Aki az evangéliumot hirdeti, annak egyesítenie kell a tanuláson és az elmélkedésen keresztül megszerzett tudást a mások iránti szeretetről tett tanúsággal. Ebbe a megállapításba sűríthető össze a Szentatya katekézise, amelyet október 24-én Szent Ambrusnak szentelt.
Szent Ambrus 340-ben született és 397-ben nagyszombat hajnalán halt meg. Két észak-itáliai tartomány, Emília és Liguria kormányzója volt. Erőteljesen fellépett, hogy lecsillapítsa az ariánusok és az ortodoxiához ragaszkodók küzdelmeit. Nagy tekintélyre tett szert, bár egyszerű katekumen volt, vagyis még nem vette fel a keresztség szentségét, amikor népfelkiáltással Milánó püspökévé választották. Ettől kezdve Ambrus komoly tanulmányokat folytatott. Órigenész művei alapján írt Biblia-magyarázatokat, bevezette a nyugati egyházba a Lectio divina, a Szentírás folyamatos olvasásának gyakorlatát. Jelentős irodalmi munkásságának középpontjában prédikációi álltak, amelyek Isten szavának imádságos meghallgatásán alapultak.
Szent Ágoston Vallomásaiban írt arról, hogy Ambrus számára a hithirdető személyes tanúságtétele és a keresztény közösség példamutató élete meghatározták prédikációi hatékonyságát. Ágoston hangsúlyozta, hogy a milánói püspök számára maga a Szentírás sugallta azt, hogy mit kell hirdetnie a szívek megtérésére. Ehhez arra volt szüksége, hogy előzőleg elmélyítse magában a szent könyvek tanítását. Mind Ágoston, mind pedig Ambrus számára a katekézis elválaszthatatlan volt a személyes tanúságtételtől – mondta az általános kihallgatáson XVI. Benedek pápa.
Ez a hit mesterei számára ma is érvényes üzenet, ugyanis „aki a hitre nevel, az nem kockáztathatja, hogy úgy tűnjön fel, mint egyfajta bohóc, aki mesterségénél fogva szerepet játszik" – figyelmeztetett a Szentatya, majd így folytatta: „Sokkal inkább legyen olyan, mint a szeretett tanítvány, aki fejét a Mester szívére hajtotta, és ott értette meg, hogyan gondolkodjon, beszéljen, cselekedjen. Az igazi tanítvány az, aki a leghihetőbben és leghatékonyabban hirdeti az evangéliumot” – tette hozzá a pápa.
Szent Ágoston Vallomásaiban írt arról, hogy Ambrus számára a hithirdető személyes tanúságtétele és a keresztény közösség példamutató élete meghatározták prédikációi hatékonyságát. Ágoston hangsúlyozta, hogy a milánói püspök számára maga a Szentírás sugallta azt, hogy mit kell hirdetnie a szívek megtérésére. Ehhez arra volt szüksége, hogy előzőleg elmélyítse magában a szent könyvek tanítását. Mind Ágoston, mind pedig Ambrus számára a katekézis elválaszthatatlan volt a személyes tanúságtételtől – mondta az általános kihallgatáson XVI. Benedek pápa.
Ez a hit mesterei számára ma is érvényes üzenet, ugyanis „aki a hitre nevel, az nem kockáztathatja, hogy úgy tűnjön fel, mint egyfajta bohóc, aki mesterségénél fogva szerepet játszik" – figyelmeztetett a Szentatya, majd így folytatta: „Sokkal inkább legyen olyan, mint a szeretett tanítvány, aki fejét a Mester szívére hajtotta, és ott értette meg, hogyan gondolkodjon, beszéljen, cselekedjen. Az igazi tanítvány az, aki a leghihetőbben és leghatékonyabban hirdeti az evangéliumot” – tette hozzá a pápa.
A Szentatya katekézise Szent Ambrusról
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése