Oldalak

szerda, február 10, 2016

Vonj sugaradba Istenem! – Nagyböjt kezdetére

A mai nappal, az Egyház életében új időszak kezdődik: a nagyböjt. Bár a böjti fegyelem külső formájában gyökeresen megváltozott, de lelki tartalmában megkívánja a bűnbánatot, az őszinte megtérést és a kiengesztelődést. Magunkra vesszük a mulandóság külső jelét, hamut szórunk fejünkre, hogy lélekben teljesen megújuljunk.

Minden Kedves ide látogató blog olvasónak kívánom, hogy az előttünk álló szentidő mindannyiunk életében Isten nagyobb dicsőségére, embertársaink javára és lelkünk üdvére szolgáljon. 

WEÖRES SÁNDOR: Vonj sugaradba

Vonj sugaradba Istenem! 
mint madár a fészkére, szállnék hozzád, 
de látod, a rét örömei közt 
elpattant a szárnyam csontja. 

Végy kosaradba Istenem! 
mint hal a horogra, sietnék hozzád, 
de látod, a gyűrűző mélynek 
rám-tekeredett ezernyi hínárja. 

Lelkemet mért áztatod 
maró-lúgban évek óta, 
ha sose végzel a mosással? 

Kondérodban a tüzes lé 
minek fortyog körülöttem, 
ha sohase puhulok meg? 

Mit akarsz szőni belőlem, 
ha mindig szétmállok, mint a szecska; 
Gonoszaid megtérnek, de hozzám 
sose jön el a te országod. 

Szívemet kétféle húzás tépi, 
egyre lyukasabb, egyre zavartabb – 
ládd-e, sokszor már azt se tudom, 
melyik a te horgod zsinegje 
s melyik a mélység inda-köteléke. 

Vonj hevesebben! ön-erőmből 
nem jutok én soha hozzád.

Nincsenek megjegyzések: