Napi gondolatok: „Kinek milyen a vasárnapja, olyan lesz a halál napja”

Mt 22,1-14

Az evangéliumban nem csupán egy egyszerű hétköznapi étkezésre való meghívásról olvastunk, hanem egy jelentősebb alkalomról, amikor egy király hívja meg az embereket a menyegzőre, a lakodalmi étkezésre. Amikor a meghívottak hétköznapi tennivalóikra hivatkozva nem fogadják el a meghívást, akkor egyúttal a meghívó barátságát és vendégszeretetét is visszautasítják. Ezután a király mindenkit meghív a lakodalomra, amelyen azonban csak azok vehetnek részt, akik hétköznapi ruhájuk helyett ünnepi viseletet öltenek magukra erre az alkalomra.

A szépvízi Szent László király templom

Jézus minden vasárnap egy ünnepi étkezésre hív bennünket, egy hálaadó örömünnepre. A szentmisében vendégül lát bennünket, megosztja velünk tanítását, barátságát, sőt, önmagát adja nekünk.

Sajnos sokan vannak, akik nem hallják meg az ő hívását. Én hogy állok ezzel?

És persze mindenki kitalál valamiféle indokot, hogy miért nem tud elmenni a misére. Egyesek arra hivatkoznak, hogy a vasárnapi ebédet meg kell főzniük a családjuknak, mások a hét közben el nem végzett munkájukat végzik inkább, a fiatalabbak talán szívesebben mennek szórakozni és kikapcsolódni a hétvégén, a gyerekek pedig vasárnap tovább alhatnak, vagy kedvenc rajzfilmjüket nézik a televízióban. S még sokáig folytathatnánk modern korunk kifogásait, amelyek valójában ugyanolyan gyenge érvek, mint amilyenekről az evangéliumban hallottunk.

Igen, ma is sokan akarnak dolgozni földjükön vasárnaponként és sokan akarják intézni saját üzletüket, ma is sokan vannak, akik számára egyéni ügyeik sajnos előbbre valóbbak az Istennél, s visszautasítják Jézus szeretetteljes meghívását, feledve a régi bölcs mondás igazságát, hogy kinek milyen a vasárnapja, olyan lesz a halál napja.

Az Egyház küldetése, hogy közvetítse Isten meghívását. Ahogyan az evangéliumban szereplő király elküldte szolgáit, ugyanígy küld ma bennünk Jézus, hogy menjünk, és hívjuk meg az emberek az Ő áldozati lakomájára, a szentmisére.

A közös étkezés, Krisztus testének vétele a legszorosabban kapcsol minket Jézushoz és testvéri kapcsolatot hoz létre azok között, akik az egy kenyérből, Krisztus Testéből táplálkoznak. El kell mondanunk a szentmise iránt érdektelenséget vagy közömbösséget mutató embertársainknak, hogy a vasárnap ünnep, amely kiemelkedik a hétköznapok sorából, mert félretéve mindennapi tennivalónkat Istennek szenteljük ezt a napot. Minden szentmise ünnep, mert Jézussal találkozhatunk, aki valóságosan jelen van a Testévé és Vérévé átváltoztatott kenyérben és borban.

Mondjunk igent Jézus ünnepi meghívására, üljünk le asztalához és ne keressünk kifogásokat vagy indokokat a távolmaradásra! Vessük le hétköznapi ruhánkat és öltözzünk ünneplőbe! Legyen ez a nap az öröm napja számunkra és családjaink számára! Legyen a vasárnap a hit és a hit megvallásának a napja! Legyen a vasárnapunk a közösség és a közösségi együttlét napja!

Szenteljük vasárnapunkat Istennek, mert ez a nap valóban az Úr napja!