A hét szentje – Arkadiusz Nocoń atya sorozata

Szeptember 9-e Claver Szent Péter áldozópap, misszionárius nem kötelező emléknapja.
A „fekete bőrű rabszolgák rabszolgája” és Afrika legnagyobb jótevőinek egyike
1580. június 26-án született Verdú-ban (Spanyolország), 1654. szeptember 8-án halt meg Cartagena-ban (Kolumbia). 1851. szeptember 21-én IX. Pius pápa boldoggá, 1888. január 15-én pedig XIII. Leó pápa szentté avatta. Ereklyéi Cartagena-ban a Claver Szent Péter templomban találhatók. Az afrikai missziók védőszentje.


Gyermekkoráról nem tudunk sokat azon kívül, hogy vallásos családból származik és nagyon korán elvesztette édesanyját és bátyját. Mindezen fájdalmas élettapasztalatok ellenére kitűnő eredménnyel végezte el iskoláját a jezsuitáknál, akiknek köszönhetően felfedezte magában szerzetesi hivatását. A noviciátus elvégzése és az első fogadalmak felvétele után folytatta tanulmányait. Nagyon nagy befolyással volt életére rendtársa Alfonz Rodriguez, aki lángra lobbantotta szívében a missziós vágyat (háromszáz évvel később mindkettőt, ugyanazon a napon avatta szentté XIII. Leó pápa). 1610-ben Claver Szent Pétert Cartagena-ba, a mai Kolumbia területére küldték dolgozni. Utazása folyamán először látott életében fekete bőrű rabszolgákat. Megrendülve szerencsétlen sorsukon, elhatározta, hogy teljesen nekik szenteli életét, testi és lelki segítséget nyújtva nekik.

Negyven éven keresztül szolgálta őket az isteni hívásnak engedve, amelyet örök fogadalma végére felírt: „Claver Péter örökre a fekete bőrű rabszolgák rabszolgája”. Valahányszor a rabszolgákat szállító hajó megérkezet Cartagena partjaihoz, várt rá összekoldult kenyerekkel teli zsákokkal, majd kiosztotta a kiéhezett és ellátta a betegeket és a sebesülteket. Az eladás előtt álló, embertelen körülmények között tartottakhoz mindig volt jó szava, vigasztalta és segítette őket. Meglátogatta őket az ültetvényeken, védelmezte őket a földesurak kegyetlenkedéseivel szemben, tanította nekik a katekizmust, a megtérőket pedig megkeresztelte. Állítólag több ezret megtérített közülük. Apostoli munkája természetesen nem tetszett mindenkinek. Sokat szenvedett a rabszolga kereskedőktől, akik nem értették tettének célját, a védencei pedig nem mindig bizonyultak hálásnak.

* * *
A rabszolga kereskedés hatalmas bűne az európai és arab világnak, amely négyszáz éven keresztül szállította Amerikába a fekete bőrűek millióit (becslések szerint 15 millió afrikait, akiknek 20 %-a nem bírta ki az utazás viszontagságait és meghalt). Azokra, akik túlélték, elviselhetetlen rabszolgamunka várt a bányákban és az ültetvényeken. Mielőtt azonban még vádolnánk annak a kornak mentalitását és emberét, érdemes magunkban tudatosítanunk, hogy az ENSZ felmérései szerint a rabszolgák száma ma a legnagyobb a világtörténelemben, amely eléri a 30 millió főt! Nyolcvan országban kereskednek velük. Csak Brazíliában a gyárakba és az ültetvényekre szánt kényszermunkára eladottak közül negyvenezer a gyerek! Évente több mint 4 millió nőt kényszerítenek nyilvános házakba prostituáltnak.

A rabszolgaság tehát nem történelmi fogalom, hanem a XXI. század embertömegeinek vére valósága. A világnak tehát továbbra is szüksége van Claver Szent Péter követőire, akik törődnek ezzel a problémával nemcsak szavakban, hanem saját kezük munkájával. Cartagena missziósa nem írt traktátusokat a rabszolgaság ellen, nem támadta nyíltan a rabszolgaság rendszerét, nem indított forradalmat ellene, csak megszüntette a tüneteit. Claver Szent Péter alakjával és tevékenységével elérte a szívek átalakulását, hogy meglássák a másik emberben Krisztust, ezért – annak ellenére, hogy soha sem volt Afrikában – ennek a kontinensnek legnagyobb jótevői közé tartozik.
 

* * *
A plébános, amelyben Claver Szent Pétert keresztelték, nem tudni miért, de a következőket jegyezte fel a keresztelési anyakönyvbe Péter neve mellé: „Isten tegye őt jó kereszténnyé”. A kérés meghallgatásra talált: „Krisztus életpéldája után – mondta XIII. Leó pápa beszédében – senki más nem hatott meg annyira, mint ennek a nagy apostolnak az élete”.


Istenünk, te Claver Szent Pétert a rabszolgák szolgálatára hívtad, és erőt adtál neki arra, hogy csodálatos szeretettel és türelemmel segítségükre legyen. Közbenjárására add meg nekünk, hogy mindig azt keressük, ami kedves előtted, felebarátainkat pedig tettel és igazsággal szeressük, a mi Urunk Jézus Krisztus a Te Fiad által, aki Veled él és uralkodik a Szentlélekkel egységben, Isten mindörökkön-örökké. Ámen.

Lengyelből fordította Szemere János atya

Forrás: Vatikáni Rádió