Egyház - papság – haladás – 3. rész

Az oktatás és a papság

Ha a papság és a társadalmi haladás, illetve a kultúra kérdéséről szólunk, nem hallgathatunk az oktatás ügyéről.

Tágabb értelemben ide tartozik, hogy Európa népeit a szerzetesek, elsősorban a bencések majd a ciszterciek tanították meg a korszerű földművelésre; a nehézekének, a háromnyomásos talajgazdálkodásnak alkalmazására; a mocsarak lecsapolására, a kert- és szőlőgazdálkodásra, stb. Európa és a magyarság gazdasági-kulturális fellendülésének egyik alapja volt ez.

A szorosan vett oktatásüggyel kapcsolatban említettük már, hogy a mai iskolák őseit Európában mindenfelé az Egyház alapította. A népoktatás csírái a plébániai iskolák voltak. A plébánosok a szegény nép tehetségesebb gyermekeit ingyen tanították itt az írás, olvasás, számolás elemeire. Mellettük ott voltak az ún. káptalani és kolostori iskolák. (Csak a bencéseknek kb. 1500 kolostori iskolájuk volt Európában a középkorban.)

Az első magyar iskolát a bencések alapították Pannonhalmán 996-ban, az első magyar népi kollégiumot is egy pap alapította Esztergomban 1390-ben. Kizárólag szegény diákok készültek fel itt egyetemi tanulmányokra. Továbbá hazánkban 1868-ig kizárólag az Egyházak szerveztek népiskolákat, ők képeztek tanítókat, írtak tankönyveket. Későbbi egész iskolarendszerünk az Egyház iskolarendszerére épült.

Az első magasabb szintű iskolákat ugyancsak az Egyház hozta létre. A XIV. századi Európa 36 egyeteméből 31 egyházi alapítású.

DE LA SALLE SZENT JÁNOS

Az első ipari iskolát, a szakmunkásképző ősét, a vasárnap iskolát, az első tanítóképzőt (+1685) egy pap, de La Salle Szent János (+1719) alapította az iparosodás korában. De la Salle “iskolatestvérei” mellett sok más oktatórend keletkezett ez időben a szegények és pl. a leányok oktatására. (figyelemre méltó, hogy mindez akkoriban történt, amikor pl. a felvilágosult Voltaire elhibázottnak és feleslegesnek tartotta a szegények oktatását, s emiatt élesen támadta az “iskolatestvéreket”.)

Az iskolaügy számos részterületeiről is hozhatnánk példákat. Pl. a siketnémák oktatásával először a spanyol Pedro do Ponce barát foglalkozott (1580), majd de l’Epée Károly abbé (1765). Magyarországon is szerzetes volt a siketnémák váci intézetének első igazgatója, Simon Antal (+1808). Hazánkban ő dolgozta ki elsőként az elemi iskolák számára az írást és olvasást együttesen tanító eljárást.

Az egyházi iskolákban ma is gyermekek és fiatalok milliói tanulnak. Az egyházi iskolák különösen jelentősek a fejletlen országokban, ahol a szegény gyermekeknek sok esetben ma is ez az egyetlen tanulási lehetősége.