csütörtök, április 25, 2013

Napi gondolatok: Vigyük Jézust magunkkal mindenhova…

Szent Márk bazilika - Velence
Szent Márk evangélista ünnepe (Mk 16,15-20)

Az evangéliumi részlet arra utal, hogy nem sokkal húsvét után a tanítványok végérvényesen felismerik feladatukat. Tudatára ébrednek annak, hogy Jézus föltámadását és az örök élet reményét kell hirdetniök a világban. Egyben azt is megtapasztalják, hogy e nem könnyű munkához Jézus minden segítséget megad. A hithirdetők kígyókat vehetnek kezükbe, s nem esik bántódásuk; halálos mérget ihatnak, és nem árt nekik.

E jelképek azt fejezik ki, hogy a tanítványok munkája a legnagyobb nehézségek közepette is sikeres lesz, és Jézus örömhíre előbb-utóbb minden akadályt legyőz.

 A ma ünnepelt Márk evangélista bátran és határozottan hirdette Jézus örömhírét. A Zsidó papi családból származó Márk vagy zsidó nevén János, az Úr szenvedése idején még ifjú volt, de már az apostolok igehirdetése alakalmával ott találjuk Szent Pál és Barnabás mellett, illetve később Péter apostollal együtt Rómában tartózkodott, és ott tolmácsolta Szent Péter prédikációit. Ezeket írta le evangéliumában.
Az Apostol-fejedelmek vértanúsága után Alexandria püspöke lett, és ott szenvedett vértanúságot.
Ezekiel próféta jövendölése alapján oroszlánnal ábrázolják, mert azzal kezdi evangéliumát: „A pusztába kiáltó szava: Készítsétek az Úr útját!”.

Az evangéliumi szakaszban Jézus azt mondja apostolainak: „menjetek el az egész világra, és hirdessétek az evangéliumot minden teremtménynek!”
Ez parancs nekünk is szól, de igazából mit jelent az evangelizálás? Azt jelenti, hogy Jézus él a szívünkben. „Vigyük Jézust magunkkal mindenhova" – ezt mondta Teréz anya is. Bármerre járunk, az utcán, a boltban, autóvezetés közben, a munkahelyen, lakóhelyünkön, kérjük mindenütt áldását. Evangelizálni annyi, mint fénynek lenni más számára. Délidőben nem félnek az emberek. Sötétben bizonytalanok és félnek. A sötétben élők számára kell megmutatni a fényt, hogy magabiztosak legyenek. Evangelizálni annyi, mint sónak lenni. A só ízesít, és egyben szomjassá tesz. Adjunk ebből a sóból másoknak is, hogy ők is szomjazzák az élő hitet. Evangelizálni annyi, mint kovásznak lenni. A tizenkét apostol elegendő volt Jézusnak az egész világ megtérítéséhez. A kovász egy kis kezdet, amiben roppant erő feszül, és ami a tésztát megkeleszti. Soha nem tudjuk, hogy egy egyszerű szó vagy kedvesség mit tehet másokkal. A mi szavaink ugyanúgy működnek, mint a kovász. Csak annyi a teendők, hogy a kovász valóban bekerüljön a tésztába.

Szent Márk evangelista bátran és határozottan hirdette Jézus örömhírét. Vajon mi - kései tanítványok - mennyire tudjuk követni ezt a Márkot? Hiszünk-e eléggé a Föltámadottban, s látszik-e magatartásunkon, hogy az örök élet örökösei vagyunk? Az ünnep kapcsán gondolkodjunk el e kérdéseken, és kérjük Isten segítségét. Kérjük Őt, növelje hitünket, és erősítse meg roskadozó lényünket, hogy a föltámadás és az örök élet reményével ajándékozhassuk meg embertársainkat.

Nincsenek megjegyzések:

Advent 4. vasárnap: Betlehem kicsiny városa: a béke, a remény és az új kezdetek helyszíne

Az adventi koszorún meggyújtott negyedik gyertya jelzi, hogy közel, kézzelfogható közelségben van Karácsony szent ünnepe, a Betlehemi Gyerme...