Befejező fohász:

„Jöjj, Urunk Jézus, várunk Téged! Tedd teljessé bennünk szeretetedet!”

Reggeli üzenet: December 17.„Az ígéret és a beteljesedés misztériuma”

Ma, advent harmadik hetének keddjén, közeledve karácsony szent ünnepéhez, a szentírási olvasmányok Jézus Krisztus nemzedékeit és Júdának adott ősi ígéretet tárják elénk. E szakaszokban megérezzük az isteni terv szövetségének mélységét, amely Ábrahámtól Dávidon és a babiloni fogságon át vezet egészen a Megváltóig.

Gyűljünk össze ezen a rorátés szentmisén, hogy szívünkkel is befogadjuk az eljövendő Messiás ígéretét. Tekintsünk úgy erre az alkalomra, mint lelki zarándokutunk újabb állomására, ahol Isten szavának fényében haladunk Betlehem felé. Kérjük a Szentlelket, hogy megvilágosítsa értelmünket és szívünket, hogy meglássuk: Krisztus születésében a történelem legnagyobb ígérete vált valóra.

Kedves Testvérek!

Az adventi időszak különleges hídként feszül az ígéret és a beteljesedés között. Ma, amikor az ószövetségi próféciák és Jézus Krisztus családfájának evangéliumi bemutatása kerül elénk, Isten üdvösségtörténetének lenyűgöző mozaikját szemlélhetjük.

1. Az ígéret: Júdának adott prófécia

Az első olvasmány Jákob ősatyánk halálos ágyán mondott áldását idézi, amely Júdára, az egyik fiára összpontosít: „Nem vétetik el a fejedelmi pálca Júdától... míg el nem jön az Eljövendő, akinek a népek engedelmeskedni fognak.” (Ter 49,10)

Ez az ígéret egy hatalmas királyra, a Messiásra mutat. Júda törzséből származik Dávid király, majd az ő családjából születik meg a Megváltó. Ez az ígéret nemcsak Júda törzsének, hanem minden nemzetnek szól. Az, hogy egy fiatal oroszlán erejével uralkodik, nemcsak hatalmat jelent, hanem békét és igazságot is, amely minden szívet meghódít.

2. A beteljesedés: Jézus Krisztus családfája

Az evangéliumi szakasz Jézus nemzedékeit sorolja fel, Ábrahámtól kezdve Dávidon át egészen Máriáig. Ez a felsorolás nem puszta történelmi feljegyzés, hanem annak bizonyítéka, hogy Isten hűséges az ígéreteihez.

A családfában különösen megindító, hogy nemcsak szent embereket találunk, hanem esendő, bűnös alakokat is, mint például Dávid, aki Uriás feleségétől született fiával folytatja a sort. Ez emlékeztet minket arra, hogy Isten kegyelme a történelem töredezettségében is működik. Ő nem a tökéleteseket választja, hanem azokat, akikben a hit és a remény meg tud nyílni az isteni terv előtt.

3. Mit üzen ez nekünk?

Krisztus születésében az ígéret beteljesedett, de ez az adventi időszak rávilágít arra, hogy a mi életünk is egy beteljesedés felé tart. Mindannyian Isten tervének részei vagyunk, és bár életünkben lehetnek sötét foltok, hibák vagy bűnök, Isten szeretete képes mindezt új megvilágításba helyezni.

Advent arra hív, hogy ne csak Jézus születésére tekintsünk vissza, hanem figyeljünk arra is, hogyan készítjük elő a szívünket az Ő eljövetelére. Vajon mi hogyan vagyunk részei annak a láncolatnak, amely továbbadja a hitet a következő generációknak? Hogyan válhatunk Isten ígéretének eszközeivé családunkban, közösségünkben?

4. A lelki zarándokút folytatása

Ahogyan advent során Betlehem felé tartunk, engedjük, hogy a mai evangélium világosan megmutassa: Isten mindig ott van a történelmünk és személyes életünk fordulópontjain. Ő hűséges, és sosem vonja vissza ígéretét. Az Ő világossága vezet minket, ha nyitott szívvel fogadjuk.

Kedves Testvérek, ma reggel adjunk hálát, hogy Isten ígéretei nem merültek feledésbe, hanem Jézus Krisztusban teljesedtek be. E szentmise segítsen minket abban, hogy továbbra is hittel és reménnyel járjuk az adventi utat, azzal a bizonyossággal, hogy Isten szeretete mindannyiunkat elvezet a beteljesedésig.

Ámen.

Hívek könyörgése: „Az ígéret és a beteljesedés misztériuma”

Testvéreim, adventi zarándokutunkon közeledve Krisztus születésének ünnepéhez, emeljük fel szívünket és imádságainkat Istenhez, aki hűséges az ígéreteihez, és mindig gondoskodik népéről. Kérjük őt bizalommal, hogy Jézus Krisztus eljövetelében mindnyájan megtapasztaljuk szeretetét és békéjét.

1. Urunk, add, hogy Egyházad mindig hirdesse a Messiás örömhírét, és vezesse a híveket a Te ígéreteid felismerésére és beteljesedésére! 

2. Kérünk, áldd meg közösségeinket, különösen családjainkat, hogy a szeretet és az igazságosság virága nyíljék közöttünk, és békéd uralkodjon minden emberi kapcsolatban! 

3. Könyörgünk a szenvedőkért, a betegekért és a magányosokért, hogy megtapasztalják, Te vagy az, aki sosem hagyod el őket, és elvezeted őket a remény világosságába! 

4. Imádkozunk azokért, akik nem ismerik Jézus Krisztust, a világ világosságát. Add, hogy életükben rátaláljanak a Te igazságodra és szeretetedre! 

5. Kérünk, áldd meg mindazokat, akik az adventi lelki zarándoklatban részt vesznek, hogy hitük erősödjön, és életükben tanúságot tegyenek a Te jelenlétedről! 

6. Könyörgünk az elhunytakért, hogy Jézus Krisztus által, aki Dávid fia és minden nemzet Megváltója, eljussanak az örök élet békéjébe!

Urunk, Istenünk, Te mindenkor hűséges vagy ígéreteidhez, és Fiad által elhoztad nekünk a megváltás ajándékát. Hallgasd meg alázatos kéréseinket, és vezess minket adventi várakozásunkban a Krisztusban való beteljesedésre. Aki él és uralkodik mindörökkön örökké. Ámen.

Lefekvés előtti gondolat: „A Messiás csillaga irányítson minket”

Advent harmadik hete hétfő

Ahogy ma reggel hallottuk Bileám jövendölését Jákob csillagjáról, gondolkodjunk el azon, hogy Krisztus világossága miként irányítja mindennapjainkat. A csillag, amely a bölcseket Betlehembe vezette, ma is fénylik, hogy útmutatást adjon nekünk a lélek sötét éjszakájában. Ez a fény nem csupán irányt mutat, hanem reménnyel tölt el, hogy a nehézségek között is Isten szeretetének jelenlétét éljük meg.

Advent éjszakáin a csendes várakozás és az imádság lehetőség arra, hogy lelkünk Jézus születésének csodájára készülhessen. Hagyjuk, hogy a csillag fénye bevilágítsa életünk homályos területeit, és engedjük, hogy Isten irgalma és igazsága formálja szívünket.

Ma este tegyük fel magunknak a kérdést: Milyen irányt mutat számomra Krisztus csillaga? Kérem-e az Ő világosságát, hogy tisztán lássam az életem útját?

Lefekvés előtti ima: „Vezess minket, Irgalmas Istenünk”

Irgalmas és szerető Atyánk,

hálát adunk Neked a mai nap minden ajándékáért,

a felismert igazságokért és a kapott kegyelmekért.

Te vagy a világosság, amely a sötétséget oszlatja,

és a csillag, amely a biztos útra vezet.

Kérünk, bocsásd meg gyengeségeinket és bűneinket,

amelyek eltérítenek minket Tőled.

Add, hogy szívünk nyitott legyen a Te irgalmadra,

és bátran kövessük Krisztus világosságát.

Légy velünk ma este,

őrizd álmunkat és lelkünket,

hogy holnap új reménnyel és erővel szolgálhassunk Téged.

Segíts, hogy Advent hátralévő napjaiban a szívünkben

mind inkább helyet készítsünk a betlehemi Gyermek számára.

Vezess minket, Urunk, szereteted fényével,

hogy Jézus születésének csodájában újra megtapasztaljuk:

Velünk az Isten! Ámen. 

Reggeli üzenet: „A Jákob Csillaga és a Hatalom Forrása”

Szentmise Bevezető: Advent harmadik hetébe lépve tovább folytatjuk lelki utazásunkat a betlehemi Kis Jézus felé. Ma különösen is figyelmünket arra a csillagra irányítjuk, amely Bileám próféciájában (Szám 24,2-7.15-17a) már előre megmutatja Isten népének szabadítóját. Ez a csillag, amely Jákob törzséből támad, Krisztusban teljesedik be, aki életünk világossága és útmutatónk minden sötétségben.

Az evangéliumban (Mt 21,23-27) Jézus a hatalom igazi forrására irányítja figyelmünket. Nem emberi pozíció vagy elismerés, hanem az Atyával való kapcsolat adja azt a hatalmat, amely szabaddá, bátorrá és hűséges tanúkká tesz minket.

Ma kérjük az Úr irgalmas szeretetét és vezetését, hogy a karácsonyi fény ne csak a világban, hanem szívünk mélyén is felragyogjon. E szentmise minden kegyelmét ajánljuk azokért, akik részt vesznek ezen a lelki zarándoklaton, és mindazokért, akik keresik Isten igazságát és irgalmát.

+++

Elmélkedés: „Látom őt, de nincs még itt; nézem őt, de nincs még közel. Csillag támad Jákob törzséből.” Bileám szavai évszázadokkal Jézus születése előtt hangzottak el. Bár próféciája akkor még csak homályos látomás volt, ma mi már tudjuk, hogy ez a csillag maga Krisztus, aki nemcsak a zsidó népnek, hanem az egész emberiségnek a megváltója. Ez a csillag az a világosság, amely legyőzi a sötétséget, és utat mutat mindenkinek, aki az igazságot keresi.

I. A prófécia beteljesedése Krisztusban

Bileám próféciájában a csillag a remény jele. Egy olyan reményé, amely túllép az emberi történelem eseményein, és az Isten által ígért jövőt vetíti előre. Krisztus ebben a jövőben nemcsak Izrael királya, hanem minden ember életének uralkodója. Ő az, aki a lelki és erkölcsi sötétséget legyőzi, aki gyógyítja az emberiség sebeit, és aki értelmet ad az életnek.

Advent idején nekünk is a csillagra kell tekintenünk. Nem azért, mert még nem látjuk Jézust, hanem mert Ő már itt van közöttünk. Talán sokszor az életünk sötétségei – a kétség, a bűn, a fájdalom – elhomályosítják a látásunkat, de ez a csillag mindig emlékeztet minket: nem vagyunk egyedül, Isten velünk van!

II. Az igazi hatalom: Isten akaratának keresése

Az evangélium (Mt 21,23-27) egy másik, nagyon fontos kérdést tesz elénk: honnan származik a hatalom? A főpapok és a vének nem tudtak választ adni Jézus kérdésére, mert nem akarták elismerni az igazságot. Féltek az emberektől, és nem mertek szembenézni saját hitetlenségükkel.

Jézus azonban világossá teszi: a hatalom, amely igazságot hoz, amely gyógyít és szabaddá tesz, nem emberi forrásból származik. Ez a hatalom az Atyától jön. Nekünk is ez a hatalom lehet a vezetőnk: az Isten akaratának keresése. Advent idején különösen is figyeljünk arra, hogy életünk döntéseiben, kapcsolatainkban és mindennapjainkban az Ő útmutatása vezessen minket.

III. A mi csillagunk: a hit és az irgalom

Kedves Testvérek, Bileám próféciája nemcsak egy távoli, múltbéli eseményre mutat rá, hanem mindannyiunk számára élő üzenetet hordoz. Nekünk is vannak „csillagaink,” amelyek utat mutatnak az élet nehézségei között. Ezek a csillagok lehetnek a hitünk, a családunk, a közösségünk vagy éppen a szentségek, amelyekben Isten kegyelme világosan megjelenik.

Advent harmadik hetébe lépve kérjük az Úrtól, hogy a világosság, amely Jézusban megjelent, töltse be a szívünket. Ne féljünk rábízni magunkat arra a hatalomra, amely irgalommal vezet, és amely az élet igazi értelmét adja.

Befejezés: „Ösvényeidre taníts meg engem, én Uram, Istenem” – énekeltük a zsoltárban (Zsolt 24,4bc-5ab.6-7bc.8-9). Legyen ez a kérés adventi zarándoklatunk imája is. Kövessük a betlehemi csillagot, amely nemcsak az éjszakai égbolton ragyog, hanem a lelkünk mélyén is világosságot gyújt. Így lesz a karácsony nemcsak ünnep, hanem életünk megújulásának kezdete. Ámen.

 

Lefekvés előtti gondolat: Az Öröm Világossága a Szívünkben

Ma este, az öröm vasárnapján, álljunk meg egy pillanatra, és gondoljunk arra a világosságra, amit az igazi öröm jelent életünkben. Ez az öröm nem más, mint Isten jelenléte, amely betölti szívünket és átformálja mindennapjainkat. 

Az adventi várakozásban, a rorátés miséken való részvétellel, imádsággal és jócselekedetekkel közelebb kerülünk ehhez a fényhez. Olyan ez, mint egy gyertya lángja, amely megvilágítja az utat a sötétségben, reményt nyújtva a szívünk mélyén.

Engedjük, hogy ez a fény ma este is ránk ragyogjon, betöltve az otthonunkat és a lelkünket. Gondoljunk arra, hogyan vihetjük tovább ezt az örömet holnap is — egy mosolyban, egy kedves szóban, egy gesztusban, amely mások szívét is felmelegíti.

Ahogy az adventi koszorú gyertyái egyre több fényt adnak, úgy a mi szívünk is egyre jobban megtelik örömmel, ha közel maradunk Istenhez és készülünk Jézus születésének ünnepére.

Imádság:

Mindenható Istenünk,

hálát adunk Neked az öröm ajándékáért, amely Tőled származik. Köszönjük, hogy közel vagy hozzánk, és szereteted fényével beragyogod életünket.

Kérünk, segíts, hogy szívünk mindig nyitott maradjon a Te jelenlétedre, és hogy az öröm, amit ma megtapasztaltunk, tovább kísérjen minket az adventi zarándokutunkon. Adj nekünk békét és reményt, hogy örömödet megoszthassuk másokkal is, és így világosságot hozzunk a világba.

Légy velünk ezen az éjszakán, őrizz minket, és adj pihenést a testünknek, békét a lelkünknek. Ébressz minket reggel a Te világosságodban, hogy újult erővel folytathassuk utunkat Feléd.

Ámen.

Reggeli üzenet Advent Harmadik Vasárnapjára: „Az Úrban talált öröm: a szív fénye és ereje”

Az adventi várakozás csendjében ma az adventi koszorún a harmadik gyertya lángja ragyog fel, az öröm lángja. Ez a harmadik gyertya nemcsak a karácsony közeledtét jelzi, hanem annak az örömnek a hírnöke is, amely az Úr közelségéből fakad. Olyan öröm ez, amely túlmutat a mindennapi élet örömein, és elér egészen szívünk mélyéig. Ahogyan a próféta szavaival halljuk: „Örülj, Sion leánya, ujjongj, mert közeledik Istened!” 

Kezdjük meg ezt a szentmiseáldozatot a hála és a remény lelkületével. Kérjük az Urat, segítsen megnyitni szívünket, hogy a Lélek öröme átjárhassa egész életünket, s annak fényét továbbadhassuk mindazoknak, akik ránk vannak bízva és akikkel összehoz az élet a mindennapokban. 

Az este az adventi koszorún meggyújtottuk a harmadik gyertyát, amely az örömet szimbolizálja. Ez az öröm vasárnapja. Egyházunk arra hív bennünket, hogy fedezzük fel az igazi öröm forrását, amely Isten szeretetéből, gondviseléséből és jelenlétéből fakad. 

Az Úrhoz fordulva, az imádságban, a szentségekben és a felebaráti szeretet cselekedeteiben találjuk meg azt a belső örömöt, amely erőt ad az élet nehézségeivel szemben. Ez az öröm túlmutat a pillanatnyi érzéseken, és stabil alapot ad életünk minden területén. Az advent bűnbánati időszakának közepén ez a vasárnap arra emlékeztet bennünket, hogy az Úr közel van hozzánk.

De vajon mi a különbség az e világ öröme és a keresztény ember igazi öröme között? Hogyan érinti meg ez az öröm nemcsak lelkünket, hanem testi életünket is? És miért olyan fontos komolyan vennünk Pál apostol szavait: "Örüljetek az Úrban szüntelenül!"

1. Az e világ öröme és az igazi keresztény öröm különbsége

Az e világ öröme sokszor múlékony és felületes. Ezek az örömök általában külső dolgokhoz kötődnek: például egy új autó vagy drága tárgy megszerzéséhez, egy rangos díj elnyeréséhez, egy felejthetetlen nyaralás élményéhez, vagy akár egy népszerű eseményen való részvételhez. Noha ezek átmenetileg boldoggá tehetnek, hamar kiderül, hogy nem képesek betölteni az emberi szív legmélyebb vágyait. 

Ezzel szemben az igazi keresztény öröm gyökerei az Isten jelenlétében vannak. Ezért a keresztény öröm nem csupán érzelmi élmény, hanem az Istennel való kapcsolatból és az evangéliumi élet megéléséből fakadó mély lelki állapot. Ahogyan Szofoniás próféta mondja: „Veled van az Úr, a te Istened, az erős Szabadító! Örül majd neked nagy örömmel, újjáéleszt szeretetével." Ez az öröm abból fakad, hogy tudjuk: Isten szeret bennünket, megváltott minket, és közöttünk él. Ez az öröm nem múlik el a nehezebb időkben sem, mert nem a külső körülmények határozzák meg, hanem Istenhez fűződő kapcsolatunk stabil alapja.  

2. A keresztény öröm fizikai és spirituális hatásai

Az igazi keresztény öröm nemcsak a lelket, hanem a testet is érinti. Egy hívő ember, aki megtapasztalja Isten szeretetét, békére és harmóniára lel, amely pozitívan hat az élet minden területére: például a családi életben, ahol az öröm erősíti a szeretetet és megértést a tagok között, vagy a közösségi kapcsolatokban, ahol az örömteli lelkület összekovácsolja az embereket, és támogatást nyújt a nehézségek idején.

• Lelki hatás: Az Isten jelenlétéből fakadó öröm megerősíti az embert a hitben. Az imádság csendje és az Úrral való bensőséges kapcsolat elűzi a szomorúságot és a reménytelenséget.

• Fizikai hatás: Az öröm megjelenik a személy megjelenésében, külső kisugárzásában is. Egy örömteli ember testileg is energikusabbá, ellenállóbbá és motiváltabbá válik.

Pál apostol emlékeztet bennünket a mai szentleckében: „Ne aggódjatok semmiért, hanem minden imádságotokban és könyörgésetekben terjesszétek kéréseteket hálaadással az Úr elé. Akkor Isten békéje, amely minden értelmet meghalad, megőrzi szíveteket és értelmeteket Krisztus Jézusban."

3. „Örüljetek az Úrban mindenkor! Ismét mondom: örüljetek!” (Fil 4,4) – olvastuk a szentleckében. Miért érdemes komolyan venni Pál apostol felszólítását? 

A mai világban, amikor sokan küzdenek fájdalommal, szomorúsággal és reménytelenséggel — gondoljunk csak a háborúk által sújtott emberekre, a magányos idősekre vagy a betegséggel küzdőkre — különösen nagy szükség van az Úrban talált örömre. Ez az öröm nem csupán erőt ad a hétköznapok megpróbáltatásai közepette, hanem arra is képes, hogy a legnehezebb helyzetekben is új reményt ébresszen. 

Gondoljunk egy magányos idős emberre, aki a közösségi imádság erejében talál vigaszt, vagy egy gyerekre, aki a szülő szeretetteljes mosolyában fedezi fel a bátorítást a félelmei leküzdéséhez. Esetleg arra a barátunkra, aki egy váratlan, jó szándékú cselekedet által érzi meg Isten szeretetének valóságát. Az öröm belső fényt nyújt, amely nemcsak világosságot hoz a legsötétebb helyzetekbe, hanem egyben híd is lehet az emberek között, megerősítve a hitben és a szeretetben való egységüket.

Egyszer egy idős asszony, akit sokan a vidámságáról ismertek, mesélt az életéről. Fiatal korában hatalmas veszteségeket élt át: elvesztette férjét és egyetlen gyermekét. Mégis, amikor valaki meglátogatta, mosollyal fogadta, és mindig talált valami jót az életben, amit megoszthatott másokkal. Amikor megkérdezték tőle, honnan meríti az erejét, így válaszolt: „Az én örömöm az Úrtól származik. Amikor imádkozom, érzem, hogy nincs egyedül a szívem. Ez az öröm ad erőt, hogy másoknak is reményt adjak." Ez az asszony példát mutatott arra, hogy az Úrban való öröm átalakítja az ember életét, és még a legsötétebb helyzetekben is világosságot hoz.

Testvérek, a mai vasárnap isteni üzenete arra hív minket, hogy újra felfedezzük ezt az örömet. Az öröm, amely Isten jelenlétéből fakad, nemcsak nekünk ad erőt, hanem rajtunk keresztül másokat is elér. Éljük meg ezt az örömöt minden nap, és legyünk annak tanúi, hogy az Úr közel van hozzánk. Ámen.