Kedves Testvérek!
Karácsony ünnepét követően az Egyház rögtön Szent István vértanút állítja elénk, akinek életét az Apostolok Cselekedeteiből (ApCsel 6,8–10; 7,54–59) ismerhetjük meg. Nem véletlen ez a közelség: a betlehemi jászol meghitt békéje és a szenvedés egyaránt jelen vannak az üdvösség történetében. Emlékeztet bennünket arra, hogy a karácsonyi szeretet nem csupán meghitt érzelem, hanem életté váló, vállalt áldozat és cselekvő odaadás.
Amikor Szent István példájából merítünk erőt, talán azt gondoljuk: „Nekünk nem kell az életünket áldozni, mi köze lehet az ő történetének a mai világhoz?” Valóban, a legtöbbünknek nem kell szó szerint vértanúságot szenvednie. Ugyanakkor a családban, a munkahelyen vagy ismerősi körben egyre gyakrabban találkozhatunk a hit miatti bírálattal, lekicsinyléssel. Sokszor a legfájóbb, amikor a hivatalosan katolikusnak mondott emberek gúnyolódnak rajtunk. Ilyen helyzetekben nagyon nehéz megőrizni a békét, és kitartani a jóban.
Szent István azonban arra tanít, hogy a hitet erővel és értelemmel kell megvallanunk. Először is ismernünk kell azt, amiben hiszünk: érdemes tanulmányozni a Szentírást, figyelmesen hallgatni az Egyház tanítását, és törekedni a lélekben való elmélyülésre. Minél jobban megértjük, ki is Jézus Krisztus, és mit jelent az Ő örömhíre, annál bátrabban tudunk helytállni, ha félremagyarázzák vagy támadják a hitünket. Ugyanakkor a bátor kiállás soha nem lehet agresszív vagy sértő: mindig szeretetben és tisztelettel történik. Ezáltal tanúságtételünk valódi, krisztusi meghívássá válik a párbeszédre.
Hallhattuk a szentleckéből, hogy az őt megkövező ellenségekért Szent István imádkozott. A fogukat vicsorgató, gyűlölettől elvakult emberek számára ő a szeretet nyelvén válaszolt – a megbocsátás nyelvén. Ezzel előrevetítette Krisztus keresztáldozatát, amelyben Jézus maga is így szólt: „Atyám, bocsáss meg nekik!” Nekünk is ugyanezt a lelkületet kell elsajátítanunk, ha a karácsony ünnepe nemcsak külsőségekben, hanem szívünk mélyén is teljessé akar válni. A megbocsátásra nem csak a „világ” felől érkező támadásoknál van szükségünk, hanem a hétköznapi konfliktusokban, családon belül vagy baráti körben is.
Az evangéliumban (Mt 10,17–22) maga Jézus figyelmeztet minket: ha üldözést szenvedünk, ne aggódjunk, mert a Szentlélek megadja, mit és hogyan mondjunk. Ez a biztatás erőt ad minden helyzetben: akár nyíltan, akár rejtettebb módon támadják is a hitünket, ne essünk kétségbe. A Szentlélek akkor is tanítani és vezetni fog bennünket, amikor a legkilátástalanabbnak tűnik a helyzet, hogy a szenvedés közepette is Krisztus szeretete áradhasson belőlünk.
Karácsonykor a világ Világossága érkezett közénk. Nem pusztán egy kedves Kisded születik, hanem az Emberiség Megváltója, akinek szeretetét a hétköznapokban is tovább kell adnunk. Ez a szeretet nem merül ki csupán udvarias gesztusokban vagy felszínes jókívánságokban: igazi áldozatvállalást kíván. Szent István életével tanúsítja, hogy nincs valóban mély szeretet áldozat nélkül.
Természetesen nem kell kővel való megkövezésre várnunk, de olykor nap, mint nap lemondunk saját kényelmünkről, az önzésünkről, vagy éppen a kéretlen szavakra adott visszavágás csábításáról. Ez is áldozat: amikor nem vágunk oda a bántó szóért, hanem szeretettel és megértéssel fordulunk ahhoz is, aki minket kigúnyol vagy megszól. Ha inkább békével, türelemmel és szeretettel reagálunk a minket ért bántásra vagy gúnyra, akkor Krisztus áldozatával egyesül a mi kis áldozatunk is. Így lesz karácsony a szívünkben egész évben: amikor a mindennapok nehézségeit is Jézusra bízzuk, és kitartunk a megbocsátó, szolgáló szeretet mellett.
Ez a szolgáló szeretet megmutatkozhat abban, ha a munkatársak rosszallása ellenére is kitartunk az imádságban, hűségesen részt veszünk a szentmisén, segítünk a rászorulóknak, vagy épp meghallgatjuk azt, akire senki sem figyel. Így ragyoghat fel a hétköznapokban is a karácsonykor megszületett „Igazi Világosság”. Nem hangos érveléssel, hanem a szeretet csendes, de erőteljes jelenlétével. Ez a tanúságtétel Szent István öröksége: tudjuk, kiben hiszünk, kitartunk mellette, és készek vagyunk a megbocsátás áldozatára – akkor is, ha ezért esetleg megmosolyognak vagy lenéznek bennünket.
Kedves Testvérek, fogadjuk be Jézust a szívünkbe karácsonykor, és ne csak a karácsonyfa fényénél, hanem a szürke hétköznapokban is tanúskodjunk arról a szeretetről, amely minden embert meghív az üdvösségre. Így lesz valóban mély és Krisztusra mutató a mi áldozatvállalásunk: csendes, de állhatatos, és mindenekfelett szeretetteljes.
Testvérek, a mai szentmisében Krisztus áldozatához kapcsoljuk hozzá a saját életünk áldozatait is. Kérjük Szent István vértanú közbenjárását, hogy legyen bátorságunk akkor is helytállni, amikor hitünket támadás éri. Legyen erőnk szeretni és megbocsátani, mint István tette. Így válhatunk igazi tanúivá a karácsonyi Szeretetnek, és beteljesedik rajtunk Jézus ígérete: a Szentlélek vezet és megerősít bennünket minden helyzetben.
Ámen.
Hívek könyörgése Szent István vértanú ünnepén
Testvéreim! Szent István vértanú tanúsága megerősít bennünket abban, hogy a karácsonyi szeretet nemcsak meghitt érzelem, hanem áldozatvállalás és megbocsátó lélek is. Forduljunk most közösen Mennyei Atyánkhoz, és kérjük Őt, hogy Szent István példáját követve mi is bátran valljuk meg a hitünket, és cselekvő szeretettel szolgáljuk embertársainkat.
1. Könyörögjünk az Anyaszentegyházért, hogy a pápától a püspökökön és papokon át a diakónusokig mindenkiben erősödjön meg a krisztusi elhivatottság, és Szent István bátorságával hirdessék az evangéliumot!
2. Könyörögjünk a világ vezetőiért, hogy az igazság, a szabadság és a szeretet értékei mentén kormányozzanak, és felismerjék: a békét csak a tisztelet és a szolidaritás képes megszilárdítani!
3. Könyörögjünk mindazokért, akiket a hitük vagy a vallásgyakorlatuk miatt gúnyolnak vagy lekicsinyelnek! Erősítsd meg őket, Urunk, hogy Szent István lelkületével tudjanak helytállni, bátran kitartva a szeretet tanúsága mellett!
4. Könyörögjünk családjainkért! Add, hogy otthonainkban a karácsonykor megszületett béke, a kölcsönös megbocsátás és a szolgáló szeretet töltse be mindennapjainkat!
5. Könyörögjünk a keresztény közösségekért, hogy a kölcsönös támogatásban és a közös imádságban újra és újra felfedezzék Krisztus jelenlétét, és Szent Istvánhoz hasonlóan minden áldozatot vállaljanak a szeretetért!
6. Könyörögjünk a betegekért, a magányosokért és a szenvedőkért, hogy a vigasztaló Szentlélek ereje által érezzék meg Isten közelségét, és találjanak értő, segítő barátokra!
7. Könyörögjünk elhunyt testvéreinkért, hogy a földi élet küzdelmei után Szent István vértanúval együtt részesüljenek az örök boldogságban!
Mennyei Atyánk, Szent István vértanú példája arra tanít, hogy a karácsonyi szeretet hatékony és áldozatkész. Tekints ránk jóságosan, és erősíts meg bennünket, hogy életünk minden helyzetében a Te akaratod szerint cselekedjünk, és egymást szolgálva építsük országodat. Krisztus, a mi Urunk által. Ámen.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése