kedd, július 31, 2012

„Most búcsúzunk és elmegyünk a mi időnk lejárt…”


A négy éves kaplonyi tartózkodás után, Sebestyén testvérrel kedden, 24-én hajnalban, útnak indultunk Csíksomlyó felé, hogy a felsőbb intézkedésnek eleget téve, elfoglalhassuk az újabb szolgálati állomásunk helyét, a Csíksomlyói Szűzanya lábainál lévő kolostorunkba.
(Azért volt ilyen korán az indulás, mert Marosvásárhelyen találkoznom kellett az endokrinológus orvos professzorral reggel 9 órakor.)



„Most búcsúzunk és elmegyünk a mi időnk lejárt…” – ez az idézet motoszkált a fejemben, miközben Kaplonytól Zilah-ig ismételgettük az Úr imájának szavait… utána se sokat beszéltünk Marosvásárhelyig…
  
E távozás kapcsán szeretnék köszönetet mondani mindazoknak, akik csoportosan és egyénileg, Kaplonyból és máshonnan, sőt külföldről is, őszinte szívvel – pozitív erkölcsi hozzáállással, lelkileg és anyagilag - támogatták kaplonyi lelkipasztorációs tevékenységemet, tevékenységünket. Jó volt tapasztalni, hogy többször is, csak a megkezdett munkát látták Egyesek és már is felkínálták segítségüket, míg kettesek…
Igazából csak közös összefogással lehet és lehetett pozitív eredményeket elérni, és ez nem lesz másként a jövőbben sem. Mindezt Isten fizesse bőséges áldásával a Csíksomlyói Szűzanya közbenjárására.

Nem feledkezhetem meg az EGYHÁZ TANÁCS tagjairól sem, élükön a GONDNOK ÚRRÓL. Isten fizesse, hogy őszinte szívvel és gerinces magatartással, egyenes jellemmel mellettem álltak és kiálltak értem, ha szükség volt rá… Köszönet a sok ÖRÖMÉRT, amit szereztek nekem a három éves plébánosi működésem idején. Nem győztem csodálkozni, hogy milyen találékonyak az örömszerzésben a GONDNOK úr vezetésével. És külön hála, hogy a Kaplonyból való távozásomat is felejthetetlenné tették! Azt hiszem nem is fogom elfelejteni egyhamar azt, hogy milyen szép számban gyűltek össze ünnepelni, bográcsost készíteni távozásom okán…
Milyen jó tudni, hogy Isten se nem siet, se nem késik, de mindenkinek megfizet tettei szerint!

Külön köszönet azoknak is, akik a Kaplonyi Barátok weboldal szerkesztésében nyújtottak erkölcsi támogatást, s amikor lankadt a szerkesztői kedv, akkor ösztönöztek, biztattak, hogy ne hagyjam abba… Olykor jól eső érzés volt hallani, hogy az oldalt idősebb személyek is böngészik, olvassák, és a külföldön élő Kaplonyiaknak is fontos, ez újabb és újabb kedvet adott az oldal szerkesztéséhez. Isten fizesse!

Hálás köszönet K. Andor, marosvásárhelyi barátomnak a tárhely és a technikai háttér ingyenes biztosításáért. Az Úr tegye gyümölcsözővé jótékony munkálkodását!

Csíksomlyó, 2012. július 31.

Szilveszter barát

Nincsenek megjegyzések:

Az évközi 33-ik vasárnap lefekvés előtti gondolata

Kolostor kápolnánk örökmécsese Tizenegy év… Mennyi öröm, bánat, találkozás és kihívás fér bele ennyi időbe! Ahogy most végigtekintek ezen az...