Magyar irodalom – szakirodalom
Számos pap nevét idézhetnénk a művészetek, az irodalom,
festészet, zene stb. területéről... Példaként csupán néhány hazai nevet
említünk a magyar irodalom, illetve a tudományos irodalom területéről, akiket
magyar katolikusoknak illik ismerniük.
 |
| Pázmány Péter bíboros |
A magyar irodalmi nyelv egyik megteremtője Pázmány Péter bíboros, esztergomi érsek
(+1637). Ő alapította a nagyszombati egyetemet (1635), a mai budapesti
tudományegyetem ősét is.
Faludi Ferenc
(+1779), Ányos Pál (+1784) és Verseghy Ferenc (+1822) szerzetespapok
koruk legnevesebb költői közé tartoznak. Verseghy az első “idegen szavak
szótára” szerkesztője.
Dugonics András
(+1818) piarista szerzetes, az első magyar regény, az “Etelka” írója. Magyar
nyelvű matematika könyvével megalapozza a magyar matematikai szaknyelvet.
Baróti Szabó Dávid,
(+1819) költő és nyelvújító, jezsuita, később világi pap és tanár. A székely
papköltőnek jelentős szerepe van a magyar költői stílus fejlődésében.
Rajnis József
(+1812) jezsuita szerzetes, bölcseleti és teológiai doktor, tanár, műfordító, klasszicista
költő.
Révai Miklós piarista
szerzetes (+1807) költő, nyelvész, egyetemi tanár, a magyar történeti
nyelvészet megalapítója, a magyar nyelvtudomány egyik legnagyobb alakja. Máig
élő helyesírási alapelvünket, a szóelemző elvet képviselte.
- Révait, Baróti Szabót és Rajnist az irodalomtörténet, mint
“Klasszikus triászt” emlegeti.
Virágh Benedek
(+1830) a magyar ódaköltészetnek Berzsenyiig legnagyobb mestere.
 |
| Jedlik és Czuczor |
Czuczor Gergely
(+1866) magyar bencés szerzetes, költő, nyelvtudós, a Magyar Tudományos
Akadémia tagja. Eredeti neve Czuczor István, rendi neve lett a Gergely.
Jedlik Ányos fizikus, a dinamó és a szódavíz feltalálójának unokatestvére. A
magyar romantikus irodalom kiemelkedő alakja. Megírja az első magyar romantikus
eposzt. Néhány ódáját máig is úgy ítélik meg, hogy szépségükben közvetlenül
Vörösmarty ódái után következnek. A magyar nyelvű szótár úttörő munkása.
A tudományos irodalomban szereplő papi nevek közül néhány: Izsó János (+1793) építészeti szakíró.
- Molnár János (+1804) az első
magyar nyelvű fizika szerzője. - Makó
Pál jezsuita közvetíti tankönyveiben, hazánkban elsőként, a differenciál és
integrálszámítást (1763). - Pray György
(+1801) és Katona István (+1811) a
kritikai történetírás, illetve a magyar történettudomány megalapozói közé
tartoznak. (A közismert Pry-kódexet az előbbiről nevezték el.) - Sajnovits János csillagász bizonyítja
be 1770-ben a finn-ugor rokonságot. Szekér
Joakim (+1810) írja az első magyar nyelvű történelmet, Szilasy János (+1859) az első általános neveléstant magyarul, Laky Demeter az első magyar nyelvű
iskolai “poétikát” (a költészet történetét és rendszerét 1847-ben). - Kresznerics Ferenc (+1832) kiváló
szótárírónk. Rónay Jácint bencés
(+1889) - Kossuth gyermekeinek nevelője - a darvinizmus első magyarországi
terjesztője és Európa-szerte neves művelője. Lélektani művei is úttörőek
hazánkban. - Tóth Mike (+1932)
jelentős ásványtant ír és az első magyar könyvet a fényképészetről.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése