Ahogy a nap végéhez érünk, érdemes elgondolkodni azon, hogy a mai
napunk valóban az Isten szívéhez vezetett-e minket.
A nagyböjti időszak arra hív, hogy ne csak cselekedjünk, hanem mélyen éljük át Isten irgalmát és szeretetét.
Talán ma is voltak pillanatok, amikor csak a külsőségekre figyeltünk: elmondtuk
az imát, elvégeztük a kötelességeinket – de vajon szívből tettük mindezt?
Az Úr azt kéri tőlünk, hogy ne az áldozatainkban bízzunk, hanem abban, hogy a szívünk tiszta, megbocsátó és nyitott marad.
Engedjük, hogy
az Ő szava valóban újjáteremtsen minket – ma is, holnap is, minden nap.
Esti ima:
Urunk, Istenünk,
ahogy esteledik, visszatekintünk a napra.
Megvalljuk előtted, hogy olykor
csak a cselekedeteinkre, a látszatra figyelünk,
és elfeledjük, hogy Te a szívünket vizsgálod.
Bocsásd meg nekünk,
ha szeretet nélküli áldozatot hoztunk,
ha ítélkeztünk, vagy éppen közömbösek maradtunk.
Újítsd meg szívünket, hogy ne csupán
a vallásos szokásokat kövessük,
hanem valódi kapcsolatban legyünk Veled.
Segíts, hogy a szeretet vezéreljen
minden szavunkban és tettünkben.
Add, hogy a megbocsátás és az irgalom
szolgálatában éljünk,
ahogyan Te is megbocsátasz nekünk.
Égi Édesanyánk, Mária,
kérünk, könyörögj értünk,
hogy az Úrhoz közeledjünk
tisztán, őszintén, szeretetteljesen.
Ámen.
Útravaló gondolat:
„Isten nem a külsőségeket nézi, hanem a szívek igazságát.”
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése