Egyirányú út - dr. Tempfli Imre atya írása - újra olvasva

Az elmúlt hétvégén esküvőre vártak. Elektromos útkeresőm nem találta az apró kis helységet. Maroktelefonom applikációja is csütörtököt mondott. Miközben a vőlegény telefonon próbált meg irányítani, betévedtem egy végeláthatatlan egyirányú utcába. Olyan hosszúba, hogy azt hittem, soha nem ér véget! Értékes perceket veszítettem, amíg kijutottam belőle, és Istennek hála – miután még valakit is meg kellett kérdeznem – sikerült a megadott idő előtt pár perccel befutnom a jegyespár és a násznép nagy-nagy  megnyugvására…

Életed egyes szakaszai olyanok, mint a hosszú, véget érni nem akaró egyirányú utcák. Semmi új, semmi lélekemelő, semmi érdekes, semmi célravezető: minden csak egyhangúan egyirányba fut. 

Látszólag el a céltól.

Úgy érzed, hogy csapdába estél. 

Magad sem érted hogyan, de eltévedtél, utat vétettél.  

Egy óvatlan pillanatban egy egyirányú utcába fordultál be. 

Szeretnél kijutni belőle, de nem lehet. Mellékutcák, menekülő sávok nincsenek. Visszatérnél oda, ahol botorul elkanyarodtál, pontosan emlékszel is rá, hogy hol történt, de nem tudsz! Azzal ugyanis menetiránnyal szembe kellene menned, és az ezzel járó kockázatot - helyesen! - nem tudod és nem is akarod felvállalni! 

Az egyirányú utcák néha feje tetejére állítják az életedet.

Elveszíted az irányt. Egy pillanatra összezavarodsz. Pánikba esel.

Pedig nagyon fontos lenne, hogy megőrizd hidegvéredet!

Fogalmazd újra addig kitűzött céljaidat! 

Egy bizonyos útszakaszon alkalmazkodj másokhoz! Ha tetszik, ha nem, rá vagy szorulva a segítségükre.

Menj az alagúton türelmesen át, amíg annak végét nem látod!

Maradj nyugodt!

Közben ne szűnj meg szólongatni Istent!

Ha így teszel, akkor egy idő után ismét megnyílik előtted a helyes út!

Mert egyszer minden egyirányú út véget ér!

A leghosszabb is!

Jobb hát türelmesen végig vezetned rajta, semmint rossz irányba térni – és „ámokvezetővé” lenni.

Imre atya

2023. június 16.

Forrás: Katáng Barát