szerda, december 09, 2020

Adventi gondolatok: „Akik az Úrban bíznak, erejük megújul” – szerda dec. 9.

Szentírási részek: Iz 40,25-31; Mt 11,28-30

A mai evangéliumi szakaszt olvasva rá kellene döbbennünk ara, hogy a keresztény ember, fő életcélja nem lehet más, mint tanulni attól a Jézustól, aki szelíd és alázatos szívű volt, aki szeretettel fordult még az ellenségei, az őt bántalmazók és kivégzők felé is.
Milyen nagy erő kellett ehhez! Én erre biztosan nem lennék képes - gondolhatjuk magunkban.
Pedig Jézus nem az erős és nagy-hatalmú embereket szólította meg, sőt ellenkezőleg: „Jöjjetek hozzám mindnyájan, akik fáradtak vagytok, és terhek alatt görnyedtek: én, felüdítelek titeket!”
Pont azokhoz szólt, akiknek legnehezebb a sorsa, nekik/nekünk szeretne lelki nyugalmat adni.

Nem lehetetlen hozzá hasonlóvá válni szelídségben és irgalomban, hiszen, ha az lenne, nem hívott volna meg erre a feladatra minket. E feladat teljesítése kapcsán, már Izajás próféta által megkapjuk az eligazítást: „Még a fiatalok is elfáradhatnak, ellankadhatnak, az ifjak is összeeshetnek erőtlenül. De akik az Úrban bíznak, új erőre kapnak, szárnyra kelnek, mint a sasok. Futnak, de nem fáradnak ki, járnak-kelnek, de nem lankadnak el.”

Adventi várakozásunk közben és életünk nehéz pillanataiban, a szelíd és alázatos szívű Jézustól tanulva, jussanak eszünkbe e szavak, s higgyük el: akik az Úrban bíznak, azok nem csalatkoznak, azok erőt kapnak tőle. 

Nincsenek megjegyzések:

Lefekvés előtti gondolat a hála és a bizalom jegyében, amelyet egy közeli ismerősömtől kaptam

  E gondolat megerősíti a hitet, hálát ad a múltért, és reményt nyújt a jövőre. „Hálás vagyok, Uram, hogy az eltelt évek minden pillanatában...