Tekints le, Uram azokra,
akik a szerzetesi élet hivatását Tőled kapták,
és fogadalmaikat a Te kezedbe helyezték.
Miként is tudná halandó, testben élő lélek
legyőzni az érzéki vágyak szabadságra törekvését,
a megszokás erejét, a kevélység és anyagiasság kísértését,
a belső állhatatlanságot, a fáradtság és unalom veszélyeit,
ha Te, Istenünk, nem gyújtanád föl bennük,
és nem táplálnád magad jóságosan a szegénység,
szüzesség és engedelmesség szeretetét,
s ha nem adnál erőt nekik?!
Add meg hát nekik védelmedet és vezetésedet.
Legyen meg bennük, Uram,
a Te Lelked adományaként az okos mértékletesség,
a bölcs jóság, a komoly szelídség, a tiszta szabadság.
Izzék bennük a szeretet, és kívüled semmit se szeressenek.
Éljenek dicséretes módon, de dicséretre ne törekedjenek.
Téged dicsérjenek testük szentségével és lelkük tisztaságával,
szeretettel féljenek Tőled, és szeretetből szolgáljanak Neked.
Te légy az ő tisztességük, örömük:
Te a szomorúságban vigaszuk, kétségben tanácsuk,
sérelmekben oltalmuk, szorongatásban türelmük.
Te légy a szegénységben bőségük,
a böjtölésben eledelük, a betegségben orvosságuk!
Benned legyen mindenük,
Téged mindenek felett szeressenek.
Amit fogadtak, őrizzék is meg általad,
és nyerjék el életük koronáját. Ámen.
Pontificale Romanum
Urunk Jézus,
legfőbb pap és egyetemes pásztor a lelkeknek.
Te magad tanítottál bennünket, hogy imádkozzunk:
Kérjétek az aratás Urát, hogy küldjön munkásokat aratásába.
Hallgasd meg kegyesen könyörgésünket,
és ébressz fel sok áldozatos lelket,
hogy a te példádon föllelkesülve
és a te kegyelmedtől támogatva
a te igazi és egyetlen papságodat szolgálják és folytassák.
Kérünk Téged, hogy sokan tudjanak és akarjanak válaszolni
a Te jóságos sugallataidra,
válasszák a tökéletes életet,
s ezáltal élvezzék különleges gondoskodásodat és gyöngéd szeretetedet.
Bárcsak sohase hiányoznék a földön szeretetednek tanúja,
aki éjjel-nappal Téged képvisel az árvák bölcsője,
a betegek ágya mellett, aki ott áll az elhagyott öregek és gyengék oldalán.
Add, kérünk,
hogy a legszegényebb iskolák éppúgy, mint a leghíresebb szószékek
ugyanazt az egy szót visszhangozzák,
a Te szavadat,
mert ez mutatja meg az égbe vezető utat,
és emlékeztet mindenkit egyéni kötelességére.
Bárcsak minden nemzet,
legyen az bármilyen kitagadott és távoli,
meghallaná az Evangélium hívását, amellyel minden népet meghívsz országodba!
Engedd, hogy mindenütt fellobbanjon a láng,
amely átfogja az egész mindenséget,
és fénnyel árasztja el Egyházadat.
Add, hogy mindenütt tavaszi pompában virágozzanak a választott lelkek kertjei,
a szemlélődők és vezeklők szolgáltassanak elégtételt az emberiség hibáiért,
és irgalmadért kiáltsanak.
Bárcsak tudnák ezek a fáradhatatlanul önfeláldozó szívek,
ezek a teljesen tiszta és hősi lelkek
Isten fiainak képét itt a földön bennünk állandóan kialakítani,
hiszen Te azért jöttél hozzánk, hogy megmutasd isteni Arcodat.
Úristen, öntsd a Szentlélek által sok önzetlen lélekbe
izzó és örök szeretetedet és szeretett Édesanyádnak,
Máriának hatalmas közbenjárása által
szítsd fel és őrizd meg bennünk az irántad való szeretet égő tüzét
az Atyának és Szentléleknek dicsőségére,
aki Veled él és uralkodik mindörökké. Ámen.
XII. Piusz pápa
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése