 |
| A kolostor közösségi terme |
Szép műemlék kolostorunk állapota az idő „vasfoga” miatt elengedhetetlen külső-belső felújítást tett szükségessé. Ennek érdekében 2018-ban elkezdődtek a teljes körű javítási és korszerűsítési munkálatok, egy vidékfejlesztési pályázati keretből, ami javarészt a beavatkozási elő dokumentáció elkészítését képezte. Az épület állapota egy nagyszabású beavatkozást igényelt volna, ám a támogatásba csak a legszükségesebb munkálatokat lehetett belefoglalni, így a munkálatokkal csak lépésről lépésre tudunk haladni.
Nap, mint nap küzdünk a kolostorunk rendbetétele érdekében, hiszen nagy múltra tekint vissza Esztelneken. 1676–80 között érkeztek Csíksomlyóról az első ferencesek Esztelnekre, 1690-ben már állt az első, fából épült kolostor, majd 1710-ben templomot építettek, meghagyva a 15. században épült Szent György kápolnát szentélynek. A második, kőből és téglából épült kolostor 1750-re fejeződött be, ami már iskolának és bentlakásnak is helyet adott. Az évek során a ferencesek folyamatosan bővítik, renoválják épületeiket, mindazért, ami a rendeltetésük, hogy Isten és népünk lelki szolgálatában álljanak. Ezért működött iskola és kollégium is itt, de Háromszék első állandó színháza is itt épült meg. Sajnos az 1921-es tűzvészben végérvényesen megrongálódik az épület, a használhatatlan templom helyett az épülettől távolabb iskolát építenek, amit vasárnapokon templomként is használnak, majd 1980-ban végérvényesen templommá alakítanak. Jelenleg az egykori kolostornak csupán a keleti szárnya áll, ezt használjuk mi szerzetesek, ezt javítjuk, remélve, hogy magyar közösségünk még sokáig magáénak mondhatja.
Nap, mint nap küzdünk a kolostorunk rendbetétele érdekében, hiszen nagy múltra tekint vissza Esztelneken. 1676–80 között érkeztek Csíksomlyóról az első ferencesek Esztelnekre, 1690-ben már állt az első, fából épült kolostor, majd 1710-ben templomot építettek, meghagyva a 15. században épült Szent György kápolnát szentélynek. A második, kőből és téglából épült kolostor 1750-re fejeződött be, ami már iskolának és bentlakásnak is helyet adott. Az évek során a ferencesek folyamatosan bővítik, renoválják épületeiket, mindazért, ami a rendeltetésük, hogy Isten és népünk lelki szolgálatában álljanak. Ezért működött iskola és kollégium is itt, de Háromszék első állandó színháza is itt épült meg. Sajnos az 1921-es tűzvészben végérvényesen megrongálódik az épület, a használhatatlan templom helyett az épülettől távolabb iskolát építenek, amit vasárnapokon templomként is használnak, majd 1980-ban végérvényesen templommá alakítanak. Jelenleg az egykori kolostornak csupán a keleti szárnya áll, ezt használjuk mi szerzetesek, ezt javítjuk, remélve, hogy magyar közösségünk még sokáig magáénak mondhatja.
2020-ban, egy Bethlen Gábor Alapkezelő Zrt. támogatásnak köszönhetően, a nagy feladat egy részét sikerült befejezni: a közösségi termünk (nagytermünk) új nyílászáróit beszereltük. Fontos lépés ez számunkra, hiszen abban reménykedünk, hogy a világjárványt leküzdve, termünk mihamarabb előadások, foglalkozások aktív színhelyévé válik, gyerekek, fiatalok és idősek számára egyaránt.
Szeretnénk, ha ez a terem a találkozások, a nevelés és a közösség építés helye lehetne. Ezért nemcsak a kis helyi közösségünk tagjai számára akarjuk igénybe venni, hanem az erdélyi és magyarországi zarándokok fogadására is alkalmassá szeretnénk tenni a kolostor nagyobb részével együtt, ami által megismerhetnénk egymás hagyományait, szokásait, hitéletét, Isten-képét.
Úgy gondoljuk, hogy érdemes ezt a megterhelő feladatot folytatni, mert egy műemlék megmentése és fenntartása mindig öröm forrása is. Érezzük, hogy munkánk által nem csak a csodás műemlékünket mentjük meg, hanem a közös cél és közös munka által székely-magyar közösségeink lelki és erkölcsi megújulását is elősegíthetjük.
Kakucs Béla, fr. Szilveszter ofm
Esztelnek, 2020. 11. 15.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése