A
Szentatya szokásos reggeli szentmiséjén a Szent Márta Ház kápolnájában
ez alkalommal a vatikáni pénzintézet, a IOR alkalmazottai vettek részt. A
szertartáson koncelebrált Javier Lozano Barragán bíboros, az
Egészségügy Pápai Tanácsának nyugalmazott elnöke.
A napi olvasmányok az első keresztény közösség történéseit mondják el, amely növekszik és, amely megsokszorozza tanítványait. Ezt kommentálva a pápa megjegyezte: ez jó dolog, de ún. „paktumokra” is ösztönözhet annak érdekében, hogy több tagja legyen a vállalkozásnak. Ehelyett azonban Jézus útja az egyház számára másféle: a nehézségek útja, a keresztté és az üldöztetéseké. Ez elgondolkodtat bennünket: mi is ez az egyház? Egyházunk miért tűnik úgy, mintha nem emberi vállalkozás lenne? Az egyház más. Nem a tanítványok csinálják az egyházat. Ők Jézus küldöttei, akit pedig az Atya küldött – hangsúlyozta a Szentatya.
Látható, hogy az egyház innen kezdődik, az Atya szívéből, akiben megszületett ez a gondolat… Lehet, hogy nem gondolat volt, hanem az ő szeretete. Tehát elindult a szeretetnek ez a története, amely olyan hosszú, hogy kiterjed az időben és még mindig nem ért véget. Mindegyikünk egy láncszem ebben a szeretetkötelékben. Ha ezt nem értjük meg, semmit nem értünk abból, hogy mi is az egyház – állapította meg Ferenc pápa. Fennáll a kísértés, hogy az egyházat anélkül akarjuk építeni, hogy a szeretet útját járnánk. Az egyház azonban nem emberi erővel növekszik.
Egyes keresztények történelmi okokból hibát követtek el, elvétették az utat, hadseregeket hoztak létre és vallásháborúkba kezdtek. Ez egy másik történet, nem a szereteté. Mi is a hibáinkból tanulunk, ahogy a szeretet története halad előre. Ez hogyan történik? Jézus egyszerűen megmondta: ahogy a mustármag, úgy növekszik, mint a kovász a lisztben, anélkül, hogy zajt csapna. Az egyház alulról és lassan növekszik – mutatott rá Ferenc pápa.
Amikor az egyház a számadatokkal akar büszkélkedni, szervezeteket és irodákat hoz létre, kissé bürokratikussá válik, elveszti alapvető lényegét és felmerül a veszélye, hogy egy nem kormányzati szervezetté alakul át. De az egyház nem egy nem kormányzati szervezet, hanem a szeretet története.
Ekkor a pápa utalt a szentmisén résztvevő vatikáni pénzintézet alkalmazottaira. Megerősítette, hogy az irodákra szükség van, de csak egy bizonyos pontig: eszközként a szeretet történetének segítéséhez. Amikor a szervezet átveszi az első helyet, a szeretet megfogyatkozik és az egyház sajnos egy nem kormányzati szervezetté válik. Ez nem a helyes út! – figyelmeztetett a Szentatya.
Egy államfő egyszer megkérdezte, hogy milyen nagy a pápa hadserege – jegyezte meg a pápa. Az egyház nem a katonák segítségével növekszik, hanem a Szentlélek erejével. Az egyház ugyanis nem egy szervezet, hanem Anya. A Szentatya újra a szentmise résztvevőihez fordult: itt számos asszony van jelen. Önök otthonuk szervezőjének érzik magukat? Nem, édesanya vagyok – a válasz. Az egyház is.
Egy szeretettörténet részesei vagyunk, amely a Szentlélek erejével halad előre. Mindannyian együtt alkotjuk az egyház családját, amely Édesanyánk. Ferenc pápa végül Szűz Máriához imádkozott: adja meg nekünk a spirituális öröm kegyelmét, hogy ebben a szeretettörténetben haladhassunk előre.
(sv)
A napi olvasmányok az első keresztény közösség történéseit mondják el, amely növekszik és, amely megsokszorozza tanítványait. Ezt kommentálva a pápa megjegyezte: ez jó dolog, de ún. „paktumokra” is ösztönözhet annak érdekében, hogy több tagja legyen a vállalkozásnak. Ehelyett azonban Jézus útja az egyház számára másféle: a nehézségek útja, a keresztté és az üldöztetéseké. Ez elgondolkodtat bennünket: mi is ez az egyház? Egyházunk miért tűnik úgy, mintha nem emberi vállalkozás lenne? Az egyház más. Nem a tanítványok csinálják az egyházat. Ők Jézus küldöttei, akit pedig az Atya küldött – hangsúlyozta a Szentatya.
Látható, hogy az egyház innen kezdődik, az Atya szívéből, akiben megszületett ez a gondolat… Lehet, hogy nem gondolat volt, hanem az ő szeretete. Tehát elindult a szeretetnek ez a története, amely olyan hosszú, hogy kiterjed az időben és még mindig nem ért véget. Mindegyikünk egy láncszem ebben a szeretetkötelékben. Ha ezt nem értjük meg, semmit nem értünk abból, hogy mi is az egyház – állapította meg Ferenc pápa. Fennáll a kísértés, hogy az egyházat anélkül akarjuk építeni, hogy a szeretet útját járnánk. Az egyház azonban nem emberi erővel növekszik.
Egyes keresztények történelmi okokból hibát követtek el, elvétették az utat, hadseregeket hoztak létre és vallásháborúkba kezdtek. Ez egy másik történet, nem a szereteté. Mi is a hibáinkból tanulunk, ahogy a szeretet története halad előre. Ez hogyan történik? Jézus egyszerűen megmondta: ahogy a mustármag, úgy növekszik, mint a kovász a lisztben, anélkül, hogy zajt csapna. Az egyház alulról és lassan növekszik – mutatott rá Ferenc pápa.
Amikor az egyház a számadatokkal akar büszkélkedni, szervezeteket és irodákat hoz létre, kissé bürokratikussá válik, elveszti alapvető lényegét és felmerül a veszélye, hogy egy nem kormányzati szervezetté alakul át. De az egyház nem egy nem kormányzati szervezet, hanem a szeretet története.
Ekkor a pápa utalt a szentmisén résztvevő vatikáni pénzintézet alkalmazottaira. Megerősítette, hogy az irodákra szükség van, de csak egy bizonyos pontig: eszközként a szeretet történetének segítéséhez. Amikor a szervezet átveszi az első helyet, a szeretet megfogyatkozik és az egyház sajnos egy nem kormányzati szervezetté válik. Ez nem a helyes út! – figyelmeztetett a Szentatya.
Egy államfő egyszer megkérdezte, hogy milyen nagy a pápa hadserege – jegyezte meg a pápa. Az egyház nem a katonák segítségével növekszik, hanem a Szentlélek erejével. Az egyház ugyanis nem egy szervezet, hanem Anya. A Szentatya újra a szentmise résztvevőihez fordult: itt számos asszony van jelen. Önök otthonuk szervezőjének érzik magukat? Nem, édesanya vagyok – a válasz. Az egyház is.
Egy szeretettörténet részesei vagyunk, amely a Szentlélek erejével halad előre. Mindannyian együtt alkotjuk az egyház családját, amely Édesanyánk. Ferenc pápa végül Szűz Máriához imádkozott: adja meg nekünk a spirituális öröm kegyelmét, hogy ebben a szeretettörténetben haladhassunk előre.
(sv)
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése