szombat, december 21, 2024

Negyedik gyertya gyújtás: „Békét a szívben, békét a községben”

 Az adventi koszorú négy gyertyája teljes fényében ragyog. A negyedik gyertya a szeretetet szimbolizálja, amely Jézus születésének alapja és végső célja, ezért különösen alkalmas arra, hogy a megbékélésről, az egymás iránti kölcsönös tiszteletről, jóakaratról, szeretetről és a betlehemi béke szívbéli megszületéséről beszéljünk.

Ez a gyertya arra hív minket, hogy feladjuk a haragot és a gyűlöletet, és helyette a szeretetet, a megbocsátást és őszinteséget válasszuk, hogy az életünkben és községünkben helyet készítsünk a szeretetnek, amely képes elűzni a gyűlöletet, meggyógyítani a sebeket és békét teremteni közöttünk.

Az imént felolvasott szentírási részben Szent Pál apostol így szól a szeretetről: „Ha emberek vagy angyalok nyelvén szólok is, de szeretet nincs bennem, zengő érc vagyok, vagy pengő cimbalom. (…) A szeretet türelmes, a szeretet jóságos, nem féltékeny, nem kérkedik, nem gőgösködik, (…) nem örül a gonoszságnak, de együtt örül az igazsággal. Mindent eltűr, mindent hisz, mindent remél, mindent elvisel. A szeretet soha el nem múlik.” (1Kor 13,1-8)

Ez a szeretet az, amely összeköt bennünket, és amely által a betlehemi béke megszülethet a szívünkben. Viszont a szeretet hiányának következményeként sokszor érezzük, hogy kapcsolatainkat megnehezíti, megmérgezi az irigység, a rosszindulat, a harag vagy a pletyka, rágalom. Ezek a szív keménységének jelei, amelyek elválasztanak bennünket egymástól és Istentől is.

De mit mond nekünk Szent Pál apostol? „Ha szeretet nincs bennem, semmi vagyok.”A szeretet hiánya olyan, mint egy szív nélküli ház: rideg és üres. Ha a gyűlölet és széthúzás uralkodik, akkor nem tud megszületni a béke. Advent azonban arra hív minket, hogy változtassunk! Tegyünk le minden sérelmet, és készüljünk fel arra, hogy helyet adjunk a szeretet Istenének, amely egyesít és békét hoz.

A megbocsátás az egyik legnehezebb, de legértékesebb ajándék, amit adhatunk. Amikor megbocsátunk, nemcsak a másik embert szabadítjuk fel, hanem saját szívünket is.
Izajás próféta így jövendölt: „A békének nem lesz vége Dávid trónján és királyságában, amelyet megerősít és megszilárdít a jog és az igazság által.” (Iz 9,6)
Ez a béke nemcsak a világ nagy hatalmasságainak szól, hanem nekünk, egyszerű embereknek is. Mert a betlehemi Jézus nem a palotákban született, hanem egy istállóban, ezért a szív egyszerűségére és nyitottságára vágyik ma is.

A szeretet nem csupán érzés vagy szó. A szeretet cselekvés. Amikor segítünk valakinek, amikor megbocsátunk, amikor igazat mondunk, és támogatjuk egymást, akkor a szeretet megnyilvánul közöttünk.

Gondoljunk Jézus születésének üzenetére: a Mennyei Atya szeretetéből lett emberré, hogy elhozza nekünk a békét és az üdvösséget. Ezt a szeretetet kell nekünk is tükröznünk a mindennapokban ahhoz, hogy családunk és községünk valóban Jézus születésének helyévé válhasson. 

•    Családunk, községünk valóban Jézus születésének helyévé válhat, amikor őszintén megbocsátunk egymásnak, nemcsak színből, hanem szívből is, amikor lépéseket teszünk a béke felé.
•    Családunk, községünk valóban Jézus születésének helyévé válhat, amikor őszintén élünk, mert akkor az igazságban való élet bizalmat és összhangot teremt. Ezért hagyjunk fel a pletykával, a rosszindulatú megszólással, rágalommal, mert az igazmondás és az őszinteség segíthet abban, hogy bizalom alakuljon ki közöttünk.
•    Családunk, községünk valóban Jézus születésének helyévé válhat, amikor képesek vagyunk vigyázni egymás életére, egymás becsületére. És itt nemcsak a tehetős, a szimpatikus emberre gondolok, hanem a lecsúszottra, a társadalom peremére szorultakra is, az alkohol és egyéb szenvedély betegségek áldozataira is. A szeretet ott kezdődik, ahol tiszteletben tartjuk és védjük mások életét, mások becsületét, ahol odafigyelünk a másik ember szükségleteire, és segítünk, ha szüksége van ránk.
•    Családunk, községünk valóban Jézus születésének helyévé válhat, amikor támogatjuk egymást, amikor segítjük az időseket, a betegeket és a rászorulókat, hogy érezzék: nincsenek egyedül.
•    Családunk, községünk valóban Jézus születésének helyévé válhat, amikor együtt örülünk. Az adventi és karácsonyi időszak az öröm ideje. Ünnepeljünk közösen, mert a közösség öröme megsokszorozza a boldogságot.

A szeretet az, amely képes békét teremteni. Szent Pál apostol szeretethimnusza arra hív minket, hogy ne csak szavakban szeressünk, hanem életünk minden területén törekedjünk erre. Ahogy írja: „A szeretet mindent eltűr, mindent hisz, mindent remél, mindent elvisel.”
Ez a szeretet építi fel a családokat és közösségeket, és ez az, amely által a betlehemi Kisded valóban megszülethet a szívünkben. Ha szeretettel közelítünk egymáshoz, akkor békesség lesz közöttünk. Ha pedig békesség van, akkor a közösségünk erősebbé és boldogabbá válik.

A gyertya fénye, a szeretet erejét jelképezi, amely soha el nem múlik. Az adventi koszorún meggyújtott a negyedik gyertya, juttassa eszünkbe, hogy a szeretet olyan, mint a gyertya lángja, ami világít és meleget ad. A szeretet az, amely képes összekötni minket, és békét hozni a családokba, a közösségbe, sőt az egész világra. Advent utolsó napjaiban különösen fontos, hogy ezt a szeretetet vigyük magunkkal. Ne csak szavainkkal, hanem tetteinkkel is mutassuk meg, hogy Krisztus születését várjuk. Tegyük fel magunknak a kérdést: vajon a szívünkben ég-e már ennek a szeretetnek a lángja?

Befejezésül kívánom, hogy a szeretet gyertyájának fénye ne csak ezen a koszorún ragyogjon, hanem a szívünkben is fellobbanjon. Így készülhetünk igazán arra, hogy a betlehemi Jézus megszülethessen bennünk, családjainkban és községünkben is.
Kívánom, hogy az advent utolsó időszaka és Karácsony szent ünnepe hozzon békét és szeretetet minden családba és minden szívbe itt, Esztelneken és az egész világon. Ahogy a gyertya fénye világít, úgy világítsanak cselekedeteink is, hogy a betlehemi Jézus valóban otthonra találjon közöttünk. Ámen.

Hívek könyörgése az adventi koszorú negyedik gyertyájának meggyújtásához

Pap: Testvéreim! Az adventi várakozás utolsó napjaiban a szeretet gyertyájának lángja fényeskedik előttünk, amely a szívünkben megszülető betlehemi békét szimbolizálja. Forduljunk bizalommal mennyei Atyánkhoz, és kérjük, hogy szeretete által töltse be életünket és közösségünket.

1. Urunk, Istenünk! Add, hogy egyházad minden tagja – férfiak és nők, családosok és egyedülállók – Krisztus szeretetének tanúja legyen, és egymás iránti szeretetük által tegyenek hiteles tanúságot rólad a világban!
2. Urunk, Istenünk! Áldd meg a családokat! Adj békét és harmóniát a férjek és feleségek, szülők és gyermekek, nagyszülők és unokák kapcsolatában, hogy otthonaik a szeretet és az összetartozás szigetei legyenek!
3. Urunk, Istenünk! Segítsd mindazokat, akik haragot vagy fájdalmat hordoznak szívükben, hogy a megbocsátás és szeretet által megszabaduljanak terheiktől, és megtapasztalják a betlehemi béke örömét!
4. Urunk, Istenünk! Gondviseléseddel légy azokkal, akik magányosak, betegek vagy szegénységgel küzdenek! Küldj hozzájuk segítő kezeket, hogy érezzék: a te szereteted sosem hagyja őket magukra!
5. Urunk, Istenünk! Add, hogy közösségünk minden tagja – fiatalok és idősek, egészségesek és betegek – szeretetben és összhangban készüljön Karácsony szent ünnepére, és közösen ünnepeljük meg Jézus születésének örömét!
6. Urunk, Istenünk! Add, hogy az adventi időszakban végzett jótetteink és szeretetből fakadó cselekedeteink világító fénnyé váljanak, és általuk a betlehemi Kisded megszülethessen szívünkben, családjainkban és közösségeinkben!

Pap: Mennyei Atyánk! Kérünk, hallgasd meg könyörgéseinket, és segíts, hogy a szeretet, melyet Fiad, Jézus Krisztus által mutattál meg nekünk, megújítsa szívünket és közösségeinket, hogy mindannyian a betlehemi béke hordozói lehessünk. Krisztus, a mi Urunk által. Ámen.

Nincsenek megjegyzések:

Negyedik gyertya gyújtás: „Békét a szívben, békét a községben”

 Az adventi koszorú négy gyertyája teljes fényében ragyog. A negyedik gyertya a szeretetet szimbolizálja, amely Jézus születésének alapja és...