Lefekvés elött gondolat: Az áldozat értéke az adventi készületben

Ahogy az adventi napok egyre közelebb visznek minket karácsony szent ünnepéhez, ma este arra hívlak benneteket, hogy álljunk meg egy pillanatra, és gondolkodjunk el az áldozatról, amit azért vállalunk, hogy szívünket felkészítsük a Kis Jézussal való találkozásra.

Advent nem csupán a várakozás időszaka, hanem a tudatos döntésé is: a döntésé, hogy félretesszük a világ zaját, és teret adunk Isten csendes, de hatalmas munkájának életünkben. Ez nem mindig könnyű. Az áldozat – akár egy korai kelés a Roráte miséért, akár egy lemondás egy kedvelt időtöltésről, hogy több időt szánjunk imára vagy a családunkra – olyan kincs, amely megnyitja szívünket az isteni kegyelem befogadására.

Gondoljunk arra, hogy minden korosztály számára van értelme az áldozatnak:

• A fiataloknak, mert megtanítja őket arra, hogy a lemondás nem veszteség, hanem ajándék, amely gazdagítja életüket.

• Az időseknek, mert megerősíti őket abban, hogy életük minden pillanatának van célja és értelme Isten kezében.

• A betegeknek, mert áldozatuk különösen kedves az Úr előtt, aki minden fájdalmukat és küzdelmüket magához öleli.

• Az egészségeseknek, mert erejük és tettrekészségük a szolgálat és másokért való önfelajánlás formájában válik igazán értékessé.

• Az egyedülállóknak, mert lehetőségük van a bensőségesebb Isten-kapcsolatra.

• A családosoknak, mert a közös lelki utazás megerősíti a családi kötelékeket és örök példát ad a gyermekeknek.

Amikor fáradtnak érezzük magunkat, vagy az áldozatok nehézségét éljük meg, emlékezzünk Jézusra, aki a legnagyobb áldozatot hozta értünk. Az Ő példája erőt ad, hogy a kis lépések és lemondások által közelebb kerüljünk hozzá.

Kívánom, hogy ez az este a csendes elmélyülés ideje legyen, amikor újra elhatározzuk: az adventi lelki utazást nem a magunk erejéből, hanem Isten szeretetének segítségével járjuk végig. Kérjük Őt, hogy áldja meg erőfeszítéseinket, és formáljon minket olyan emberré, aki méltón ünnepli a Kis Jézus születésének szent éjszakáját.

„Az áldozatban megnyílik az út a kegyelem előtt.” Békében térjetek nyugalomra, Testvérek, és érezzétek, hogy az Úr gondviselése minden áldozatot megjutalmaz.

Befejező ima:

Drága Mennyei Atyánk, hálás szívvel fordulunk Hozzád ezen az estén, amikor a nap fáradalmait magunk mögött hagyva a Te jelenlétedbe lépünk. Köszönjük, hogy meghívtál minket az adventi készület útjára, és hogy velünk vagy minden lépésünkben.

Add, hogy a ma vállalt áldozataink és erőfeszítéseink kedvesek legyenek Előtted, és segítsenek minket közelebb kerülni Szent Fiadhoz, a Kis Jézushoz, akinek érkezését várjuk. 

Erősítsd meg szívünket, hogy a holnapi napot is Rád figyelve, a Te szeretetedben megújulva kezdjük el.

Kérünk, légy azokkal, akik nehézségekkel, magánnyal vagy fájdalommal küzdenek. Engedd, hogy adventi áldásod elérjen mindenkit, aki Téged keres, és adj nekünk erőt, hogy a Te szereteted eszközei lehessünk embertársaink számára.

Jézus Krisztus, a világ világossága, vezesd lépteinket a Te békéd felé, és add, hogy szívünk a Te születésed örömhírének méltó hajlékává váljon. A Te kegyelmed erejében kérjük, hogy áldd meg közösségünket, szeretteinket és mindazokat, akik velünk együtt készülnek karácsony szent ünnepére. Ámen.

Áldott, békés éjszakát kívánok!

+++

Adventi kihívás: „Napi 5 perc lelki töltekezés”
Ha megteszitek, foglalkoztok vele és nemcsak átszaladtok a szövegen, akkor kérlek, osszátok meg visszajelzés gyanánt, hogy mit jelent nektek a mai reggeli üzenet, a mai lefekvés előtti gondolat. A visszajelzést küldhetitek levélben a frszilveszter@gmail.com címre írva vagy a Facebook kommentjében, de (!!!) természetesen nem ugrabugra figurák bevágásával, hanem néhány szó, személyes hangvételű mondat segítségével.
Ez számomra egyfajta vissza igazolás lenne, hogy van-e értelme, lelki hozadéka hasonló próbálkozásoknak vagy sem. Köszönettel, Szilveszter tv ofm 

Advent - reggeli üzenet: Induljunk el együtt a Betlehemi Kis Jézushoz vezető úton!

 Az adventi időszak a lelki készület különleges alkalma, valamint a várakozás és a remény ideje, amikor életünk zajában megállhatunk, hogy szívünket felkészítsük a Betlehemi Kis Jézussal való találkozásra.
Ma az olvasmányok és az evangélium arra hívnak, hogy megújítsuk reményünket Isten gondviselésében, aki szeretettel hív minket az Ő bőségére, békéjére és gyógyító közelségére. Lépjünk közelebb hozzá, és engedjük, hogy szavain keresztül megérintse szívünket, hogy adventünk ne csak várakozás, hanem valódi lelki zarándoklat legyen.
Kérjük a Szentlelket, hogy nyissa meg szívünket az Ige üzenetére, és tegye termékennyé életünkben azt a magot, amelyet ma elvet bennünk.

Az adventi időszak különleges meghívás arra, hogy lelkünket felkészítsük az Úr érkezésére. A mai szentírási részek – Izajás próféta látomása, a zsoltáros bizakodó vallomása és Jézus csodáinak evangéliuma – mély üzeneteket hordoznak, amelyek elmélyíthetik adventi készületünket.

Izajás próféta (Iz 25,6-10a) az Úr bőségét és gondoskodását mutatja be egy ünnepi lakoma képében. Ez a lakoma nemcsak fizikai jólétet ígér, hanem a lélek békéjét és Isten közelségét is. A próféta szavai emlékeztetnek minket arra, hogy Isten az, aki letörli könnyeinket, megszünteti fájdalmunkat, és elhoz egy olyan világot, ahol a halál és a gyász már nem lesz jelen.
Az adventi időszak arra hív, hogy újítsuk meg reményünket. Vajon tudunk-e Istenben bízni életünk nehézségei közepette? Az advent a lelki felkészülés időszaka, hogy a földi gondok mögött észrevegyük a mennyei lakoma ígéretét, amelyre mindannyian hivatalosak vagyunk.

A válaszos zsoltár (Zsolt 22) refrénje: „Otthonom lesz az Isten háza, mindörökké szünet nélkül.” E zsoltárban megjelenő pásztor képe Isten gondoskodó szeretetét hirdeti. A zsoltáros vallomása az élet viharai közepette is a bizalomra tanít: „A halál sötét völgyében sem félek, mert ott vagy velem.” Advent idején különösen fontos, hogy szívünket megtöltsük ezzel a bizalommal. Helyezzük életünket Isten kezébe, és éljük meg azt a bizonyosságot, hogy Ő mindig velünk van, vezeti lépteinket, és asztalt terít számunkra még ellenségeink előtt is. Ez a hit és bizalom legyen adventi lelki utazásunk alapja.

Az evangélium (Mt 15,29-37) Jézus gondoskodásáról és irgalmáról szól. Nemcsak a testi betegségeket gyógyította meg, hanem a szíveket is megtöltötte reménnyel. A kenyérszaporítás csodája a mennyei gondoskodás jele: Isten bőségesen ellát minket mindazzal, amire szükségünk van, legyen az lelki vagy testi táplálék. Jézus szavai – „Nem akarom étlen hazaküldeni őket” – arra emlékeztetnek, hogy Ő soha nem hagy minket magunkra. Az adventi időszakban fontos, hogy ne csak saját lelkünket készítsük fel, hanem tegyünk azért, hogy mások is megtapasztalják Isten gondoskodását rajtunk keresztül. Hogyan oszthatnánk meg másokkal az adventi örömet és reményt?

Az adventi lelkigyakorlat hívása egyszerű, mégis mély: álljunk meg a mindennapi rohanásban, és adjunk időt lelkünk megújulásának. A mai olvasmányok arra bátorítanak, hogy fedezzük fel Isten ígéreteinek erejét: a mennyei lakoma örömét, a pásztorunk szerető gondoskodását és Jézus csodáinak erejét.

Töltsük meg szívünket békével és hálával, engedjük, hogy Isten szeretete átjárja napjainkat. Ez az advent legyen számunkra az öröm és a megújulás időszaka, hogy hitünk ne csak személyes életünket formálja, hanem szeretteink, családunk és közösségünk számára is áldássá váljon. Induljunk el együtt a Betlehemi Kis Jézushoz vezető úton! Ámen!

Hívek könyörgése
Pap: Testvéreim, forduljunk bizalommal mennyei Atyánkhoz, és kérjük kegyelmét adventi készületünkben, valamint mindazokra, akikért imádkozunk!
1.    Urunk, add, hogy Szentatyánk, püspökeink és papjaink hűségesen vezessék népedet a hitben és a szeretetben, és az adventi időszakban a remény hirdetői legyenek!
2.    Urunk, add, hogy a világ vezetői az igazság és a béke szolgálatában álljanak, és döntéseikkel elősegítsék az emberek testi-lelki jólétét!!
3.    Urunk, áldd meg mindazokat, akik hajnali miséken keresnek Téged, hogy életükben megtapasztalják a Te közelséged örömét és erejét!
4.    Urunk, erősítsd meg azokat, akik a lelki zarándoklatba távolból, online kapcsolódnak be, hogy érezzék a Te szerető közelségedet!
5.    Urunk, légy jelen a szegények, betegek és magányosok életében, hogy advent számukra is a remény és vigasztalás időszaka legyen!
6.    Urunk, segíts minket, hogy adventi várakozásunkban közösségünk a hit, a szeretet és a béke otthonává váljon!
Pap: Mennyei Atyánk, köszönjük, hogy meghallgatod kéréseinket. Add, hogy adventi készületünkben mindig a Te fényed vezessen minket, és szívünk készen álljon Fiad fogadására, aki él és uralkodik mindörökkön örökké. Ámen.

 

+++

Adventi kihívás: „Napi 5 perc lelki töltekezés”
Ha megteszitek, foglalkoztok vele és nemcsak átszaladtok a szövegen, akkor kérlek, osszátok meg visszajelzés gyanánt, hogy mit jelent nektek a mai reggeli üzenet, a mai lefekvés előtti gondolat. A visszajelzést küldhetitek levélben a frszilveszter@gmail.com címre írva vagy a Facebook kommentjében, de (!!!) természetesen nem ugrabugra figurák bevágásával, hanem néhány szó, személyes hangvételű mondat segítségével.
Ez számomra egyfajta vissza igazolás lenne, hogy van-e értelme, lelki hozadéka hasonló próbálkozásoknak vagy sem. Köszönettel, Szilveszter tv ofm

Lefekvés előtti gondolat: Az adventi remény és áldozat gyümölcsei

Amikor a nap végéhez érkezünk, az adventi várakozás hajnali üzeneteit és az egész nap lelki útját szívünkbe zárhatjuk. Ma újra emlékeztünk Izajás próféta szavaira, a zsoltár békéjére, és Jézus örömteli hálaadására az alázatos szívűekért. Ezek a szavak egész nap kísérhettek minket, mint lámpások az adventi sötétségben.

Az adventi időszak arra hív minket, hogy ne csak várakozzunk, hanem aktívan formáljuk szívünket és életünket, hogy méltók legyünk a Messiás fogadására. Ma az áldozat és a remény volt a vezetőnk. Gondoljunk vissza arra, hogy milyen apró, de jelentőségteljes lépéseket tettünk – talán egy jó szóval, egy kis figyelmességgel, vagy akár azzal, hogy részt vettünk a rorátés szentmisén, a közös imában és elmélkedésben. Ezek az apró cselekedetek mind-mind azt mutatják, hogy közelebb léptünk az Úrhoz.

Izajás próféta így írta: „Az Úr Lelke rajta nyugszik” (Iz 11,2). Kérjük most is, hogy ez a Lélek pihenjen meg rajtunk is, hozza el a békét, amelyre vágyunk, és erősítse meg szívünket az új kezdet ígéretével. Ahogy ma hajnalban reménnyel keltünk fel, úgy most nyugodjunk le hálaadással és az Úr közelségének békéjével.

Kérdés az elmúlt napra: Mit tanított nekem a mai nap az alázatról, reményről vagy a békéről? Hogyan tükrözi az én áldozatom a Messiás eljövetelének várását?

Imádság lefekvés előtt: 

Urunk, Jézus Krisztus, köszönjük a mai napot, minden kegyelmet és tanítást, amit adtál nekünk. Segíts, hogy holnap is közelebb léphessünk Hozzád, és életünkkel hirdessük a Te szeretetedet. Áldd meg nyugalmunkat, és készítsd fel szívünket a Veled való új találkozásra. Ámen.

Nyugodt és áldott pihenést kívánok!

„Adventi lelki utazás – Zarándoklat a Betlehemi Kis Jézushoz”

 „Lelki töltekezés reggeltől estig: készüljünk együtt tudatosan karácsony szent ünnepére!”

Az adventi szentidőben történő lelki felkészüléshez nyújtott lelkipásztori segítséget hirdetünk „Adventi lelki utazás – Zarándoklat a Betlehemi Kis Jézushoz” címmel, azon fiatalok és idősek, betegek és egészségesek, férfiak és nők, egyedül álló és családosok számára, akik tudatosan akarnak készülni lelkileg is karácsony szent ünnepére, a Kis Jézus születésének örömteli és méltó megünneplésére.

 Ennek a lelki utazásnak, zarándoklatnak keretét nyújtja a reggeli üzenet, amely az Esztelneki Ferences templom rorátés szentmiséjében (reggel 6:30-tól) is elhangzik és a Szilveszter Barát Blogján http://frszilveszter.blogspot.com valamint Facebook https://www.facebook.com/szilveszter.kakucs oldalán is megjelenik, valamint az esti lefekvés előtti gondolat, ami egyben figyelembe veszi a reggeli üzenetet és reflektál rá, hogy igy egész és kerek legyen a lelkiekkel is átitatott napunk. Ez utóbbi az internet felületén a már említett helyeken lesz megosztva délután 17 órától míg a reggeli üzenet a hajnali órákban. 

Célunk a Szentírás adventre beosztott részeiből fakadó gondolatok és érzések megosztása lelkiüzenet, lelkitáplálék formájában.

 Szeretnénk, ha ezek a bibliai gondolatok, s a belőlük fakadó igazi értékek, minél több szívet megérintenének, inspirálnának és minél több embert közelebb vinnének Istenhez és egymáshoz, s ez által az adventi idő áldott, gyűlöletet szüntető, békét teremtő, szívet melegítő és lélekemelő lenne.

 Szeretnénk remélni, hogy ez a próbálkozás, hogy ezek a gondolatok valóban erősíteni és gazdagítani fogják mindazok lelkét, akik olvassák vagy hallják őket.

„Szánj időt a lelki felkészülésre! Fedezd fel a bibliai adventi üzenetek békét hozó és szívet melengető erejét. Engedd, hogy Isten szeretete átjárja napjaidat, és az advent a megújulás időszakává váljon a te, valamint szeretteid és embertársaid, családod és közösséged számára!”

Reggeli üzenet: Lépjünk ma is közelebb az érkező Messiáshoz…

Ma reggel ismét az advent hajnali csendjében gyűltünk össze, hogy felkészítsük szívünket és lelkünket az Úr eljövetelére. Az Izajás prófétán keresztül hallott reménység, a zsoltárban megfogalmazott béke és az evangélium alázatossága vezet minket ebben az időszakban. Kérjük a Szentlelket, hogy világosítsa meg gondolatainkat és készítsen minket arra, hogy életünk apró cselekedeteiben is hirdessük Isten országát. Lépjünk ma is közelebb az érkező Messiáshoz, és ajánljuk fel áldozatunkat az Ő dicsőségére!

Az adventi hajnali szentmisék különleges alkalmat jelentenek számunkra, hogy lelkünket felkészítsük az Úr eljövetelére. Ma Izajás próféta jövendölése, a válaszos zsoltár és az evangélium különösen mély üzenetekkel vezetnek minket ebben az időszakban.

1. Izajás szavaiban (11,1–10) a Messiás ígéretét halljuk: „Vessző sarjad Izáj törzsökéből, hajtás fakad gyökereiből” (Iz 11,1). Ez az új élet ígérete olyan időben hangzott el, amikor Izrael népe, a választott nép kilátástalanságban élt. Ez az ígéret adventben arra emlékeztet minket, hogy Isten mindig képes új életet teremteni ott, ahol mi csak romokat látunk. A kedves testvérek hajnali áldozata, jelenléte a rorátés szentmisén, az, hogy a sötétségből kilépve az Úr világosságát keresik, pontosan ezt a reményt tükrözi.

2. A válaszos zsoltárban (72,1-2.7-8.12-13.17) az igazságos király békéjéről és könyörületéről hallunk. Ez a béke nem passzív, hanem a gyenge és a szegény iránti aktív szeretetben nyilvánul meg. A kedves testvérek adventi készülődése arra hív, hogy ne csak várakozzanak, hanem tegyenek is a béke és az igazság megvalósulásáért családjukban és közösségükben. Legyen ez apró figyelmesség, imádság vagy megbocsátás, amit Isten Lelke sugalmaz.

3. Az evangélium (10,21–24) Jézus örömét és háláját mutatja, amiért az Atya feltárta az igazságot a kicsinyek előtt (Lk 10,21). Önök, akik hajnali áldozatok árán is itt vannak, azokhoz a „kicsinyekhez” tartoznak, akikről Jézus beszél. Az adventi várakozás lényege nem csupán a fáradtságos külső előkészületekben rejlik, hanem a szív egyszerűségének és alázatának ápolásában, amely kész befogadni Krisztus világosságát.

Kedves Testvérek, tartsuk szem előtt Izajás szavát: „Az Úr Lelke rajta nyugszik” (Iz 11,2). Kérjük mi is naponta a Szentlélek vezetését, hogy legyen erőnk és bölcsességünk helyesen dönteni. Vállaljuk továbbra is az áldozatot, mert Isten minden áldozatot megsokszoroz, és bőséges lelki gyümölcsöt ad cserébe.

A Messiás, akit várunk, már itt van köztünk. Legyen ez a közös adventi lelki utazásunk Isten ígéreteinek felismerése és megélése. Kívánom, hogy minden reggeli találkozás a szentmisén emlékeztessen: hogy az Úr jön! Jön, hogy megújítsa életünket, és igazi békét hozzon szívünkbe, lelkünkbe, életünkbe. Ámen.

Hívek könyörgései
Pap: Testvéreim! Az adventi várakozás örömében forduljunk bizalommal a mi Urunkhoz, Jézus Krisztushoz, aki jön, hogy megszabadítson és megerősítsen minket.
1.    Urunk, add, hogy Egyházad minden tagja alázatosan és reménnyel készüljön Krisztus eljövetelére, és világító jel legyen a világ számára!
2.    Áldd meg Ferenc pápát, püspökeinket, papjainkat és szerzeteseinket! Töltsd el őket a Szentlélek erejével, hogy életük és szolgálatuk által vezetni tudjanak minket a Te igazságod útján!
3.    Áldd meg azokat a közösségeket, ahol békét és igazságot keresnek, és add, hogy a gyengék és szegények iránti szeretet által a Te országod növekedjék!
4.    Világosítsd meg azok szívét, akik sötétségben és reménytelenségben élnek, hogy megtapasztalják a Te irgalmad és békéd ajándékát!
5.    Erősítsd meg azokat, akik az adventi időszakban áldozatot hoznak – különösen azokat, akik hajnalban itt vannak –, hogy fáradozásaik bőséges lelki gyümölcsöt teremjenek!
6.    Fogadd be országodba elhunyt testvéreinket, és add, hogy az örök világosság fényeskedjék nekik!
Pap: Mennyei Atyánk, aki ígéreteid által reményt adsz a világnak, hallgasd meg könyörgéseinket, és segíts minket, hogy életünkkel hűséges tanúid lehessünk. Krisztus, a mi Urunk által. Ámen.

Barsi Balázs –Advent I. vasárnap

Lefekvés előtti gondolat: Hajnalban, a gyertyák halvány fényében megéltük az advent csendes csodáját…

Kedves Olvasó!

Ma egy különleges napot zártunk. Hajnalban, a gyertyák halvány fényében megéltük az advent csendes csodáját, amikor a sötétségből elindultunk a világosság felé. A rorate mise emlékeztetett minket arra, hogy életünk minden sötét pillanatában ott rejlik a remény: Krisztus, az igazság Napja, eljön, hogy fényt és megváltást hozzon.

Ahogy most pihenni térsz, állj meg egy pillanatra, és engedd, hogy a nap során tapasztalt béke és remény betöltse a szívedet. Gondolj a közösség erejére, amelyben ma részed volt, a gyertyák fényére, amelyek a közös hitet szimbolizálták, és Mária példájára, aki alázattal és hittel mondott igent Isten tervére.

Kérd Istent, hogy adjon neked nyugodt álmot, és töltsön el azzal a bizonyossággal, hogy a holnap fénye új kegyelmeket és lehetőségeket tartogat. Ahogy a mai hajnal a nap fényébe torkollott, úgy legyen az életed is egyre inkább Krisztus világosságának hordozója.

Imádkozz így lefekvés előtt:
„Urunk, hálát adok a mai nap minden pillanatáért, különösen azért, hogy ma hajnalban közelebb kerülhettem hozzád. Segíts, hogy a várakozás ideje valóban a szívem megtisztulásának időszaka legyen. Adj nekem békét, türelmet és nyitott szívet, hogy a holnapi napot is Veled kezdhessem, és világosságod fényében járjak. Ámen.” 

Pihenj békében, és ébredj reménnyel!

Harangozó Imre beszél az ádventről, a hajnali misékről az M5 - Ez itt a kérdés c. műsorban!

 

Regeli üzenet: Amikor ma hajnalban elindultunk a templomba, talán fázva...

Ma hajnalban, amikor a világ még sötétségbe burkolózik, mi gyertyafény mellett gyűltünk össze, hogy egy ősi és meghitt hagyomány részesei legyünk. A rorate mise sajátos, bensőséges hangulata az advent lényegét hozza elénk: a sötétség várja a világosságot, a csend készül a szó fogadására, a szív nyitottá válik Krisztus érkezésére.

A mai mise kezdőénekének szavai, „Harmatozzatok, egek, onnan felülről” (Iz 45,8), nemcsak kérés, hanem hitvallás is. Felismerjük, hogy önmagunktól nem tudunk kitörni a sötétségből; szükségünk van Isten kegyelmére, aki, mint az igazság napja, elhozza a fényt és a reményt. 

Mai rövid elmélkedésünkben szeretnék bészélni az adventi várakozás értelméről, - a közösségi ima erejéről, - a Boldogságos Szűz, Mária példájáról: alázat és készség, - valamint a rorátés szentmise üzenetéről a mai ember számára.

1. Az adventi várakozás értelme. Az advent ideje a várakozásé, a készületé. Ez a négy hét arra hív, hogy ne csak a külsőségekre – díszekre, ajándékokra, fényekre – figyeljünk, hanem a szívünket is előkészítsük Jézus befogadására. A rorate mise különlegessége, hogy hajnalban, a napfelkelte előtti csendben találkozhatunk Istennel. Ez az időpont szimbolikus: a sötétség a bűn, a reménytelenség, a káosz világát jelképezi, amelyet Krisztus fénye oszlat el.

Amikor ma hajnalban elindultunk a templomba, talán fázva, álmosan, mégis áldozatot vállalva, valami nagyon fontosat tettünk. Kifejeztük, hogy készek vagyunk elindulni a fény felé. A rorate mise arra hív minket, hogy életünkben is ezt tegyük: minden nap keljünk fel a kényelmességből, a megszokásból, és tegyük meg a hit lépéseit Isten felé.

2. A közösségi imádság ereje. A rorate mise mindig közösségi élmény. Ahogyan most itt vagyunk, gyertyákkal körülvéve, egyek vagyunk a világ minden katolikusával, akik advent hajnalain együtt kérik Isten világosságát. Ez a közösség emlékeztet minket arra, hogy nem egyedül várjuk Krisztust. Együtt haladunk, támogatva egymást az úton.

A világunk individualista (önimádó, önző, énközpontú) lett, sokan érzik magukat elszigetelve, magányosan. A rorate mise ennek ellenkezőjét mutatja: a közös imádságban újra felfedezzük, hogy összetartozunk. A gyertyák fényében ott van annak az ígérete, hogy a világosság nemcsak nekem, hanem nekünk mindannyiunknak szól.

3. Mária példája: alázat és készség. A rorate mise különleges módon tiszteli Szűz Máriát, aki a Megváltót a világra hozta. Mária az alázat és az Isten iránti nyitottság példaképe. Ő tudta, hogy Isten tervében van a helye, és igent mondott arra, hogy Jézus anyja legyen.

A mai ember hajlamos arra, hogy saját terveit helyezze előtérbe, és ne figyeljen Isten hívására. Mária példája emlékeztet minket arra, hogy a valódi boldogság nem a saját akaratunk véghezvitelében, hanem Isten tervének elfogadásában rejlik. Advent arra hív, hogy lelassuljunk, hallgassunk, és engedjük, hogy Isten formáljon minket.

4. A rorate mise üzenete ma: Mit mond ma a rorate mise a gyakorló katolikus embernek? Azt, hogy a hit nem puszta szokás, hanem életforma. Azáltal, hogy ma reggel felkeltünk, itt vagyunk, áldozatot hoztunk, már kifejeztük: Jézus fontos számunkra. Ez az egyszerű gesztus emlékeztet, hogy mindennapi életünkben is tennünk kell a hitünkért: időt szánni imára, nyitottan segíteni másokon, és vállalni a hiteles keresztény élet nehézségeit.

A rorate mise arra is tanít, hogy a sötétség sosem az utolsó szó. Akár a világban, akár a saját életünkben tapasztalunk kihívásokat, reményt ad, hogy Jézus eljön. Ahogy a nap felkel, és eloszlatja a hajnal sötétjét, úgy jön Krisztus, hogy fényt hozzon életünk minden területére.

Ahogy folytatjuk adventi készületünket, tegyük azt Mária alázatával, a közösség erejével és azzal a bizonyossággal, hogy Jézus Krisztus eljön, hogy életünk fényét és örömét hozza el. Köszönjük meg Istennek ezt az időt, a csendet és a várakozás lehetőségét, és imádkozzunk, hogy advent végére szívünk kész legyen befogadni Őt, aki a világ világossága. Ámen.

Egyetemes könyörgések az első rorate misére

Pap: Testvéreim! Advent hajnalán a gyertyafényes csendben emeljük szívünket az Úrhoz, aki világosságot hoz a sötétségbe. Kérjük őt alázatos szívvel, hogy kegyelmével formálja életünket, és vezessen minket a Megváltó felé!

1. Könyörögjünk az Egyházért, hogy advent idején példát mutasson a világ számára a reményben való várakozásról és az Istenre hagyatkozó hitről!

2. Könyörögjünk a világbékéért, hogy a nemzetek vezetői a szeretet, az igazságosság és az egység útját válasszák, eloszlatva a sötétséget az emberi szívekben!

3. Könyörögjünk családjainkért, hogy az adventi időszakban megerősödjenek a hitben, a szeretetben és az egymás iránti türelemben, hogy otthonainkban is megszülethessen Jézus!

4. Könyörögjünk azokért, akik nehézségekkel küzdenek, akik magányosak, betegek vagy reménytelenek, hogy életükbe elérkezzen Isten vigasztaló fénye!

5. Könyörögjünk azokért, akik ma hajnalban itt vannak velünk, hogy a rorate misék lelkületét továbbvigyék mindennapjaikba, és életük világossága mások számára is reményt adjon!

6. Könyörögjünk elhunyt szeretteinkért, hogy Isten irgalma által részesüljenek az örök világosságban, és velük együtt ünnepelhessük majd a mennyország örömét!

Pap: Mennyei Atyánk, advent hajnalán hálával fordulunk hozzád, aki a sötétségből a fénybe vezetsz minket. Hallgasd meg könyörgéseinket, és ajándékozz nekünk tiszta szívet, hogy méltó módon készülhessünk a Fiaddal való találkozásra! Aki él és uralkodik mindörökkön-örökké. Ámen.

Advent, lefekvés előtti gondolat: Légy a világosság őrzője

Ma, advent első vasárnapján, talán még a szívedben visszhangzanak a reményről és a világosságról szóló szavak. Lefekvés előtt állj meg egy pillanatra, és idézd fel a mécses történetét (lásd az alábbi beszédben): egyetlen apró láng is képes megtörni a sötétséget. Ezt a lángot ma Te őrzöd. Ez a láng a hited, a szereteted és Istenbe vetett bizalmad.

Kérdezd meg magadtól:
•    Hogyan sugározhattam ma világosságot mások felé?
•    Van-e valami, ami ma sötétséget hozott a szívembe, amit most Isten elé helyezhetek?

Ne feledd, advent arra hív, hogy ne a sötétségre figyelj, hanem arra a reményre, amely Krisztus eljövetelében teljesedik ki. Holnap új nap kezdődik, új lehetőséggel arra, hogy fényt vigyél a környezetedbe.

Imádság:
„Uram, köszönöm a mai napot, minden pillanatát, amit a Te világosságodban élhettem meg. Kérlek, bocsásd meg, ha nem mindig voltam hűséges a szeretethez, és adj erőt, hogy holnap is a Te fényedet hordozzam a világba. Add, hogy az adventi várakozás idején szívem napról napra tisztább és nyitottabb legyen a Te eljöveteledre. Ámen.”

Aludj békében, tudva, hogy Isten világossága őrködik feletted.

Adventi gondolatok: Remény és várakozás a sötétségben - Advent 1 vasárnapja

Advent első vasárnapjával egy új liturgikus évbe léptünk, amelynek első pillanatai arra hívnak, hogy elmélyítsük hitünket, és újra felfedezzük Istenbe vetett bizalmunk forrását. Az adventi időszak nem csupán a karácsonyi készülődés része, hanem mély lelki utazás is, amely, hogyha szeretnénk, akkor reménységet és világosságot hozhat az életünkbe, különösen, amikor sötétség és zűrzavar vesz körül bennünket.

A mai világban, amikor a háborúk, az erőszak és az emberi kapcsolatok széthullása sokszor eluralkodik, szükségünk van arra, hogy megálljunk, és elgondolkodjunk az advent igazi üzenetén, amelynek lényege és mottója: „Éljetek úgy, mint a világosság fiai” (Ef 5,8).

1. A keresztény remény alapjai az Istenbe vetett bizalom

Jeremiás próféta szavai az első olvasmányban így hangzottak: „Íme, eljönnek azok a napok – mondja az Úr –, amikor teljesítem azt az ígéretet, amelyet Izrael házának és Júda házának tettem” (Jer 33,14). 

Ez az ígéret a Messiás eljövetelére utal, aki igazságot és békét hoz a világba. Jeremiás reménye nem naiv optimizmus volt, hanem mély bizalom Isten ígéreteiben. A keresztény remény éppen ebben különbözik az egyszerű, emberi reménykedéstől: nem az emberi körülményeken vagy teljesítményen alapul, hanem azon, hogy Isten mindig megtartja az ígéreteit.

Egy olyan világban, amely tele van félelmekkel, könnyű elveszíteni a reményt. Azonban az adventi időszak arra hív minket, hogy ne a sötétségre összpontosítsunk, hanem Isten világosságára. Jézus Krisztusban Isten belépett a történelembe, és az Ő jelenléte ma is velünk van. Ez a bizonyosság az alapja a mi reményünknek.

2. Várakozás a sötétség idején

Az evangéliumban Jézus az idők jeleiről beszél: „Jelek lesznek a napban, a holdban és a csillagokban; a földön pedig szorongás vesz erőt a népeken” (Lk 21,25). 

Ezek a szavak rámutatnak arra, hogy a világ mindig is tele volt kihívásokkal, nehézségekkel. A keresztény ember azonban nem csügged, mert tudja, hogy a történelem ura maga Isten. A reménységünk abból fakad, hogy Jézus azt mondja: „Emeljétek föl fejeteket, mert elérkezett megváltásotok” (Lk 21,28).

Ez a várakozás nem passzív, hanem cselekvő magatartás. Az 1 Tesszalonikai levél arra hív, hogy a szeretetben növekedjünk: „Tegyen bőségesebbé titeket az Úr, és gazdagítson a szeretetben egymás iránt” (1Tessz 3,12). 

Advent idején készüljünk fel arra, hogy befogadjuk Krisztust a szívünkbe. Ez azt jelenti, hogy nemcsak saját lelki életünket tisztítjuk meg, hanem mások számára is világosságot hozunk.

Egyszer egy kis faluban, egy sötét téli estén, az idős plébános arra kérte a híveket, hogy hozzanak magukkal egy kis mécsest az esti misére. A templom teljesen sötét volt, és amikor az emberek megérkeztek, mindenki meggyújtotta a saját mécsesét. A sötét templom lassan világossá vált.

A plébános így szólt: „Látjátok, hogy a sötétséget nem lehet elűzni dühvel, haraggal vagy panaszkodással. Csak akkor tűnik el, ha valaki meggyújt egy lángot. A mécsesetek fénye most bevilágítja ezt a helyet, de ennél többre is képes. Ha hazamentek, vigyétek magatokkal ezt a fényt – nem a mécsesét, hanem annak a szeretetnek és reménynek a lángját, amely a szívetekben gyulladt meg.”

Ez a történet arra emlékeztet minket, hogy minden apró cselekedet, amelyet szeretetből teszünk, egy lépés a világ világossága felé. Nem kell nagy dolgokat tenni ahhoz, hogy reményt adjunk másoknak. Elég, ha meggyújtunk egy lángot a szívünkben, amely másokat is inspirál.

3. Advent az önvizsgálat és a belső megújulás ideje, a szív felkészítésének az ideje, a Jézussal való nagy találkozásra. Hogyan készíthetjük fel a szívünket?

1. Imádság által – Az imádságban közelebb kerülünk Istenhez, és meghalljuk az Ő halk, bátorító szavát. Az imádság fénysugárként hatol át a sötétségen.

2. Bűnbánat által – Advent jó alkalom arra, hogy felismerjük hibáinkat, és megbékéljünk Istennel és embertársainkkal egy jó szentgyónás segitségével. Ez az újjászületés első lépése.

3. Szeretetcselekedetek által – A világosságot akkor hordozzuk, ha képesek vagyunk megosztani másokkal, amit kaptunk. Egy apró jó cselekedet is reményt adhat másoknak.

A belső felkészülés azonban nem lehet öncélú. Advent arra hív, hogy Krisztus világosságát sugározzuk mások felé. Ahogy az adventi koszorú gyertyái egyre nagyobb fényt adnak, úgy kell nekünk is fokozatosan növekednünk a szeretetben és a hitben.

4. Krisztus születése világosságot hoz

Advent üzenete abban rejlik, hogy Isten nem hagyja magára az emberiséget. Karácsony éjjelén a betlehemi gyermek születése azt hirdeti, hogy Isten maga lett a világ világossága. Ez a világosság nem csupán egykor, kétezer évvel ezelőtt jelent meg, hanem ma is jelen van az egyházban, a szentségekben, és mindazokban, akik Isten szeretetét hordozzák.

Ez a világosság képes megváltoztatni az életünket. Gondoljunk arra, hogy milyen hatással van ránk egy gyertya fénye egy sötét szobában. Ugyanígy Jézus is megvilágítja a lelki sötétségünket, ha engedjük, hogy jelenléte betöltse szívünket.

5. A belső megújulás vágya

Advent arra hív, hogy ne csak várjunk, hanem cselekedjünk. Vizsgáljuk meg szívünket: Mit tehetnénk másként, hogy közelebb kerüljünk Istenhez? Milyen sötétséget kell eltávolítanunk az életünkből?

Adventi fogadalmunk lehet, hogy minden nap teszünk egy lépést a szeretet útján: - Egy kedves szóval, - egy segítő kézzel, - egy őszinte imádsággal.

Ezáltal nemcsak magunkat készítjük fel Krisztus eljövetelére, hanem mások számára is világosságot hozunk. A belső megújulás nem egyszeri esemény, hanem folyamatos folyamat. Engedjük, hogy Isten Lelke vezessen minket ezen az úton.

Advent hívása egyszerű, de mély: legyünk a világ világossága, azaz éljjünk úgy, mint a világosság fiai. Az Efézusi levél arra buzdít, hogy ne csak várakozzunk, hanem életünkkel tanúskodjunk a hitről. A világosság gyermekei vagyunk, és ennek tudatában kell élnünk.

Kérjük az Urat, hogy adjon nekünk erőt a várakozásban, és világosságot a sötétségben. Tegye gazdaggá szívünket szeretettel, hogy adventi utunk során egyre inkább Krisztus képmására formálódjunk.

Imádkozzunk: 

„Urunk, Jézus Krisztus, Te vagy a világ világossága, aki eljöttél, hogy reményt adj nekünk a sötétség idején. Kérünk, gyújtsd meg szívünkben a hit, a szeretet és a remény lángját. Segíts, hogy életünkkel mások számára is világosság lehessünk, és mindig tanúságot tegyünk Rólad. Adj erőt, hogy kész szívvel fogadhassunk Téged ebben az adventi időszakban, és vezess minket a Te békédre és örömödre. Ámen.”