csütörtök, október 24, 2013

Napi gondolatok: Azért jöttem, hogy tüzet bocsássak a földre… Lk 12, 49-53

Az evangéliumi részletben Jézus különféle képekkel jellemzi tevékenységét és földi feladatát.

Az első kép a tűzgyújtás. Az üdvözítő egyik feladata az, hogy tanításával melegséget, reményt sugározzon az emberek életébe, s ugyanakkor megsemmisítse, elhamvassza az országában működő gonosz erőket vagy ezek végzetes következményeit. Mindazok, számára, akik találkoznak vele, személye olyan, mint valamiféle melegítő, lángra lobbantó és tisztító tűz.

A második kép a keresztség, amellyel a mester saját halálára és feltámadására utal. Régen a felnőttek keresztségét úgy szolgáltatták ki, hogy a keresztelendő belemerült a folyóba, majd kiemelkedett belőle. Jézus is belemerül a történelem szennyes áramába, majd feltámadva kiemelkedik belőle.

A harmadik kép a forradalom. Az üdvözítő felforgató, meghasonlást hozó tevékenységnek tekinti saját cselekedeteit. A keresztény üzenet radikális, és radikális választ kíván. Ez a válasz megosztja az embereket, adott esetben még a családon belül is. A Krisztust követőnek fel kell lázadnia minden és mindenki ellen, aki akadályozza az evangéliumi örömhír terjedését.

A tegnap az 56-os vértanúkra emlékeztünk, akik tudatosan vagy öntudatlanul Krisztus nyomában jártak. Rájuk gondolva kérjük Istent, adjon erőt, hogy életünk tüzet gyújtó, meghaló-feltámadó, keresztény forradalmat kirobbantó magatartássá váljon, és engedje, hogy egykor méltók lehessünk a Vele és a mártírokkal való nagy találkozásra.

Nincsenek megjegyzések:

Lefekvés előtti gondolat a hála és a bizalom jegyében, amelyet egy közeli ismerősömtől kaptam

  E gondolat megerősíti a hitet, hálát ad a múltért, és reményt nyújt a jövőre. „Hálás vagyok, Uram, hogy az eltelt évek minden pillanatában...