Oldalak

szombat, november 21, 2015

Ne tagadd meg gyökereidet! – Imre atya írása

Noha siettem, mégis meghallottam, hogy magyarul beszélnek. Azon a nyelven, amelynek olyan elütő, olyan érdekesen csengő és olyan összetéveszthetetlenül más a zöngéje.

Széles mosollyal rájuk köszöntem. Kissé meglepődtek, de amikor pár szóban elmondtam nekik, mennyire örvendek, hogy találkozom velük, s ha akarják, van itt, Stuttgartban egy jó kis közösség, oda bármikor eljöhetnek, egyikük, a magasabb és fiatalabb, ezekkel a szavakkal hárította el a meghívásomat: „Nem azért jöttünk ki, hogy itt is magyarokkal keressük a kapcsolatot. Nem akarjuk, hogy tudják, honnan jöttünk!”

Mikor látta, hogy mennyire mellbevág, amit mond, igyekezett kissé enyhíteni az erős szavakon: „Lehet, hogy egyszer elmegyünk Önökhöz.”

Aztán szétváltak útjaink...

Nem, nem akarom őket meg- vagy elítélni. Hisz mindenki a maga boldogságának a kovácsa. És lehet, hogy most nekik az tűnik a fontosabbnak, hogy más nyelvű és kultúrájú emberekkel keressék a kapcsolatot, mert az nekik, legalább is így hiszik, kifizetődőbb... De a gondolataimnak nem tudtam parancsolni. Egyre dörömböltek a halántékomon, és azt mondogatták:

Ne tagadd meg a gyökereidet. Mindenkinek vannak gyökerei. Hogy vastagok vagy vékonyak, hosszúak vagy rövidek, de vannak. Neked is. És addig fognak létezni, amíg Te létezel. Ha lenézel a lábad alá, most, miközben ülsz vagy állsz, lábad alatt megtalálod vagy újra felfedezed őket...

Bele vagy gyökerezve egy családba, egy család-fába, amelynek életed végéig része, ága, maradsz, még akkor is, ha a törzs vagy a többi ágak távol élnek Tőled. És ez a család-fa belőled egy rész marad akkor is, ha azt hiszed, hogy elszakadhatsz, elszaladhatsz tőle.

Bárki is vagy és bárhol is élsz, soha ne tagadd meg gyökereidet, soha ne szégyelld eredetedet, származásodat! Ereidben elődeid vére csordogál: a szeretet és a boldogság, az áldás és a termékenység, az álmok és a valóság, az öröm és a bánat hírnöke, amely nemzedékről nemzedékre gazdagítani és megajándékozni akarja a világot mindazzal, ami benned szunnyad.

Ha gyökereid betegek, imádkozz gyógyulásért!
Ha gyökereid betegek, addig ne nyugodj, míg meg nem gyógyítod őket!

Ha viszont egészségesek, akkor engedd, hogy kibontakozzanak és gyümölcsöt hozzanak rajtad!

Ne akarj megválni a gyökereidtől.
Mert ha megválsz tőlük, akkor magadat sebezed meg a legjobban.
Sőt, az is lehet, hogy egy egész életen át gyümölcstelen leszel...

Ezért azt mondom Neked: Ne tagadd meg gyökereidet!
Ne szégyelld eredetedet és származásodat!

Azokból – és csak azokból – fakad benned élet!
Igazi, sajátos, összetéveszthetetlen, egyedi, boldog élet.

Olyan, mint az anyanyelved!

Ezt kívánja Neked szeretettel

Imre atya
Stuttgart, 2015. november 21.

Forrás: stuttgarti-katolikusok.de

Nincsenek megjegyzések: