A föltámadás hitét vallani, annyi, mint a legfenségesebb
életeszményt megtalálva, a legnemesebb célért élni, dolgozni s járni az élet
útját, amely olykor keskeny és göröngyös, olykor falvakon, máskor meg városokon
vagy éppen eldugott helyeken tesz lehetővé kisebb-nagyobb megállást, annak
tudatában, hogy a földön csak zarándokok, átutazók, jövevények és vándorok
vagyunk, mert igazi hazánk a mennyben van. Akik igazából hisznek a
feltámadásban, azok igyekszenek, derűs lélekkel élni mindennapjaikat, azoktól távol
van a borúlátás, az újrakezdéstől, a megpróbáltatásoktól és a haláltól való
félelem is.
Feliratkozás:
Megjegyzések küldése (Atom)
Lefekvés előtti gondolat: Betlehemi Fényben.
Az adventi hajnali utunk végéhez érkeztünk. Az adventi időszak korai óráiban, gyertyafénynél gyűltünk össze, hogy a sötétségben fény után vá...
-
B. Kinga felvétele 2018. március 26. reggel
-
„Nézz vissza most egy percre, nézz vissza az útra, Nézd meg, mit tett, mit alkotott a munka, Nézz vissza... aztán ismét csak előre, S in...
-
„Próbáljátok meg úgy itt hagyni ezt a világot, hogy jobb legyen, mint ahogy kaptátok.” Bi Pi a cserkészet alapítója A Baden Poweli felszó...
-
Gyakran jut eszembe régen elhunyt nagyanyám. Sovány, szikár alakja még most is fel-felsejlik előttem, ha néha gyermekkorom emlékeire réve...
-
"De Jézus hallgatott" (Mt 26,63) A csönd szelídség Amikor nem válaszolsz a sértésekre, amikor nem reklamálsz a jogaid m...
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése