Méginkább ismeri az embert, mindenkire gondja van. Mindenkit elér szavával, kegyelmi megvilágosításával, és alkalmat ad, hogy válaszoljunk hívására: a fáradtaknak erőt ad, botladozót felegyenesíti. Istennek ezt a személyes gondviselését Jézus még jobban kihangsúlyozza: Hajunk szálai is meg vannak számlálva.
„Gyertek hozzám mindnyájan, akik elfáradtatok s akik terheket hordoztok, én megkönnyítlek titeket... s megtaláljátok lelketek nyugalmát" (Mt 11,28-30). Jézus, aki azért jött, hogy „örömhírt vigyen a szegényeknek, szabadulást hirdessen a foglyoknak…, hogy felszabadítsa az elnyomottakat" (Lk 4,18), minden embert magához hív, különösen pedig azokat, akik testben vagy lélekben szenvednek, akiket gyötörnek az élet nehézségei: megvigasztalja és erővel tölti el őket, könnyebbülést és pihenést nyújt nekik.
Korunk tevékenységi lázban szenvedő, megállni képtelen emberének igen nagy szüksége van megújító pihenőkre. Nem lustaságot rejtő pihenésről van szó, hanem magányról, csendről és imáról, vagyis azokról az elengedhetelen feltételekről, amelyek közepette találkozhat Istennel és önmagával.
„Amikor imádkozol, menj be szobádba, zárd be az ajtót, s imádkozzál titokban mennyei Atyádhoz" (M6,6). A II. Vatikáni zsinat, Jézusnak e szavaira hivatkozva, ezt tanítja: „A keresztény embernek, bár meg van híva a közösségi istentiszteletre, a szobájába is el kell vonulnia, hogy titokban imádkozzék az Atyához" (SC 12).
Az imához feltétlenül szükség van arra, hogy olykor valóban elvonuljunk az élet lármájától és gondjaitól, magányban egyedül Isten szavára figyeljünk és kizárólag vele beszéljünk. A fizikai magány és félrevonultság azonban még nem elég, ha nem társul hozzá benső összeszedettség. Keresztes Szent János, az Úr szavait kommentálva, ezt mondja: „be kell húzódnod szellemednek legbensőbb rejtekébe, és magadra zárva az ajtót (vagyis a teremtményekre irányuló vonzalmadat), úgy kell imádkoznod Atyádhoz a rejtekben" (A szellemi páros ének 1,19).
Nem elég, ha szobánk ajtaját csukjuk be, akaratunkat is el kell zárnunk mindentől: ügyektől, aggodalmaktól, gondolatoktól, vágyaktól, érzésektől. Isten számára kell fenntartani minden helyet, az ember minden képességének szabadnak kell lennie, hogy ezek teljesen Istenre összpontosuljanak. Ekkor lehet találkozásunk személyes, mély és gyümölcsöző.
P. Bernardin ofm
Egyetemes könyörgések
Testvéreim, forduljunk bizalommal mennyei Atyánkhoz, aki minden embert név szerint ismer, és gondviselő szeretetével hordoz minket. Vigyük elé hálánkat, kéréseinket, és kérjük kegyelmét mindazokra, akiknek szükségük van segítségére és irgalmára.
1. Add, Urunk, hogy Egyházad minden tagja felismerje a csend és az ima fontosságát, és életében gyümölcsöző találkozásokat élhessen át Veled.
2. Segítsd a világ vezetőit, hogy döntéseiket bölcsességgel és felelősséggel hozzák meg, mindig szem előtt tartva a rászorulók és szenvedők megsegítését.
3. Áldd meg azokat, akik testi vagy lelki fáradtsággal küzdenek, és add meg nekik erődet, hogy terheiket könnyebben hordozhassák.
4. Kérünk, Urunk, hogy a rohanó világban felismerjük az elcsendesedés értékét, és megtapasztaljuk a Veled való személyes találkozás örömét.
5. Fogadd be, Urunk, elhunyt testvéreinket örök békédbe, és vigasztald meg a gyászoló családokat kegyelmeddel.
Isten gondviselése soha nem szűnik meg. Ő mindig mellettünk van, erőt ad, felemel és megújít. Merjünk Hozzá fordulni, elcsendesedni, és Rá hagyatkozni, mert az Ő jelenléte minden nehézséget könnyebbé tesz, és reményt hoz életünkbe. Az imádság és a bensőséges kapcsolat Istennel a legnagyobb ajándék, amely mindannyiunkat erősít és vezet. Ámen
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése