Oldalak

csütörtök, augusztus 14, 2014

Nagyboldogasszony ünnepének margójára, avagy Zarándoklat Szűz Mária utolsó lakhelyére: Efezusba



Isten különleges kegyelméből 2008. október 17 és 20 között járhattam azon a helyen, abban a házban, ahol a Boldogságos Szűzanya élete utolsó éveit élte a hagyomány szerint: a törökországi Efezusban.
A Kis-Ázsiában, az Égei-tenger keleti partján, a Kusadasi mellett fekvő Efezus az ókor egyik legjelentősebb világvárosa volt, az itteni Artemis-templom a világ hét csodája közé tartozott, de ennek ma már csak egy oszlopa látható.

A jó állapotban lévő romváros ma Törökország legfontosabb régészeti nevezetessége a Celsus könyvtár és egyéb régészeti leletek mellett, azért is, mert itt hirdette sokáig az evangéliumot Szent Pál apostol és Szent János evangélista, aki itt fejezte be földi pályafutását.
A 4. században Efezus kikötőnegyedében épült a világ első Mária-temploma, amely a 7. századig állt. Ennek közelébe építették a hatalmas nagy templomot Szent János sírja fölé is. Ma mindkettőnek csak a romjai láthatók.

A Szűzanya tiszteletére szentelt templomban tartották a harmadik egyetemes zsinatot 431-ben, ahol hitigazságként mondták ki, hogy Mária a megtestesült Igét szülte világra, ezért a Theotokosz, az Istenszülő, azaz Istenanya név illeti meg őt.
Efezus meglátogatása után Selcuk közelében, a magas dombok közé felkúszó szerpentinek végén azt a házat tekintettük meg, és annak árnyékában mutattunk be szentmisét a helybéli kapucinus ferencesekkel, ahol a Szűzanya élete utolsó éveit töltötte.

Ismerős a Bibliából, hogy Jézus a kereszten János apostol gondjaira bízta a Szűzanyát, amikor így szólt: Asszony, nézd, a fiad! – Aztán a tanítványhoz fordult: Nézd, az anyád! Attól az órától fogva házába fogadta a tanítvány (Jn 19,26). Ez az utolsó híradás a Szűzanya sorsáról. További élete rejtve maradt a világ kíváncsi szeme elől.

Azonban a régi hagyomány szerint az első jeruzsálemi keresztényüldözéskor Krisztus követőinek menekülniük kellett a Szentföldről. János apostol a kisázsiai Efezus közelében egy rejtett keresztény kolóniára menekítette Máriát, ahová elkísérték legközelebbi rokonai és a szent asszonyok közül többen. Itt élte csendben, imába merülten életének utolsó éveit. E szent helynek ma is a csend és az egyszerűség a jellemzője.

Mária lakhelyét nagy tisztelet övezi a keresztények és a muzulmánok körében egyaránt, bár a történészek és a teológusok még nem mondták ki a végső szót arra vonatkozóan, hogy a Szűzanya itt vagy a jeruzsálemi Sion-hegyen fejezte be földi életét.

Százhuszonöt évvel ezelőtt egy vesztfáliai apáca, Emmerich Szent Katalin látomása nyomán kezdték meg feltárásaikat a régészek e helyen, és valóban ókori alapokra bukkantak.
Szent Katalin látomásaiban ezt olvashatjuk: Az Istenanya nem magában Efezusban lakott, hanem olyan vidéken, ahol több ismerős keresztény nő már korábban megtelepedett. Lakása Jeruzsálemből jövet mintegy 3 és félórányi járásra, az Efezus előtt balra fekvő hegyen volt.

Mária házát, az egyszerűségében nagyszerű zarándokhelyet meglátogatta VI. Pál pápa, II. János Pál pápa és az emeritus szentatya, Benedek pápa is.

Nincsenek megjegyzések: