Oldalak

hétfő, augusztus 26, 2013

Ferenc pápa: lépjünk be Jézus kapuján

Augusztus 25-én, az Úrangyala elimádkozásakor a Szentatya a vasárnapi evangéliumról elmélkedett, amelyben Jézus az örök üdvösségről szól. Homíliája után a pápa felhívást intézett volna Szíria békéjéért.

Jézus arra hívja tanítványait, hogy a szűk kapun lépjenek be. „Igyekezzetek a szűk kapun bemenni” – válaszol Jézus egy férfinak, aki megkérdezi tőle, hogy kevesen üdvözülnek-e? Az Úr ezáltal megjelöli az üdvösség útját – mondta a pápa. De melyik az a kapu, amelyiken át kell haladnunk?
„Ez a kapu maga Jézus” (vö. Jn 10,9). Ő a kapu, az átmenet az üdvösségbe. Ő vezet el bennnünket az Atyához. Az a kapu, amely Jézus, soha nincsen becsukva, mindig nyitva áll mindenki számára, kivétel, kizárás, kiváltságok nélkül. Jézus nem zár ki senkit sem. Talán valaki közületek ezt mondhatná: „De atyám, én biztosan ki vagyok zárva, mert nagy bűnös vagyok: sok rossz dolgot tettem életemben...” Nem: nem vagy kizárva! Pontosan ezért tartozol a kedveltek közé, mert Jézus mindig a bűnösöket kedveli, hogy megbocsásson nekik és szeresse őket. Jézus vár, hogy átölelhessen, hogy megbocsáthasson neked. Ne félj: Ő vár téged. Végy magadon erőt és bátran lépj be kapuján”.
Mindenki meghívást kapott arra, hogy átlépjen ezen a kapun, a hit kapuján, és belépjen Jézus életébe, hogy beengedje saját életébe Jézust, hogy Ő átalakítsa és megújítsa azt, teljes és tartós örömöt ajándékozva. Ma annyi kapu előtt elhaladunk, amelyek arra szólítanak, hogy lépjünk be: boldogságot ígérnek, amely egy pillanatig tart, önmagától elapad, és nincs jövője – fogalmazott a Szentatya.
„Ne féljünk attól, hogy átlépjünk a Jézusba vetett hit kapuján; hagyjuk, hogy egyre jobban belépjen életünkbe, hogy kilépjünk önzéseinkből, bezártságainkból, a többiek iránti közönyünkből. Mert Jézus olyan fénnyel világítja meg életünket, amely nem alszik ki soha. Nem tűzijáték, nem egy villanás: nem. Nyugodt fény, amely örökké tart és békét ad. Ilyen az a fény, amellyel találkozunk, ha Jézus kapuján lépünk be” – fejtette ki elmélkedésében Ferenc pápa.
Jézus kapuja szűk – nem azért, mert kínzókamrába vezet, hanem azért, mert azt kéri, hogy nyissuk meg szívünket Neki, ismerjük el, hogy bűnösök vagyunk, akiknek szüksége van Jézus üdvösségére, megbocsátására, szeretetére, továbbá alázatra, hogy befogadjuk irgalmasságát és hagyjuk, hogy újjáalakítson bennünket.
Jézus az evangéliumban azt mondja, hogy kereszténynek lenni nem címkét jelent – folytatta elmélkedését a pápa, majd feltette a kérdést: „Ti a címke vagy az igazság keresztényei vagytok? Mindenki magában válaszoljon. Soha ne legyetek pusztán névleges keresztények! Legyetek az igazság, a szív keresztényei! Kereszténynek lenni annyit jelent, mint megélni a hitet ,és tanúskodni róla az imában, a karitatív cselekedetekben, előmozdítva az igazságosságot, téve a jót. A szűk kapun, amely Krisztus, az egész életünknek át kell haladnia”.
Ferenc pápa azért fohászkodott Máriához, a „Mennyek Kapujához”, hogy segítsen átlépni a hit kapuján. Hagyjuk, hogy Fia átalakítsa egész létünket, mint ahogy az ő életét is átalakította, azért, hogy mindenki számára elhozza az evangélium örömét.
Az Úrangyala elimádkozása után a pápa emlékeztetett rá, hogy sokak számára ezek a napok a nyári vakáció végét jelentik. Mindenkinek békés és elkötelezett visszatérést kívánt a mindennapok normális életébe, és arra buzdította a híveket, hogy reménnyel tekintsenek a jövőbe. Végül szép vasárnapot, szép hetet és jó ebédet kívánva búcsúzott a Szent Péter teret megtöltő hívektől.

Ferenc pápa: lépjünk be Jézus kapuján

Nincsenek megjegyzések: