"Hozzád kiáltottam, Uram, én Istenem, és te meggyógyítottál engem." (Zsolt 30,3)
Vannak napok, mikor nehezen megy reggel a felkelés. Mi vár rám a mai napon? Figyel-e rám ma valaki, akarják-e hallani, amit mondok? Azt élem meg, amit Jeremiás, akinek ellenségei ezt mondták: "Jöjjetek, verjük őt meg nyelvvel, és ne figyeljünk egyetlen szavára sem!"
Hogyan tudom így végezni a munkámat, a hivatásomat, hogyan tudom építeni Isten Országát?
Ebben a fojtogató pillanatban, "Uram, hozzád kiáltottam, és Istenemhez könyörögtem." Jézusom, Te mit éltél át, mikor még a tanítványaid sem hallották meg szavaid, s a szenvedésed megjövendölésében is a versengés, az elismerés forgott gondolataikban?
Add, hogy ne az elismerő szavak, és a dicséret mozgassa életemet, add, hogy a kelyhet, amit kínálsz, ki tudjam inni! Fordítsd felém arcodat, könyörülj rajtam, sírásomat változtasd öröménekké!
Kitől várod a dicséretet, az elismerést?
Forrás: nagyböjti és adventi levelező lista
Feliratkozni az üzenetek listájára a következő linken lehet: https://szepi.hu/mailman/listinfo/uzenet
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése