Oldalak

kedd, január 28, 2014

Ferenc pápa: Az Istent dicsérő imádság termékennyé tesz bennünket

A Szentatya kedden reggel 7 órai kezdettel
mutatta be szokásos napi szentmiséjét a Szent Márta-ház kápolnájában.
Homíliájában Dávid örvendező magatartását magyarázta a szentmise első
olvasmányából kiindulva.
 
„Dávid
teljes erejéből táncolt az Úr előtt” – olvassuk Sámuel második
könyvében. Isten egész népe nagy ünneplésben volt, mert visszaszerezték
Isten ládáját. Dávid magasztaló imája oly túláradó volt, hogy felhagyott
minden formasággal, és minden erejével táncolni kezdett az Úr színe
előtt. Ez az igazi dicsérő ima – magyarázta a pápa, majd hozzátette: e
szakasz olvasásakor Sára személyére gondolt. Sárát, miután megszülte
fiát, Izsákot, az Úr arra indította, hogy táncoljon örömében. Ez az idős
asszony, amint a fiatal Dávid is, örömtáncot lejtett az Úr előtt.
Nekünk könnyebb megérteni, mit jelent a kérő, vagy a hálaadó imádság,
sőt, még az adorációs ima megértése sem annyira nehéz. Ezzel szemben a
dicsérő imádságot elhanyagoljuk, nem jön ajkunkra spontán módon.

Pedig
a dicsérő ima nem a karizmatikus mozgalom tagjainak van fenntartva,
hanem minden keresztény számára nyitott – hangsúlyozta Ferenc pápa. A
szentmisében mindennap dicsérő imát mondunk, amikor a Sanctus-t mondjuk.
Ez igazi dicsérő ima, amelyben magasztaljuk Istent nagyságáért, és szép
dolgokat mondunk róla. Vannak azonban olyanok akik azt állítják, hogy
nem képesek ilyen imádságra. Erre ellenvetésként a pápa így válaszolt:
hogy lehet az, hogy amikor a kedvenc csapatod gólt lő, akkor nagy
örömujjongásban törsz ki, ám nem vagy képes arra, hogy az Úr dicsőségét
énekeld? Isten magasztalása nem kerül semmibe. Nem kérünk, nem köszönünk
meg semmit, hanem dicsőítünk.

Teljes szívünkkel kell imádkoznunk –
folytatta gondolatait a pápa. Az igazságosság tette ez, hiszen Isten
nagy. Visszatérve a táncot lejtő Dávid példájára, a Szentatya felidézte
Dávid örömének okát, azt, hogy az Úr ládájának visszaszerzésével maga
Isten tért vissza népe körébe.
Most az a kérdés – mondta a
Szentatya –, hogy nekünk ma mit kell tennünk? Képes vagyok-e én arra,
hogy dicsérjem Istent? Amikor a szentmisén a Glóriát és a Sanctus-t
imádkozom, ezt egész szívemből teszem, vagy csak gépiesen az ajkammal
mondom? Mit üzen nekem az örvendezve táncot járó Dávid, vagy Sára? Ám
amikor Dávid visszatér a palotába, Saul király lánya, Mikhál
szemrehányást tesz neki, és azt kérdezi: volt-e benne szégyenérzet
azért, ahogy táncolt.

Erre utalva Ferenc pápa így fogalmazott: „Én
azt kérdezem: szívünk mélyén hányszor megvetjük azokat a jó embereket,
akik spontán módon fejezik ki Isten dicséretét, mert nem műveltek, mert
nem követik az illendőség szabályait? A Biblia azt mondja Saul lányáról,
hogy meddő maradt. Mit jelentenek ezek a szavak? Azt jelentik, hogy az
öröm és a dicsérő ima gyümölcsözővé, termékennyé tesz minket. A 90 éves
Sára termékenysége nagy pillanatában perdül táncra. Aki dicséri Istent,
aki magasztalva imádkozik, aki örömmel mondja a Glóriát és a Sanctus-t a
misében, az a férfi és az a nő termékeny. Azok viszont, akik Saul
király lányához hasonlóan bezárkóznak a hideg, kimért imádság
formalitásába, azok a formaságok meddőségébe zárják magukat. Ezért
Ferenc pápa arra kér minket, hogy tartsuk szem előtt a teljes erejéből
táncoló Dávid képét, és azt, hogy milyen szép dolog, ha dicsérő imát
mondunk. Jót tesz nekünk, ha a mai szentmisében elhangzott 23. zsoltár
szavaival imádkozunk: „Táruljatok fel, hatalmas kapuk, táruljatok fel,
örök kapuk, hadd vonuljon be a dicsőség királya. A seregek Ura, ő a
dicsőség királya.”


Ferenc pápa: Az Istent dicsérő imádság termékennyé tesz bennünket

Nincsenek megjegyzések: