A Kanadában élő ferences atya gondolatai most, a hit évében különös aktuálisak.
(A tanulmány pdf-ben is letölthető.)
Abban, hogy Ferenc ma is sugárzik, hogy
sok ember, hívő vagy hitetlen, időszerűnek látja őt, mindenki egyetért.
Van ebben az emberben valami áttetsző és világító, ami a jelenlét
érzését kelti. S ha elemeznünk kell tőlünk már távol eső történelmi
alakjának vonzerejét, nem is tudjuk, hol kezdjünk hozzá.
Van, akit a gyermek s a költő ejt meg, a
naiv, egyszerű testvér az élőlények között. Szabadon, érdek nélkül,
szerezni nem akarva mozog az emberek és a tárgyak közt, fesztelenül és
élni hagyó gyöngédséggel. Testvére mindenkinek: jobbik énünket hívja
elő; uralkodás és mindenfajta követelőzés nélkül megtanít rá: hogyan
legyünk a kiengesztelődés emberei s hogyan szolgáljuk egymást.
Mint keresztény, végtelen komolysággal
fogadja az örömhírt, gyakran betű szerint veszi. Szemben egy
ízét-zamatát vesztett hierarchikus egyházzal, szemben a gazdagságra és
hatalomra törő társadalommal, megmarad szegénynek anélkül, hogy
felemelné a hangját, anélkül, hogy vádolna: élete önmagáért beszél. Nem
ítéli és nem hagyja el az egyházat – még ha oly messze van is attól az
evangéliumtól, amelyet hirdet – benne lel otthonára, mert benne találja
meg Krisztust és a Lelket.
Íme néhány vonás, amely megmagyarázza
Ferenc időszerűségét. Lehetne többet is hozzájuk fűzni, elmélyítve és
kifejtve minden szempontot. De vajon a Szent Ferenc-i szellem lényegét
megtaláltuk-e ezzel? ...
A folytatás itt, a Szerzetes hu - n olvasható
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése