Soha nem gondoltam volna magamról, még ennek a blognak az indulásakor sem (2011, november), hogy itt megjelenő megszólalásaim egy jó része amolyan kényszerű apologetikus szerepet fog rám róni. Ugyanis alapállásom a történeti egyházhoz és keresztyénséghez – mióta az eszemet tudom – mindig is kritikus volt, s az ma is. Most mégis meglepődve tapasztalom magamon, hogy nem tudok kitérni a szerep elől, mert egyre markánsabban rajzolódik ki a szemeim előtt egy olyan globális világnézeti mainstream, amely miközben semlegesen ártatlannak tünteti fel magát, valójában egyre agresszívabban a keresztyénség által képviselt hagyományos értékvilág és közösségi identitás felfüggesztésére tesz kísérletet.
Steinbach József püspök úr hívta fel a figyelmemet a legutóbbi Eurovíziós Dalfesztivál döntőjének egyik jelenetére, amelyben a házigazda Svédország azzal tüntette ki magát, hogy bemutatkozásában két erőteljes utalásban is a több mint 120 milliós nézőközönség elé tárta véleményét vallási kérdésekről. (Egyébként a püspök jelezte, hogy a Reformátusok Lapja általa vezetett „Ige mellett” rovatának már leadott kéziratában ő is érintette ezt az ügyet, a megjelenés közelesen várható.)
A folytatás alább olvasható
Mi van a történelem darálójában?
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése