Ukrajnában, Vladimirban
(Volhínia) született 1580-ban, szülei ortodoxok voltak. János névre
keresztelték. Kereskedősegéd lett iskolái elvégzése után. 1596-ban az ortodox
püspökök jó része visszatért a római egyházhoz, ekkor János is visszatért a
(görög) katolikus hitre.
1604-ben a vilnai ortodox
Szentháromság-kolostorba lépett a kievi katolikus metropolita engedélyével,
bazilita szerzetes lett. Ekkor kapta a Jozafát szerzetesi nevet. Nemsokára
pappá szentelték, majd 1613-ban Bitinben házfőnök, 1614-ben ismét Vilnában
archimandrita lett. 1618-ban a metropolita mellett koadjutor lett. és hamarosan
polocki püspökké, érsekké választották.
Éjjel-nappal olvasott, sokat
imádkozott, keményen vezekelt. Fontosnak tartotta a gyakori gyónást, mindenfelé
gyóntatott, papjait is biztatta a hívek állandó gyóntatására. Magát
méltatlannak és tehetségtelennek tartotta. Oktatta a népet a hittanra, egyszerű
katekizmust írt nekik. Több zsinatot tartott egyházmegyéjében.
Fáradhatatlanul dolgozott a
nyugati és keleti kereszténység egyesítésén, vagyis az Egyház egységén, ortodox
ellenfelei a keleti szertartás eltörlésének szándékával, latinosítási
törekvéssel és képmutatással eltávolították mellőle hívei nagy részét. Látta a
növekvő feszültséget, a veszedelmet, mégsem menekült, mert kötelességtudatot
érzett, hűséges volt a vállalt feladatához és a népéhez. Tudatosan vállalta a vértanúhalált.
Feldühödött ellenfelei Vitebszkben, a püspöki lakban 1623. november 12-én
mészárosbárddal agyonverték.
Boldoggá avatási eljárását VIII.
Orbán pápa azonnal megindította, 1643-ban meg is történt a
boldoggáavatás.1867-ben IX. Piusz pápa szentté avatta, éppen abban az
időszakban, amikor az első vatikáni zsinat előkészületei már a végére jártak.
Jozafát tiszteletét XIII. Leó pápa az egész latin egyházra kiterjesztette.
Ereklyéi 1916-tól Bécsben voltak, 1949-ben Rómába vitték. VI. Pál pápa 1963.
november 25-én Szent Péter és Nagy Szent Vazul érsek sírjai mellett Jozafátnak
is sírhelyet készíttetett.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése