Szent három nap: Nagycsütörtök

Az esti szentmisével megkezdődik a Szent három nap, hitünk legnagyobb titkának, a megváltásnak három napos ünnepe, mely az egész egyházi év csúcspontjaként tündöklik.

Jeruzsálem - Útólsóvacsora terme - fr. Sz. archívuma

E Szent három nap során ismét átélhetjük Urunk szenvedésének, halálának és feltámadásának misztériumát. Ezek a napok arra szolgálnak, hogy felébresszék bennünk a vágyat, hogy csatlakozzunk Krisztushoz és odaadóan kövessük őt, Aki élete feláldozásig szeretett minket. A ma estével kezdődő szent három nap nem más, mint Isten emberek iránti szeretetének magasztos megnyilvánulása.

A szent három nap nagycsütörtökön az Úr Jézus utolsó Vacsorájának emlékére bemutatott szentmisével kezdődik, bár a délelőtt folyamán is van egy fontos szentmise – a krizma szentelési mise – a püspöki székhelyeken.

Nagycsütörtök az utolsó vacsora, az első Szentmise, az első Szentáldozás, az első papszentelés emléknapja - a testvéri szeretet és az egység parancsának estéje. Ezen az estén a templom, különösen is az utolsó vacsora terme. A Szentmisét bemutató pap Jézust képviseli, a hívek, az apostolokat. Jézus ezért ma különösen is nekünk mondja: „Vegyétek és egyétek, ez az én testem...” Ezért, aki csak teheti, aki lelkileg felkészült rá, ma áldozik.

A Szentmise végén oltárfosztás van. A minden díszétől megfosztott templom a pusztaság és vigasztalanság képét mutatja. A terítőktől megfosztott oltár, mintegy, az apostoloktól elhagyatott, minden emberi vigasztalástól megfosztott Jézus képe. A szentmiseáldozat bemutatása szünetel, egészen addig, amíg az Úr fel nem támad.

Ez a nagy titkokat feltáró nap szentségimádással zárul, az Úr Jézus Getszemáni kerti halálos szenvedésére emlékezve. Máté evangéliumának elbeszélésből tudjuk, hogy Jézus arra kérte tanítványait, hogy virrasszanak vele, ám ők elaludtak. Ezek voltak számára a magány és az elhagyatottság órái, majd következett elfogatása és kálváriájának fájdalmas kezdete.

A pap az Eukarisztiát a Szentmise utolsó könyörgése után a mellékkápolnában rejti el, a tabernákulum üresen áll, hiszen elvitték közülünk a Mestert. Most elkísérhetjük az Úr Jézust a Getszemáni kertbe…