Izajás próféta szavai az új eget és új földet ígérik (Iz65,17-21). Isten ígéretében nemcsak a jövő reménye rejlik, hanem a jelen élet átalakulása is. Az új teremtés nemcsak a világ végén vár ránk, hanem már most elkezdődik bennünk, ha megengedjük Istennek, hogy szívünkben és közösségünkben munkálkodjon.
Az új teremtés öröme túllép a hétköznapi nehézségeken, hiszen Isten nemcsak elméleti vigaszt ígér, hanem valós változást a szenvedéseink és fájdalmaink helyett.
Izajás próféta szavai arra bátorítanak bennünket, hogy merjük
elhinni: Isten új életet akar adni! De vajon készek vagyunk-e elengedni a régi
sérelmeket, haragot és meg nem bocsátást, hogy helyet adjunk ennek az új
teremtésnek?
Ma különösen figyeljünk arra, hogy a mindennapi találkozásokban, a
közösségi életünkben ne a régi minták szerint cselekedjünk. Ne tápláljuk a
széthúzást, az irigységet, a megbocsátani nem akaró lelkületet. Inkább kérjük
Isten kegyelmét, hogy bennünk és általunk valósuljon meg az új élet, a szeretet
és megbékélés légköre.
Ma próbáljuk tudatosan keresni azokat a helyzeteket, ahol a
megbocsátás és a jó szándék új kezdete megvalósulhat. Ha korábban valakivel
konfliktusba kerültünk, tegyünk egy apró lépést a kiengesztelődés felé: egy
kedves szó, egy őszinte mosoly vagy egy imádság a másikért legyen a kezdete az
új kapcsolatnak.
Rövid fohász:
Uram, adj nekünk bátorságot és hitet, hogy elfogadjuk a Te új
teremtésedet! Segíts elengedni a régi sérelmeket és haragot, hogy szívünkben és
közösségeinkben valóban megvalósulhasson az új élet öröme. Égi Édesanyánk,
Mária, könyörögj értünk, hogy a te alázatos hiteddel tudjuk Isten ígéreteit
elfogadni és megélni. Ámen.
Útravaló:
„Isten új életet kínál – engedd, hogy benned is megszülessen!”
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése