„Kövessük a csillagot!” – Vízkereszt üzenete a mindennapjainkban

Az egyházi év különleges pillanatai közé tartozik a mai nap, Vízkereszt ünnepe, vagy más néven Epifánia. Ezen a napon a liturgia annak a nagy titoknak a kinyilatkoztatását ünnepli, hogy Jézus Krisztus nem csupán egy nép, hanem az egész emberiség Megváltója. Az evangéliumi szakasz, amelyben a „bölcsek”, vagy ahogyan sokan nevezik őket: a „három királyok” eljönnek Betlehembe, mindannyiunkat megszólít, és az isteni szeretet egyetemességéről tanúskodik.

1. Kik voltak a bölcsek, a napkeleti mágusok?

A Máté-evangélium úgy ír róluk, mint „mágusokról”, akik keletről érkeztek, hogy felkutassák az újonnan született „zsidók királyát”. Nem valószínű, hogy uralkodók lettek volna, inkább csillagvizsgálók, asztrológusok, akik a fénylő csillag jele nyomán indultak útra. Kíváncsiságuk és nyitott szívük tette őket alkalmassá arra, hogy Isten meghívására elinduljanak, és végül Jézusnál kössenek ki.

2. Vízkereszt ünnepének egyik fontos mozzanata a keresés és az út megtétele

Vízkereszt ünnepe ma arra hív minket, hogy feltegyük magunknak a kérdést: mi hogyan keressük életünkben az igazságot, a fényt, Isten jelenlétét? A bölcsek hosszú vándorútra keltek, mert észrevettek egy rendkívüli égi jelet. Óriási bizalom és bátorság kellett ahhoz, hogy a nem mindennapi kényelemről, biztonságról lemondva kövessenek egy csillagot, amelyről hitték, hogy valami egészen nagy és mennyei valóságra utal. Vajon mi hajlandók vagyunk-e az életünk útját újra megtervezni, ha úgy érezzük, Isten jelet ad nekünk? Merünk-e változtatni korábbi beidegződéseinken, és nyitottan szemlélni azt a lehetőséget, hogy az Úr egészen közel akar jönni hozzánk?

3. A másik fontos mozzanat a hódolat és az ajándékozás

A Bölcsek nem üres kézzel érkeztek, hanem – mint ahogy a Biblia írja – aranyat, tömjént és mirhát hoztak. Ezek az ajándékok szimbolikus jelentésűek:

• Az arany a királyi méltóságot jelképezi: felismerték, hogy Jézus valódi király, aki mégis szerény körülmények között született.

• A tömjén az istenség jele, rámutat, hogy a Gyermek nem csupán ember, hanem az élő Isten Fia is.

• A mirha pedig előrevetíti Jézus szenvedését és halálát, mert a mirhát gyógyításra, balzsamozásra is használták abban a korban.

Amikor ma, a szentmise végén, a templomból kimenet, a betlehemes előtt lélekben odaborulunk Jézus elé, mi mit hozunk neki ajándékba? Talán nem drága kincseket, hanem saját életünk küzdelmeit, örömeit, kudarcait, terveit – és minden olyat, ami a szívünkben a legértékesebb helyen áll.

4. Vízkereszt ünnepe az egyetemes megváltás jele

A Bölcsek a pogány világból jöttek, mégis ők lettek az első „idegen” hódolói Jézusnak. Ezzel megmutatták, hogy Krisztus születése minden nemzet, minden ember üdvére szolgál. Az Úr nem válogat, nem rekeszt ki senkit. Ma is belénk szeretné plántálni ezt a gondolatot: hogy egyetlen kultúra, nép vagy társadalmi réteg sincs kizárva Isten szeretetéből. Jézushoz bárki eljöhet – akár hosszú spirituális útkeresés, akár rövid, de annál mélyebb felismerés nyomán.

5. Vízkereszt ünnepének tanulságai a mai keresztény ember számára

Kedves Testvérek, a Bölcsek – vagy ahogy sokan nevezik őket, a „három királyok” – történetéből születő tanításokat érdemes a saját életünkre alkalmaznunk, Vízkereszt ünnepének tanulságait magunkévá tenni. 

Szeretném, ha ez a néhány gondolat érthető és gyakorlati útmutatóként szolgálna mindennapjainkban:

1. Keresés és nyitottság

o A napkeleti Bölcsek figyelték az eget, és nyitottak voltak a rendkívüli jelekre. Nekünk is érdemes úgy élni a mindennapjainkat, hogy tudatosan keressük Isten jelenlétét.

o Ez jelentheti azt, hogy reggelenként néhány percet szánunk az imádságra vagy a Szentírás olvasására; vagy épp azt, hogy a nap eseményeiben, találkozásokban, feladatokban megpróbáljuk felfedezni, mit üzenhet nekünk az Úr.

o A nyitott szív azt is jelenti, hogy elfogadom: Isten olyanokon keresztül is szólhat hozzám, akiktől talán nem is vártam volna – egy barát, egy családtag, egy idegen, vagy épp a közösség valaki másképp gondolkodó tagja által.

2. Hódolat és áldozatkészség

o A Bölcsek ajándékokkal érkeztek Jézushoz. Az arany, tömjén és mirha arra emlékeztet minket, hogy amink van, azt Isten felé is felajánlhatjuk.

o Gyakorlatban ez jelenthet időt, anyagi vagy más jellegű támogatást, odafigyelést a rászorulókra. Lehet, hogy „kincseink” nem látványosak, de annál értékesebbek: például a beteg családtag gondozása, a közösség szolgálata, a baráti beszélgetésre szánt idő.

o Hódolatunk pedig azt jelenti: elismerem, hogy Jézus az életem középpontja, rá figyelek, és tetteimmel is kimutatom, hogy Ő az első.

3. Engedelmesség

o A Bölcsek hallgattak a mennyei figyelmeztetésre, és más úton tértek haza. Ez a „más út” a szó szoros és jelképes értelmében is fontos: néha nekünk is le kell térnünk a megszokott „útjainkról”, ha érezzük, hogy az isteni indíttatás másfelé vezet.

o Gyakorlatban ez lehet egy etikus, becsületes döntés egy nehéz helyzetben; egy megbocsátás, amire korábban nem voltunk képesek; vagy éppen egy új hivatás, szolgálat vállalása, amihez bátorság kell.

4. Egyetemesség

o A Bölcsek nem tartoztak a zsidó néphez, mégis ők voltak az elsők, akik hódoltak Jézus előtt a „külső” világ képviselőiként. Ez rámutat arra, hogy Isten szeretete nem ismer határokat.

o Nekünk, keresztényeknek is figyelnünk kell arra, hogy befogadó szívűek legyünk. Ne csak a saját baráti körünkkel, ismerőseinkkel törődjünk, hanem próbáljunk odafigyelni azokra is, akik más háttérből jönnek, esetleg más módon gondolkodnak.

o Az egyetemesség ma azt is jelentheti, hogy segítünk a peremre szorultakon, a társadalomból kirekesztetteken, sajnos itt Esztelneken is vannak, akik a társadalom peremére kerültek, akiknek bibliai szóval élve „nincs emberük”, akár saját hibájukból kifolyólag, akár egyéb okok miatt. Legyünk mi az ő embereik, hogy ne keljen földipályafutásukat elhagyatva, egyedül, fedél alatt, de mostoha körülmények között vagy az útszélen, másoktól lenézve, megvetve befejezni.

5. A mindennapokban megvalósuló karácsony

o Végül, bár a karácsonyi időszak a naptár szerint rövid, vasárnappal máris befejeződik, de a bennünk megszülető Krisztus továbbra is az életünk minden napját átformálhatja, ha szívünkbe fogadtuk őt.

o A Bölcsek története arra bátorít, hogy ne csak egyszeri élményként éljük meg a karácsonyt, hanem tudatosítsuk: Isten „Emmánuel” – vagyis mindenkor, minden helyzetben velünk lévő Isten, aki életünk útjain vezet.

o Ha ezt elhisszük és megvalósítjuk, akkor a karácsony valódi üzenete – az öröm, a szeretet, a világosság – egész évben velünk marad.

Kedves Testvérek, ha a Bölcsek történetét komolyan vesszük, akkor annak üzenete a hétköznapjainkba is bele tud épülni. A lényeg, hogy észrevegyük és kövessük a „csillagot”, vagyis azt a jelet, amellyel Isten ma is mutatja az utat. És ha odaérünk, ahová hív, legyünk készek hódolattal leborulni a Megváltó előtt, és nagylelkűen felajánlani Neki azt, ami a legdrágább a szívünkben. 

Ha igy teszünk, akkor ezen az úton nemcsak egy ünnepi pillanat lesz számunkra Jézus születése, hanem egész évben meg tud erősíteni a hitben, a reményben és a szeretetben. Ámen.