Oldalak

vasárnap, szeptember 08, 2013

Somlyói Litánia - Mael Ferenc (1890 – 1949)

Szeretlek, mert szebb vagy mindenki másnál
Szeretlek, mert a hajnal pírja,
Szeretlek, mert a rózsa szirma,
Szeretlek, mert az ég selymes kékje
minden elfakul, hogyha rád nézek.
Szeretlek, mert te vagy az ígéret,
Szeretlek, mert te vagy az élet,
Szeretlek, mert jó vagy, kegyes, anyás,
Szeretlek, mert te vagy a vigasztalás.
Szeretlek, mert sajnálsz, ha elesem
és rám mosolyogsz kegyelmesen.
Szeretlek, mert ha nyomorultul bántlak,
nem fordítod el rólam orcádat.
Szeretlek, mert te vagy a Szeretet.
Szeretlek, mert te vagy a Tisztaság.
Szeretlek, mert te vagy az Irgalom.

Szeretlek, mert meghallod panaszom
s nem hagysz magamra lélekvesztőn,
Szeretlek, mert hogyha vérem lobban,
Te intesz felém megbocsátóan
s hívsz, hogy bánatom könnyét eléd ejtsem.
Szeretlek, mert segítsz, hogy megfejtsem
a célt, amiért élnem adatott...
Szeretlek Téged csodák Asszonya
s bűntipró lábad elé omolva
kérlek, könyörgök hozzád ezerszer:
hitványságomért most se vess el,
Senkitlen árván ne hagyj bolyongni,
csalóka fények után loholni,
beleszédülni undok bűnörvénybe.
És ha Istenharag ostorverése
Vért csíkoz rajtam gőgömért,
(ó nékem nincs már érdemem,
csupán az, hogy szeretlek nagyon.)

Somlyói Mária, Te csodás Asszony,
Bánatom könnyét mind eléd ejtem:
Könyörögj értem...
Könyörögj, hogy vétkes - hiába ne éljek,
hogy ne hulljanak rám csüggedés - éjek,
s hogy mindig szeresselek s mindig szeress:
Könyörögj.... könyörögj .... könyörögj érettem ...

Nincsenek megjegyzések: