Nem régiben jártam gyermekeimmel a vidámparkban, ahol megfigyeltem egy fiút és egy lányt, amint kézen fogva sétálnak. A pár nem lehetett 15 évesnél idősebb. A lány az egyik játékos standhoz vezette a fiút, ahol egy kupac doboz ledöntése volt a cél baseball labdával. Ha ledöntöd a dobozokat, akkor egy kitömött plüssmedvét nyersz. Figyeltem, ahogy a lány ránézett barátjára, rámosolygott és megszólalt, „Nyersz nekem egy díjat?” A srác fogta, elővette a pénztárcáját, kivett egy 5 dolcsist és megszólalt, „Nyerj te!”.
A lánynak nem ez volt az elképzelése. Másodjára is megkérte, de nem volt haszna. Elcsüggedve maga dobta a labdákat és díj nélkül távozott. A lány csalódott volt, a fiúnak fogalma sem volt, én pedig megrökönyödtem. Valakinek a fiú fejéhez kellett volna vágni egy labdát. Ez a lány nem valami buta vásári játékban akart játszani és egy nagy plüssmackót sem akart nyerni. Azt akarta, hogy a fiú elnyerje a szívét – s a srác csúfosan elbukott.
A lánynak nem ez volt az elképzelése. Másodjára is megkérte, de nem volt haszna. Elcsüggedve maga dobta a labdákat és díj nélkül távozott. A lány csalódott volt, a fiúnak fogalma sem volt, én pedig megrökönyödtem. Valakinek a fiú fejéhez kellett volna vágni egy labdát. Ez a lány nem valami buta vásári játékban akart játszani és egy nagy plüssmackót sem akart nyerni. Azt akarta, hogy a fiú elnyerje a szívét – s a srác csúfosan elbukott.
Ha szerelemről és kapcsolatokról van szó, az a véleményem, hogy a fiatal férfiak elvesztették az eszüket. El sem tudom mondani, hány csodálatos és gyönyörű fiatal nő kérdezi meg tőlem, „Hol találok egy jó férfit?” Sohasem tudok erre egy jó választ adni nekik. A fiatal férfiaknak nincs meg a bátorsága, hogy a nőket vezessék (hacsak nem a hálószobába való vezetésről van szó). Egyszer hallottam, hogy egy pap beszédet mondott az egyetemi diákmisén. Ezzel a kérdéssel kezdte: „Hány lányt hívtak el randira ezen a héten ebből a templomból?” Miután felmérte a felnyújtott kezek számát, a beszédet azzal folytatta, hogy megrótta a fiatal férfiakat a helyszínen, mert nem hívják a lányokat randira.
Miért olyan fontos, hogy a fiatal férfiak megtanulják, miként vezethetik a nőket? Vegyük számba a következő pontokat:
A nők arra vágynak, hogy a Mennyországba vezessék őket
Szent Pál mondja a férjeknek, „Szeressétek feleségeteket, ahogy Krisztus szereti az Egyházat.” Ahogy Krisztus hívja az Egyházat, hogy „kövesse Őt” a Mennybe, úgy várják a nők azt, hogy a férfiak a Mennybe vezessék őket. Ritkán fogsz olyan nővel találkozni, aki meghívást kezdeményez az első randira, a házasságra vagy bármely udvarlási módra a kapcsolaton belül. Isten azzal a céllal teremtette a férfiakat, hogy egy Felé tartó kapcsolatot irányítsanak, s a mai férfiak labdába sem rúgnak ezen a téren.
Egy férfi saját biztonsága erőt és bátorítást ad a nőknek
A legtöbb esetben a fiúk azt mondják, hogy azért nem közelítenek a nőkhöz, mert félnek az elutasítástól. Ez a félelem az, ami a nőket legelőször érdektelenné teszi. Ha egy férfi tudja, hogy hova tart és mit szeretne elérni (Krisztust), akkor a lehetséges kapcsolatot nem félelemmel fogja megközelíteni. A nők olyan férfiakat akarnak, akik biztosak önmagukban és abban, akinek Isten teremtette őket.
Egy rendes férfi tanúságot tesz mások előtt
Az egyik oka annak, hogy a fiatalok elvesznek a kapcsolatokban az, hogy nincs elég férfi, aki jó példát mutatna keresztény férfiasságból. A férfiasság kérdése megoldatlan marad, amíg nem lép ki a tömegből több férfi és válaszol a vezetésre szóló hívásra. Addig is a nők állandóan ezt fogják kérdezni: „Hol vannak az igazi férfiak?”
Forrás: Istenről, Vallásról, Életről, Emberről
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése