Oldalak

szombat, május 24, 2014

Ferenc pápa a kétségbeesés szent földjén - Bucsy Levente írása

Bucsy Levente
Bucsy Levente
Arra a Szentföldre, ahová Ferenc pápa most, első saját szándékú külföldi útján látogat, a keresztények számára a kilátástalanság a hétköznapok meghatározója – kétharmaduk el akarja hagyni otthonát. Eközben viszont rengeteg a zarándok, akik ha a tendencia folytatódik, hamarosan csak múzeumba járhatnak Jézus életének helyszíneire.
Ferenc pápa a kétségbeesés szent földjén
Keresztények nem csupán zarándokként vagy turistaként tűnnek fel a Szentföldön, annál is inkább, mert hiszen a Földnek ez a pontja az újszövetségi bölcső. A XIV. században a ferencesekre bízta VI. Kelemen pápa a mindinkább keveredő vallási összetételű Szentföld keresztény misszióját, de – a politika, és főleg az elmúlt évtizedek hatására már csak a legkitartóbb keresztények élnek ott, ahol Jézus Krisztus – a legtöbben a hétköznapok élhetetlensége és a kettős szorítás miatt máshová költöznek. A szentföldi keresztények helyzetéről beszéltünk az oda rendszeresen zarándokutakat szervező ferences atyával, Tóth Vencellel – a szombaton kezdődő pápalátogatás előtt egy nappal. 

– A Bibliában Az apostolok cselekedeteiben olvasni, miként terjedt el a kereszténység Krisztus után. Először Antióchiában nevezték az új vallás követőit „christianusoknak”, vagyis Krisztus követőinek. A hit főképp Szent Pál munkálkodása révén terjedt el a Római Birodalomban. Nyilván a rómaiak irányából és máshonnan is volt üldöztetés, magát Szent Pált is Rómában fejezték le Nero császár idején. De folyamatosan egyre nőtt a kereszténység követőinek száma, és Nagy Konstantin császár államvallássá is nyilvánította – említi nagy vonalakban a kezdeteket Tóth Vencel, hozzátéve, ezt követően a Közel-Keleten sokáig háborítatlanul élhettek az Újszövetség hívei.

Az írás folytatása itt olvasható

Nincsenek megjegyzések: