hétfő, december 19, 2016

December 19. hétfő

Bír 13,2-7.24-25a; Zsolt 70; Lk 1,5-25

Sámson felnövekedett: az Úr lelke működni kezdett benne.

  Mindannyian éreztük már azt életünkben, hogy valami olyan dolog előtt állunk, amire úgy érezzük, nem vagyunk képesek. Legyen szó egy érettségiről, egy diplomáról, munkában való helytállásról, vagy egyszerűen csak arról, hogy ki tudjunk lépni a komfortzónánkból, teret adjunk valami újnak. Nem vagyunk felkészülve, nem érezzük magunkat elég magabiztosnak, elég okosnak. Emberi mércével mérve alkalmatlannak ítéltetünk. Az ember hamar megszokja ezt az állapot, és rámondja: Én már letettem róla, hogy valaha is… Ha imádkozunk is, sokszor nem várunk valódi változást, hiszen mi mindent megpróbáltunk.

  Isten azonban tervez velünk, és neki nem számítanak emberi korlátaink. Mind az olvasmányban, mind az evangéliumban, egy-egy csodának lehetünk a tanúi. Teljességgel irracionális abban a korban, hogy egy magtalan nőnek gyermeke szülessen. Zakariás és felesége ráadásul idősebb is, a legjobb, amit tehetnek, hogy megbékélnek a gondolattal: alkalmatlanok.

  Isten azonban sokszor nem arra választ ki bennünket, amire alkalmasak vagyunk, hanem arra tesz alkalmassá, amire kiválaszt. Nem pusztán arra hívja el ezt a két nőt, hogy megadja nekik az anyaság örömét, hanem olyan fiúval áldja meg őket, akik népek sorsát fordítják meg. Isten alkalmassá teszi őket a feladatra, amennyiben elfogadják ezt a kegyelmet. Ha hiszik, hogy Isten valóban működhet bennük és általuk.

  Ennek a gyermeki hittel való elfogadásnak és önátadásnak legszebb példája maga Mária, Jézus anyja. Mikor Isten elhívja a feladatra, szinte gyermek. Férje nincs, kedves, ártatlan imádságos lelkű lányka. Biztosan voltak belevalóbb nők is Júdeában. Isten azonban őt választotta ki fia anyjául, mert ő volt az, aki ki tudta mondani: "Legyen nekem a te igéd szerint!"

  Az adventi időszakban tekintsünk ezzel a szemel a félelmeinkre, hiányosságainkra. Merjük hinni, hogy az úton, amelyen a Jóisten kegyelme elindított minket, nem egyedül kell végig mennünk. Legyőzhetetlen akadályok csak nekünk embereknek léteznek. Nyissuk ki a lelkünket, és hagyjuk, hogy Isten beteljesítse bennünk akaratát.

Forrás: nagyböjti és adventi levelező lista
Feliratkozni az üzenetek listájára a következő linken lehet: https://szepi.hu/mailman/listinfo/uzenet

Nincsenek megjegyzések:

Tanú, aki személyes tapasztalatból tesz kijelentést – Húsvét 3. vasárnapja

Szentírási részek: ApCsel 3,13-15.17-19. // Lk 24,35-48 A mai szentírási részekben kétszer is elhangzik a „tanú” szó. Először Péter ajkán. A...