Oldalak

kedd, szeptember 27, 2016

Zarvanytsya, a lelki kikötő - Európai Máriás Háló Ukrajnában

2016. szeptember 20–21. között került sor a nyugat-ukrajnai Zarvanytsyában a Mária- és nemzeti kegyhelyeket tömörítő Európai Máriás Háló évente megrendezett, tizennegyedik konferenciájára. A görögkatolikus szertartású zarándokközpont meghívásának a huszonegy tagot számláló szervezetből Czestochowa (Lengyelország), Csíksomlyó (Románia), Einsiedeln (Svájc), Knock (Írország), Levoca, azaz Lőcse (Szlovákia), Lourdes (Franciaország), Máriapócs és Mátraverebély-Szentkút (Magyarország), Vilnius (Litvánia) és Walsingham (Nagy-Britannia) képviselői tettek eleget. A csíksomlyói kegyhelyet fr. Urbán Erik templomigazgató, érseki helynök és alulírott képviselték.

Az Istenanya tisztelete az ukrán egyházi hagyományban témakörben megrendezett találkozó nyitányában ft. Ivan Sichkaryk, a rendező bizottság vezetője és a konferencia soros elnöke nm. és ft. Sviatoslav Shevchuk pátriárkának, az Ukrán Görögkatolikus Egyház elöljárójának az üdvözletét tolmácsolta, majd ft. és nm. Teodor Martyniuk segédpüspök köszöntötte a résztvevőket. Ezt követően – a konferenciák eddigi gyakorlatától eltérően – a rendező ország államelnökének, Petro Porosenkónak a köszöntő levelét ismerhették meg a kegyhelyigazgatók és -képviselők. Az elnöki levél megtisztelőnek nevezte, hogy Ukrajna lehet a házigazdája a rangos rendezvénynek, és világosan rámutatott arra, hogy az Európai Máriás Háló tagságának ukrajnai találkozója a rendező ország számára több, mint a résztvevők szakmai-spirituális tapasztalatcseréje; az elnök levelében annak a reményének adott hangot, hogy a konferencia a nemzetek és a vallások közötti megbékélést fogja szolgálni, és hazájának azt a törekvését, hogy a közeljövőben a béke és a nyugalom országa legyen.

A köszöntőszavak után egy rövidfilm következett, amely a Szűzanya zarvanytsyai kegyhelyének közel 800 éves történetét mutatta be, és amelyből Ukrajna több évszázados, viharos történelme is feltárult. (A zarvanytsyai kegyhely születéséről és történetéről a Csíksomlyó Üzenete 2016. őszi, Mária neve ünnepére megjelent számában olvashatnak az érdeklődők.) A film a görögkatolikus kegyhelyet görög- és római katolikus, ortodox és minden jó akaratú ember találkozási helyeként, a nemzet egysége szimbólumaként láttatta, és ezt igazolta a híveknek a kegyhelyen való állandó jelenléte, valamint a zarándokoknak az a tömege is, akik ugyanazon a napon, szeptember 20-án este azért zarándokoltak el Zavranytsyába, hogy virrasztásukkal méltóképpen felkészüljenek Kisboldogasszony (Julián naptár szerinti) ünnepére.

A zarvanytsyai zarándoklási szokásokat, az ukrán hívek lelki életét, ezen keresztül az ukrán nép mentalitásának, kultúrájának néhány mozaikját is felvillantó film bemutatását előadások követték, amelyek teológiai és történelmi távlatokba helyezték a látottakat. Ft. Ivan Sichkaryk Az Istenanya tiszteletének bibliai és liturgikus vonatkozásai, ft. Vitaliy Kozak Az Istenanya tiszteletének történeti áttekintése, nm. és ft. Teodor Martyniuk püspök pedig Az Istenanya tiszteletének lelki vonatkozásai címmel tartott előadást. Az elhangzottakból egyrészt Ivan Sichkaryk gondolata említésre méltó: a Szűzanyát az igaz emberség példájának, az isteni teremtés csúcsának, Isten anyjának nevezte, aki az irgalom kapuja minden hívő számára. Nem csoda, hogy tisztelete átszövi a teljes egyházi évet, ikonokon való ábrázolása pedig végigkövethető a művészettörténet évszázadain. Másrészt Teodor Martyniuk püspök megfogalmazása volt megszívlelendő, aki úgy fogalmazott, hogy Mária ajándék az emberiségtől Istennek, és fordítva: Isten ajándéka ő az emberiség számára, aki nem „szupernő”, hanem olyan valaki, aki a mieinkhez hasonló tulajdonságokkal rendelkezik, ugyanakkor az egyetlen, aki az emberiséghez legközelebb állóként Ádám bukása után a legközelebb került Istenhez. A Szűzanya az egység szimbóluma, kapocs a keleti és a nyugati egyház között – hangsúlyozta az egyházfő –, hiszen mindkettő Istenanyaként tiszteli.

Az előadások után a minden évben szokásos beszámolók következtek, vagyis a tulajdonképpeni tapasztalatcserére került sor: a nemzeti Mária-kegyhelyek igazgatói és képviselői az elmúlt egy évben a kegyhelyükön lezajlott liturgikus eseményekről, az ott megszervezett kulturális rendezvényekről, az elvégzett vagy folyamatban levő fejlesztési munkálatokról számoltak be, és terveikről beszéltek. A jelentések sorából kiemelkedett a  lourdes-i vélemény, amely szerint a francia zarándokhelyen egyre több a „látogató”, mint a zarándok. Céljuk az, fogalmazott a kegyhely-képviselő, hogy a látogatókat zarándokokká „neveljék”, hogy Lourdes ne a vallási turizmus, hanem a lelki megújulást szolgáló zarándoklatok helye legyen, ugyanakkor a békéé és a biztonságé, aminek a megteremtése érdekében az utóbbi időkben végrehajtott franciaországi terrorcselekmények következtében kénytelenek voltak szigorú biztonsági intézkedéseket bevezetni. A francia hozzászólás nyomán a konferencia résztvevői megállapodtak abban: a kérdés aktualitása és egész Európát érintő volta szükségessé teszi, hogy 2017-ben a fatimai rendezésű találkozó egyik fő témája a kegyhelyek biztonsága legyen.

Az Európai Máriás Háló első napja Kisboldogasszony vigíliájának megünneplésével zárult. A Vasyl Semeniuk, Ternopil-Zborivskyi érsek-metropolitája által vezetett és számos pap részvételével koncelebrált istentisztelet jó alkalom volt arra, hogy a nemzetközi konferencia résztvevői megtapasztaljanak valamit az Ukrán Görögkatolikus Egyház életéből, a gyakorlatban lássák a zarvanytsyai kegyhely működését. A plébániatemplomban őrzött Szűzanya-kegykép eredetije előtti hódolat, a hívek ezreinek jelenlétében bemutatott legszentebb áldozat, a plébániatemplomtól a Zarvanytsyai Máriás Lelki Központig tartott gyertyás körmenet, a hívek ezreivel való közös éneklés és imádkozás, valamint a kegyhely területén az ukrán-orosz háborúban elhunyt ukrán áldozatok tiszteletére felállított emlékhelyen a lelki üdvösségükért végzett megrendítő énekes szertartás megértethette és megéreztethette még a más kultúrából, a vallásukat más rítus szerint gyakorlókkal is: Ukrajna a megrendült emberek, az orosz elnyomástól és az újabb pusztítástól félők országa, a hozzátartozóikat, a nemzetük fiait meggyötörten, fájdalommal gyászolók hazája. Gyászuk azonban nem reménytelen, hiszen emlékezésüket, a személyes és a nemzeti fájdalmat az Istenbe vetett hit, az Istenanya segítsége iránti bizalom, a méltósággal viselt élet értéke iránti elkötelezettség hatja át. Ennek a hitnek a megerősítéséért jönnek főként az ukrán hívek – görög- és római katolikusok, ortodoxok vagy más vallásúak – Zavranytsyába, amely számukra lelki kikötő, a nemzeti és a hitben megtapasztalt egység helye, ahol felüdül a test, megnyugvást talál a zaklatott lélek.

A konferencia második napján, szeptember 21-én folytatódott a tapasztalatcsere: a reggeli istentiszteletet követően a kegyhely-képviselők éves jelentéseinek ismertetése zajlott. Majd a Zarvanytsyához legközelebb eső nagyobb város, a szovjet uralom nyomait jó néhány épületének építési stílusával őrző, a modernizálódás, a nyugati hatás jeleit egy-két üzletének felhozatalával, néhány vendéglőjének berendezésével és a fiatalok okostelefon-használatával mutató Ternopil meglátogatása következett. A kétszázezer körüli lakóval rendelkező tartományi központ a vízesések városa. A vízesések jól mutatják-metaforizálják azt a két végletet, amely szerint az ukrán társadalmi rétegek polarizálódnak: a kevesek dúsgazdagságát, a középréteg ingatag helyét és helyzetét, valamint a társadalom több mint felét jellemző mélyszegénység elesettjeinek reménytelenségét. Ternopil megvillantott valamit abból a kontextusból, amely magyarázza a keresztény alapelvek társadalom- és embert megtartó erejét: a közelmúlt történései, az orosz föderációtól való szabadulás vágyának és az Európai Unióba való belépés távoli megvalósulásának álma között vergődve az átlag ukrán ember számára nem marad más, mint az Istenbe vetett hit és az Istenanya iránti tisztelet. S bár közeli és távoli múltja nem erre predestinálja (erről győzött meg a zarvanytsyai kegyhelyért egyik legtöbbet tevő Josef Slipiy pátriárka küzdelmes élete is, amelynek a zazdristi múzeum állított emléket), talán ő kiesdekli Szent Fiánál, hogy ez a sokat szenvedett népnek jobb, szebb jövője legyen, emberhez méltóbb körülmények között éljen. A zarvanytsyai kegyhely ezzel a meggyőződéssel és nyitottsággal, hittel várja a zarándokokat a Szűzanya kegyképéhez, a Máriás Lelki Központban található katedrálisokba, a keresztútra vagy a gyógyító forráshoz. A kegyhely őrzői, egyben a konferencia kiváló szervezői ugyanis vallják: zarándokközpontjuknak, akárcsak Európa többi Mária-zarándokhelyének, olyan szent helynek kell lennie, ahol intenzíven kell hirdetni az evangéliumot, és úgy hirdetni Isten irgalmasságát, hogy a zarándokok a kiengesztelődés szentségében megtapasztalhassák azt.

Az Európai Máriás Háló 2017-es találkozójára a portugáliai Fatimában kerül sor. A világhírű kegyhely a fatimai jelenések 100. évfordulója alkalmából szervezi meg a rangos nemzetközi rendezvényt.

Szöveg és fotó: Borsodi L. László

Nincsenek megjegyzések: