Kim Taegon Szent András áldozópap, Csong Haszang Szent Pál és társaik, 103 koreai vértanú emléknapja
 |
Kim Taegon Szent András áldozópap, Csong Haszang Szent Pál |
A XVII. század elején jutott el
Koreába először a keresztény hit, világi hívek buzgósága folytán. Az erős és
lelkes közösséget világi hívek vezették és tartották össze 1836-ig.
Ekkor
léptek először az ország földjére francia misszionáriusok. Ebből a közösségből
valók voltak azok, akik az 1839., 1846. és 1866. évi üldözés idején vérükkel
szentelték meg a koreai egyház indulását. Összesen 103-an voltak.
Közülük
kitűnik a lelkes pap és lelkipásztor, Kim Taegon András és a kiváló világi
apostol, Csong Haszang Pál. A többiek is legtöbben világi hívek voltak: férfiak
és nők, házasok és fiatalok, öregek és gyerekek is.
+++
Kim Taegon Szent András
vértanú áldozópap utolsó buzdításából
…
Tudjátok meg, kedves testvéreim, hogy a mi Urunk, Jézus Krisztus, miután
eljött a világba, számtalan szenvedést elviselt, és önként vállalt kínhalálával
alapította meg az Egyházat, amelyet a hívek szenvedésével gyarapít. Bármennyire
is elnyomják és támadják a világ hatalmasai, sohasem vehetnek erőt rajta. Jézus
mennybemenetele és az apostolok kora óta mind a mai napig az Egyház mindenütt
megpróbáltatások között növekszik.
Most pedig ötven-hatvan éve, amióta az Anyaszentegyház a mi Koreánk
földjére lépett, a hívek újra meg újra üldözést szenvednek, és jelenleg is
üldözés dühöng. Nagyszámú hittestvérünk került börtönbe, köztük én is; miképpen
ti is állandó megpróbáltatásban éltek. Minthogy tehát így egy testet alkotunk,
hogyne szenvedne a szívünk? Hogyne tapasztalnánk, emberileg szólva, az elválás
fájdalmát?
De miként az írás mondja, Istennek a fejünk legkisebb hajszálára is
gondja van, és mindentudásával törődik vele, hogyan látnánk egyebet ebben az
üldözésben is, mint az Úr rendelését: vagy az ő jutalmát, vagy pedig az ő
büntetését?
Igazodjatok tehát Isten akaratához, és teljes szívvel küzdjetek Jézusért,
égi vezérünkért, és győzzétek le a gonosz lelket, akit már Krisztus legyőzött.
Kérlek titeket, hogy el ne hanyagoljátok a testvéri szeretet gyakorlását.
Segítsétek inkább egymást, és maradjatok állhatatosak, amíg az Úr meg nem
könyörül rajtunk, és véget nem vet az üldözésnek.
Itt húszan vagyunk, és Isten kegyelméből még mindegyikünk jól van.
Kérlek, hogy el ne hanyagoljátok azok családját, akiket esetleg megölnek. Még
sok mondanivalóm volna, de hogy is tudnám ecsettel és papíroson kifejezni.
Véget vetek a levélnek. Minthogy ilyen közel vagyunk a küzdelemhez, arra kérlek
titeket, viselkedjetek hűségesen, hogy végül az égbe jutva, ott üdvözöljük majd
egymást. Szeretetem csókját hagyom rátok.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése