 |
| Brassói ferences templom - Szilveszter archívum |
Nem azt kérem, hogy vedd el őket a világból, hanem hogy óvd meg őket a gonosztól - hallottuk az evangéliumban megfogalmazott jézusi fohászt.
A világ egyrészt az Isten teremtette kozmoszt, földi létünk színterét jelenti. Másrészt azonban a bűn birodalmát is jelzi: a Biblia gyakorta úgy beszél a világról, mint az istenellenes tényezők összességéről. Amikor Jézus arra kéri az Atyát, hogy tanítványait ne vegye el a világból, a világ szónak mindkét jelentésére gondol. A tanítványnak a földi életben kell tanúságot tennie, és itt kell megküzdenie a sötétség hatalmával.
A bűn hatalmával viaskodó tanítvány nem marad támasz nélkül: mert Jézus arra kéri az Atyát, hogy tanúságtevőit óvja meg a gonosztól. A gonosz nem más, mint a bűnös világ, a személyes sátán, vagyis azoknak az istenellenes tényezőknek az összessége, amelyek személyek közvetítésével érik el az ember belső világát. Amikor Jézus arra kéri az Atyát, hogy óvja meg tanítványait a gonosztól, erőt kér számukra, hogy eredményesen tudjanak küzdeni az istenellenes hatalmakkal szemben és hatékonyan tudjanak együttműködni Isten üdvözítő akaratával.
A világban maradás és a bűn hatalma elleni küzdelem nekünk is feladatunk. És ez a feladat mindenképpen felülmúlja erőinket. Ne feledjük azonban, hogy Jézus értünk is imádkozott, számunkra is kérte az erőt. Ebből az erőforrásból merítve vállaljuk tehát földi létünk valamennyi terhét, harcoljunk a bűn ellen, hogy Isten igazságában megszentelt lényekké válhassunk.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése