Boldog Jolán |
ÁRPÁDHÁZI BOLDOG JOLÁN klarissza (kb.1239-1298)
Királyi és szent család sarja. Szülei: IV. Béla és a görög császári családból való Laszkarisz Mária Szent Ferenc III. rendjének tagjai. A szülői házban öt évet tölthetett, utána szülei Krakkóba vitték, és nővére, Szent Kinga gondjaira bízták.
Királyi és szent család sarja. Szülei: IV. Béla és a görög császári családból való Laszkarisz Mária Szent Ferenc III. rendjének tagjai. A szülői házban öt évet tölthetett, utána szülei Krakkóba vitték, és nővére, Szent Kinga gondjaira bízták.
Szent életű nővérében megtalálta példaképét. 1256-ban Boleszláv herceg felesége lett és utána férjével Nyugat-Lengyelországba költözött. 23 évet élt példás keresztény házasságban.
Férjének úgy engedelmeskedett, akárcsak az Úrnak (1. Ef 5,22). Véleményét, akaratát sohase akarta ráerőszakolni urára. Nem vitatkozott, nem védekezett akkor sem, amikor rossz tanácsadók férjét ellene hangolták. Imádkozott, tűrt és várt. S amikor a hamis tanácsadók gonoszságára fény derült, Isten mindent visszaadott neki: ura szeretetét, tiszteletét, elismerését.
Három leánygyermek született házasságukból. Ezeket nagy gonddal nevelte, amellett napjai imában, vezeklésben és jó cselekedetekben teltek. Templomok építése, betegek gondozása, szegények, árvák felkarolása voltak legkedvesebb foglalatosságai. Amikor férje hadba vonult, hol németek, hol litvánok ellen, Jolán megsokszorozta imádságait. Azt is kérte, őrizze meg Isten férjét a kegyetlenkedés, a bosszú indulatától. S mikor egyszer férje halálos sebbel tért vissza a csatából, éjjel-nappal ápolta s elkészítette az elköltözésre, arra a „kis időre”, amíg nem látják egymást.
Férje halála után elosztotta vagyonát rokonai és az Egyház között, s visszatért a krakkói udvarba, Kingához. Hamarosan azonban Kinga is özvegy lett, ekkor a két nővér az ószandeci klarissza kolostorba vonult, ahol 12 évet töltöttek Istennek szentelt életben. Kinga halála után, 1292-ben Jolán átköltözött a gnieznoi klarissza kolostorba, melyet férje alapított. (Itt volt már egyik lánya is.)
Apátnővé választatták, de úgy élt, mint mindenki szolgálója. Alázata, rejtetten viselt szenvedései egyesítették a megfeszített Krisztussal, aki gyakran megjelent neki s halála napját is előre megmondta neki - 1298. június 11. A gnieznoi kolostor kápolnájában temették el. Tisztelete halála után mindjárt megkezdődött.
Évszázados tiszteletét XII. Leó pápa hagyta jóvá 1827-ben.
„Ó, mily nagy kincsek az erkölcsi javak, amelyeken mennyországot vehetünk!
Ó mily drága gazdagság az, melyet úgy őriz Isten bennünk, hogy senki attól meg nem foszthat, ha magunk nem akarjuk. Ó ti világszerető gazdagok, ha gazdagságot szerettek és kerestek, nincs nagyobb gazdagság, mint a jóság. Ezt keressétek!”
Pázmány Péter beszédéből.
Imádság:
Istenünk, te arra tanítottad Boldog Jolánt, hogy Fiad alázatos követését a világi hírnévnél és gazdagságnál többre tartsa. Érdemeiért és közbenjárására add, hogy a mulandókat megvetve őszinte szívvel az égieket keressük. Krisztus, a mi Urunk által.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése