Oldalak

vasárnap, június 02, 2013

Hogyan éld túl a kapunyitási pánikot és növekedj általa?

[Lauren Garcia cikkje]
quarterlifecrisis

(A kapunyitási pánik, a húsz-egynéhány évesek új “tömegbetegsége” az elhúzódó tanulmányokkal, az erős sikerkritériumokkal, valamint a lehetőségek kitágulásával függ össze.)

Hello mindenki!

Én vagyok, LG.

Elég kemény időszaka ez az évnek, ugye? Sok vizsga, sok stressz, kevés alvás.

S ti huszonévesek, akik nagy döntéseket hoztok, talán éppen ti is tapasztaljátok  generációnk legelterjedtebb jelenségét.

Sok szociológus nekifogott, a Huffington Post egy weboldalt szentelt neki, a HBO slágersorozata a Csajok tele van vele. (bár ne nézzétek) És John Mayer nagyon királyul adta elő abban az egy számban Georgiáról.  Ez a kapunyitási pánik kétségbe vonja terveinket, magunkat és még talán akár az Istenünket is.

Mint egy friss túlélő, szeretném neked elmondani, hogy nemcsak túljuthatsz a kapunyitási pánikon, hanem akár lehet, hogy teljesen elkerülöd.

Az én tapasztalatomban az én kapunyitási pánikommal kapcsolatban megtanultam, hogy válságban élni nem lehet. Mindig sajnálkoztam a következő nagy lépésem miatt, sohasem bíztam Istenben, hogy tudja mit tesz az életemben.  Megszállott voltam, hogy találjak egy lehetőséget, amely engem olyan igazán romantikus-komédiás-boldoggá tenne. És az egész létgyötrelem közepette azt gondoltam: ,,Akarja-e Jézus, hogy ilyen nyomorult legyek?” (Nem akarta.) és ,,Biztosan hiányzik valami fontos az életemből.” (Hiányzott is.)

Nem állítom, hogy van egy gyors-szerelő módszer vagy egy gomb, amit megnyomhatsz, hogy meglásd mit tartogat számodra az élet. (Amúgy is hol lenne abban a móka?) De hiszem azt, hogy van rá válasz, s az ebből a kérdésből származik. – Kinek tartotok engem?

Ha Jézus a mi Urunk, az Út, az Igazság és az Élet, akkor igazából nincs meg az a luxus, vagy nincs szükségünk arra a luxusra, hogy őrlődjünk minden egyes apró vagy kevésbé apró döntés felett. Túl sok jóság, igazság és szépség van, amit megtapasztalhatunk. Ő az egész szívünket, elménket, lelkünket és akaratunkat szeretné, hogy amikor szembe kerülünk akadályokkal és bizonytalanságokkal, akkor ránézzünk, mint erősségünkre.

Talán úgy érzed, nem tudod, mit csinálsz. De itt a titok, amit megtanultam: sohasem tudjuk igazán, hogy mit cselekszünk. És még ha azt gondoljuk, hogy a kezünkben vannak a dolgok, Isten adhat valami teljesen váratlant. Ezt azért, hogy megtanuljuk, miként szerethetjük Őt jobban és tökéletesebben.

Egy nagyon dörzsölt és szent pap ismerősöm adta a legjobb tanácsot a döntések-zaklatta kapunyitási pánikom közepén: kövesd a békét. Aggódó válaszom persze akkoriban az volt, ,,Nincs békém! Mit tegyek? Milyen döntést hozzak?”. A válaszkeresésem közepén megkértem Istent, hogy adjon nekem békét, még ha azt az utat kell is járnom, amit nem feltétlenül akartam. Amikor kerestem, békét találtam, s ragaszkodtam hozzá.

Teljesen OK, ha néha néha kiborulsz. Sokszor látogattam el az elvárások állomásra. Mindannyiunk szembesül ,,Istenem, mit akarsz tőlem?” pillanatokkal. Ami fontos az az, hogy hogyan birkózunk meg ezekkel.

Még nem éltem túl sokat, de van egy érzésem, hogy még sok lélekcsavaró, aggódás-gyártó döntés fog jönni. A jó hír az, hogy együtt vagyunk ebben.

Tehát, tegyünk ígéretet egymásnak, ok?

Ígérjük meg, hogy a döntéshozásunk és a hivatástisztázásunk nem a világ által történik, hanem Isten és emberei iránt érzett szeretetből. Ne őrlődjünk és engedjük a drámát az életünkbe még ha a világ azt mondja is, hogy ,,ez teljesen normális”.

Mert téged és engem sem érdekel, hogy teljesen normálisak legyünk, ugye? Az csak a lustáknak van és a nem szenteknek, amelyek közül egyik sem illik ránk.

Gondolod, hogy Boldog Pier Giorgio Frassati érdekelt volt a kapunyitási pánikban? Ugyan. Túl elfoglalt volt, hogy pénzét a szegényeknek adja, hogy szociális aktivista legyen, hogy egy igazságos közösségben legyen a fiatal katolikus társaival. És amikor kemény döntéssel került szembe, hogy megváltoztassa  szakirányát apja kérésére, csak azt kérdezte ,,Boldoggá teszi ez apámat?”. Engedelmeskedett apjának és rábízta magát a mennyei Atyára, személyes kívánságai ellenére.

És a közép-késő 20-as éveiben Sziénai Szent Katalin az idejét a szegények szolgálatával töltötte kórházakban, javasolta az egyháziak reformját és együttműködött XI. Gergely pápával könyörögve, hogy visszatérjen Avignonból Rómába. Sokat szenvedett gazdag családján belül és még szolgának is kinevezte anyja, amikor megtagadta a házasságot. De hűséges maradt Jézushoz és bőséges jutalmat kapott.

Te is király dolgokat fogsz csinálni. Lehet, hogy nehezek lesznek, és kényelmetlen lesz. De ez az energikus és szenvedélyes életszakasz a legjobb idő arra, hogy elkezdd.

Sok szerettel,
LG

lauren-garciaLauren Garcia (Austin, TX)

Lauren Austinban él és FOCUS misszionáriusként és csoportvezetőként szolgál a Texasi Egyetemen. A Nebraskai Egyetemen diplomázott Lincolnban 2010-ben reklámszakmában. Amikor nem evangelizál diákokkal, kávézik vagy blogol, akkor valószínűleg a legújabb híreket böngészi. Szereti a divatot és Fulton Sheen megragadó munkáit. Legfontosabb pedig, hogy mindent megtesz Krisztusban, aki erőt ad neki. Twitter: @lngarcia

Nincsenek megjegyzések: