szombat, március 12, 2016

Nagyböjti gondolatok: Olyan voltam, mint a vágóhídra hurcolt gyanútlan bárány.

Nyárádremetei kereszt
Március 12. szombat: Jer 11,18–20; Zs 7; Jn 7,40–53

Mi a jobb, ha tudjuk, hogy mi vár ránk, vagy ha belecsöppenünk egy kemény szituációba. Valószínű egyik sem, de van, aki lemerevedik, elkeseredik, van aki nekilendül, megbirkózik a helyzettel.

Nyilván nem lehetünk mindig bölcsek, okosak, sajnos még tettre készek sem, bár arra törekszünk. Nem az a baj, ha elesünk, hanem az, ha nem akarunk felkelni, s minél tovább maradunk lent, annál nehezebb felpattannunk.

A megszokások rabjaivá válva sokkal könnyebben esünk áldozatul a kilátástalanságnak, levertségnek, megkeményedésnek. Kelj fel és járj!

Forrás: nagyböjti és adventi üzenetek listája

Nincsenek megjegyzések:

Advent 4. vasárnap: Betlehem kicsiny városa: a béke, a remény és az új kezdetek helyszíne

Az adventi koszorún meggyújtott negyedik gyertya jelzi, hogy közel, kézzelfogható közelségben van Karácsony szent ünnepe, a Betlehemi Gyerme...