Lélekben belépek a szent kapun

Ferenc pápa megnyitotta a Szent Péter-bazilika szent kapuját. Elsőként bement rajta. De aki látta a TV-közvetítést az azt is látta, hogy a belépéskor megállt egy pár másodpercig, látszódott az arcán, hogy gondolkozik, imádkozik. Gyakran elhangzik ajkáról: én is bűnös vagyok, imádkozzatok értem. 

Az irgalmas Istent bemutatva gyakran idézzük a Tékozló fiú szentírási helyet. Bűnös fiú, hazajön... az irgalmas Atya elébe megy, megbocsát stb. Öröm a szívünkben, minket is hazavár. Ritkán, vagy soha sem jut eszünkbe a harmadik személy, az ún. hűséges fiú. Érte is ki kell mennie az Atyának, hogy behívja. Ő pedig egy ideig visszautasítja azt, hogy a tékozló mellé bemenjen, sőt a hűségét emlegetve, sérelmeit is elmondja: még egy gödölyét sem vágtál, hogy barátaimmal együtt vigadjunk. Mi a visszásság itt? Hol a hiba? 

A buzgóbbak felmérik a tíz parancsot, s mint tékozló fiúk bűnbánattal, javulási szándékkal belépnek a gyóntatószékbe. De mi van a tékozló fiúk testvéreivel? Ők ártatlannak vélik magukat. Pedig a 7 főbűnről is számvetést kellene csinálniuk. 

Kevélység: én nem vagyok olyan, mint... a bűntudat helyett a hamis öntudat. 

Fösvénység: elpocsékolni a hizlalt borjút ezért a züllött pasasért? Vigyázni kell a maradt örökség részre. Pocsékolni szeretetből? 

Bujaság: Ó, hányszor vágyott "züllött" testvére ágyasaira, gondolatban hányszor élte át az ő "tiltott kapcsolatait". Ugyan, ez mégsem lehet bűn. 

Irigység: Gondolatai: milyen jó neki, van pénze, nem kell dolgoznia, hányan dicsérik... én pedig inkább megérdemelném? 

Torkosság: Hányszor dézsmáltam meg az éléskamrát, olyan jól esett a frissen sült tészta, a félretett bor. Éhes voltam? Nem, csak megkívántam. Persze az önfegyelmem hiányzik. Másban is ilyen fegyelmezetlen lehetek. 

Harag: egy barát sértő megjegyzése, egy kiszolgáló viselkedése milyen indulatot gerjesztett bennem! Talán még megölni is képes lettem volna... 

Restség: hányszor feküdtem vissza még egy kicsit, s aztán kapkodva se sikerült dolgaimat elvégezni, kerestem hamis okot, csakhogy nehéznek képzelt munkából kivonjam magam. 

Én is az otthon maradt fiú vélt bűntelenségével felejtem el jól megvizsgálni lelkiismeretemet, hagyom el a tékozló fiúi bűnbánat felindítását és mint buzgó, hithű, hűséges, nem lépek be a gyóntatószékbe. 

ÁLLJAK MEG LÉLEKBEN 

A SZENT KAPU KÜSZÖBÉN, 

VIZSGÁLJAM MEG HELYESEN 

LELKIISMERETEMET 

ÉS MINT IGAZ TÉKOZLÓ FIÚ, 

LÉPJEK BE A GYÓNTATÓSZÉKBE 

TALÁLKOZNI AZ IRGALMAS ISTENNEL. 

 Gyulay Endre

Forrás: nagyböjti és adventi üzenetek listája