„Hat
nap múlva Jézus maga mellé vette Pétert, Jakabot és Jánost, s csak velük
fölment egy magas hegyre. Ott átváltozott előttük. Ruhája olyan ragyogó fehér
lett, hogy a földön semmiféle ványoló nem képes így ruhát kifehéríteni. Egyszerre
megjelent nekik Illés meg Mózes, és beszélgettek Jézussal. Péter így szólt
Jézushoz: „Mester! Olyan jó itt lenni! Hadd verjünk három sátrat: egyet neked,
egyet Mózesnek és egyet Illésnek.” Nem is tudta, mit mond, annyira meg voltak
ijedve. Ekkor felhő ereszkedett alá, s árnyéka rájuk vetődött. A felhőből
szózat hallatszott: „Ez az én szeretett Fiam, őt hallgassátok!” Mire
körülnéztek, senkit sem láttak a közelükben, csak Jézust. A hegyről lejövet
megparancsolta nekik, hogy ne mondják el senkinek, amit láttak, amíg az
Emberfia fel nem támad a halálból. A parancsot megtartották, de maguk közt
megvitatták, hogy mit jelenthet: A halálból feltámad.”
Mk
9, 2-10
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése