November 25-én, hétfőn reggel Ferenc pápa a Szent Márta házban
bemutatott szentmisén arra buzdította a híveket, hogy a
határhelyzetekben is mindig bízzák rá magukat az Úrra.
A keresztények
arra kaptak meghívást, hogy végleges döntéseket hozzanak, mint ahogy ezt
tanítják minden idők vértanúi. Ma is sok testvérünket üldözik, akik
példát mutatnak számunkra és arra bátorítanak, hogy maradéktalanul az
Úrra bízzuk magunkat, az Urat válasszuk a határhelyzetekben is.
Ferenc pápa homíliájának gondolatait a napi olvasmányokhoz fűzte. Az első olvasmány Dániel könyvéből vett fejezet (Dán 1,1-6.8-20), míg az evangélium Lukács könyvének egy szakasza (Lk 21,1-4). A pápa a Nebukadnezár király udvarában élő fiatal zsidó rabszolgák és az evangéliumi özvegyasszony példájáról szólt szentbeszédében. Mindkét esetben határhelyzetről van szó: az özvegyasszony nyomorban él, a fiataloknak rabszolgasors jutott osztályrészül. Az özvegyasszony minden vagyonát a jeruzsálemi Templom perselyébe dobja, a fiatalok pedig hűségesek maradnak az Úrhoz még életük kockáztatásának árán is.
Az özvegyasszony és a fiatalok egyaránt kockáztattak. Azonban az Urat választották, nagy szívvel, személyes érdekek, kicsinyesség nélkül. Magatartásuk nem volt kicsinyes. Az Úr volt mindenük. Az Úr az Isten, és ők az Úrra bízták magukat. Ezt nem egy fanatikus erő következtében tették, nem. Valami más miatt: az Úrra bízták magukat, mert tudták, hogy az Úr hűséges. Arra a hűségre bízták magukat, ami örökös, mert az Úr nem képes a változásra: mindig hűséges, nem tud hűtlen lenni, nem tudja megtagadni önmagát.
Ez az Úrba helyezett bizalom késztette őket erre a választásra, mert tudták, hogy az Úr hűséges. Ez a választás érvényes mind az egyszerű ügyekben, mind a nehéz döntésekben.
Az egyházban is, az egyház történetében vannak férfiak, nők, idősek, fiatalok, akik így választanak. Amikor hallunk a vértanúk életéről, amikor olvasunk az újságokban a keresztények üldözéséről ma, gondoljunk ezekre a határhelyzetekben élő testvéreinkre, akik így választanak. Ők most élnek. Példát jelentenek számunkra és arra bátorítanak, hogy dobjuk be mindazt, amivel rendelkezünk az egyház kincsestárába.
Az Úr segít az ifjú zsidó rabszolgáknak, hogy kijussanak a nehézségből és az özvegyasszony is kap segítséget az Úrtól. Jézus dicséri őt és a dicséret győzelmet rejt maga mögött.
„Jót tesz nekünk, ha ezekre a testvéreinkre gondolunk, akik ma is végleges döntéseket hoznak. Gondoljunk annyi anyukára, annyi családapára, akik minden nap véglegesen választanak, hogy ellássák családjukat, gyermekeiket. Ez kincset jelent az egyházban. Ők tanúságot tesznek és a sok tanúság tevő előtt állva, kérjük az Úrtól a bátorság kegyelmét, hogy előbbre haladjunk keresztény életünkben, megszokott, hétköznapi helyzetekben csakúgy, mint a határesetekben” – fejezte be hétfő reggeli homíliáját Ferenc pápa.
Forrás: Vatikáni Rádió
Ferenc pápa homíliájának gondolatait a napi olvasmányokhoz fűzte. Az első olvasmány Dániel könyvéből vett fejezet (Dán 1,1-6.8-20), míg az evangélium Lukács könyvének egy szakasza (Lk 21,1-4). A pápa a Nebukadnezár király udvarában élő fiatal zsidó rabszolgák és az evangéliumi özvegyasszony példájáról szólt szentbeszédében. Mindkét esetben határhelyzetről van szó: az özvegyasszony nyomorban él, a fiataloknak rabszolgasors jutott osztályrészül. Az özvegyasszony minden vagyonát a jeruzsálemi Templom perselyébe dobja, a fiatalok pedig hűségesek maradnak az Úrhoz még életük kockáztatásának árán is.
Az özvegyasszony és a fiatalok egyaránt kockáztattak. Azonban az Urat választották, nagy szívvel, személyes érdekek, kicsinyesség nélkül. Magatartásuk nem volt kicsinyes. Az Úr volt mindenük. Az Úr az Isten, és ők az Úrra bízták magukat. Ezt nem egy fanatikus erő következtében tették, nem. Valami más miatt: az Úrra bízták magukat, mert tudták, hogy az Úr hűséges. Arra a hűségre bízták magukat, ami örökös, mert az Úr nem képes a változásra: mindig hűséges, nem tud hűtlen lenni, nem tudja megtagadni önmagát.
Ez az Úrba helyezett bizalom késztette őket erre a választásra, mert tudták, hogy az Úr hűséges. Ez a választás érvényes mind az egyszerű ügyekben, mind a nehéz döntésekben.
Az egyházban is, az egyház történetében vannak férfiak, nők, idősek, fiatalok, akik így választanak. Amikor hallunk a vértanúk életéről, amikor olvasunk az újságokban a keresztények üldözéséről ma, gondoljunk ezekre a határhelyzetekben élő testvéreinkre, akik így választanak. Ők most élnek. Példát jelentenek számunkra és arra bátorítanak, hogy dobjuk be mindazt, amivel rendelkezünk az egyház kincsestárába.
Az Úr segít az ifjú zsidó rabszolgáknak, hogy kijussanak a nehézségből és az özvegyasszony is kap segítséget az Úrtól. Jézus dicséri őt és a dicséret győzelmet rejt maga mögött.
„Jót tesz nekünk, ha ezekre a testvéreinkre gondolunk, akik ma is végleges döntéseket hoznak. Gondoljunk annyi anyukára, annyi családapára, akik minden nap véglegesen választanak, hogy ellássák családjukat, gyermekeiket. Ez kincset jelent az egyházban. Ők tanúságot tesznek és a sok tanúság tevő előtt állva, kérjük az Úrtól a bátorság kegyelmét, hogy előbbre haladjunk keresztény életünkben, megszokott, hétköznapi helyzetekben csakúgy, mint a határesetekben” – fejezte be hétfő reggeli homíliáját Ferenc pápa.
Forrás: Vatikáni Rádió
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése