 |
| fr. Szilveszter archívum |
Jézus szavai ma is figyelmeztetnek bennünket: nem elég
beszélni a hitről, hanem meg is kell élnünk azt. Az írástudók és farizeusok
tanítása önmagában nem volt rossz – hiszen Isten törvényeit hirdették –, de
életükkel nem mutattak jó példát. Ez a kettősség Jézus szemében elfogadhatatlan
volt: „Tegyetek meg és tartsatok meg ezért mindent, amit mondanak nektek, de
tetteikben ne kövessétek őket.” (vö Mt 23,1-7)
A nagyböjt második hetében különösen időszerű ez a
figyelmeztetés. Ez az időszak arra hív, hogy ne csak kívülről tűnjünk hívőnek,
hanem belülről is engedjük, hogy Isten átalakítson bennünket. Nem elég
elmondani az imát, megtartani a böjtöt vagy elvégezni a nagyböjti
jócselekedeteket – mindez csak akkor ér valamit, ha szívünk is igazodik hozzá.
Hogyan tehetjük hitelessé életünket?
- Ne csak hallgassuk az Igét, hanem éljük is!Naponta hallunk Jézus tanításairól, de vajon mennyire törekszünk ezek szerint élni? A nagyböjt arra hív, hogy a megtérés ne csupán szó legyen, hanem tettekben is megnyilvánuljon. Ma tegyünk egy konkrét lépést: figyeljünk arra, hogy amit mondunk másoknak – legyen szó türelemről, megbocsátásról vagy szeretetről –, azt valóban éljük is meg!
- Ne tegyünk másokra elviselhetetlen terheket!Jézus az írástudók és farizeusok egyik nagy hibáját abban látta, hogy szigorúan elvárták másoktól a törvény megtartását, miközben ők maguk nem segítettek ezek hordozásában. Mi vajon nem vagyunk néha túl szigorúak másokkal? Nem követelünk-e többet családtagjainktól, munkatársainktól vagy közösségünk tagjaitól, mint amennyit magunktól elvárunk? A nagyböjt kiváló alkalom arra, hogy ne csak elvárásokat támasszunk, hanem szeretettel támogassuk is a körülöttünk élőket.
- Ne a látszatra építsünk, hanem a szívünk változzon meg!Az írástudók és farizeusok „szélesre szabják imaszíjukat, és köntösükön megnagyobbítják a bojtokat” – azaz minden tettüket az emberek előtt való megjelenés határozta meg. Jézus azonban a szív átalakulását kéri tőlünk. A nagyböjt nem a látványos önmegtagadás ideje, hanem azé a csendes belső munkáé, amely során lemondásainkkal és jócselekedeteinkkel Istenhez közelebb kerülünk.
A mai napra egy feladat
Vizsgáljuk meg őszintén: életünk tanúságtétel vagy csupán
üres szó? Vajon amit másoktól elvárunk, azt mi is igyekszünk megélni? A mai nap
során tegyünk egy kis lépést a hiteles keresztény élet felé – legyen az egy
őszinte bocsánatkérés, egy segítő gesztus vagy egy olyan ima, amelyet nem
megszokásból, hanem szívvel mondunk el.
Jézus nem azt várja tőlünk, hogy tökéletesek legyünk,
hanem hogy hitelesek. A nagyböjt második hetében kérjük Őt, hogy formálja
szívünket, hogy ne csak hirdessük az Ő igazságát, hanem éljük is azt minden
nap!
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése