 |
| Szilveszter archívum - Kaplony |
Egy alkalommal így szólt Jézus a néphez: „Kihez hasonlítsam ezt a nemzedéket? Hasonlít a piacon tanyázó gyermekekhez, akik odakiáltják pajtásaiknak: »Furulyáztunk, de nem táncoltatok. Siránkoztunk, de nem zokogtatok.«Eljött János. Nem eszik, és nem iszik; azt mondják rá: »Ördöge van.« Eljött az Emberfia. Eszik-iszik, és azt mondják rá: »Lám, a falánk, borissza ember, a vámosok és a bűnösök barátja!« Az Isten bölcsességét azonban művei igazolták.”
Ezek az evangélium igéi.
***
A mai evangéliumi szakasz szerint Jézus kortársai megtalálták a kifogást Keresztelő János és Jézus esetében is, hogy miért ne higgyenek szavuknak.
A történelem ismétlődik, a mai ember számára is könnyebb, ha bírálja a krisztusi tanítást és az Egyházat, vagy annak vezetőit, híveit, mint hogy kövesse az Üdvözítő Krisztust, a világosságot és a végtelen igazságot.
Mindig sikerül belekapaszkodnia egy apró ténybe, jelentéktelen mozzanatba, amellyel igazolni tudja – legalább önmaga előtt –, hogy helyesen cselekszik, amikor nem hajlandó figyelni a szíve mélyén jelentkező isteni hívásra.
Sajnos sokszor mi hívők sem tanúsítjuk kellőképpen Krisztushoz való teljes ragaszkodásunkat. Életünk az akarás és a nem akarás szeszélyei között hullámzik, hiányzik belőlünk a következetesség hitünk és tetteink között. Pedig csak az egész életet átölelő és elkötelező teljes odaadás teszi lehetővé az Istennel való eleven és baráti kapcsolatot. „Aki szeret engem, az megtartja tanításomat…” (Jn 14,23).
Kifogást mindig lehet találni, mert az az esetek többségében nem a külső tényezőn, nem a másik emberen múlik, hanem rajtunk magunkon, békétlen szívünkön. A tét nem az evés vagy nem evés, hanem az Úr parancsainak a megtartása.
Mi ne tartozzunk azok közé, akik sem a Keresztelőre, sem a Messiásra, sem az Egyházra nem hallgatnak! Figyeljünk az Úr szavára, s az evangéliumnak megfelelő élettel válaszoljunk hívására, hogy isteni műve teljessé válhasson bennünk.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése