Vatikán: kicsi, de mégis hatalmas állam

Szerda délután a nagyváradi Püspöki Palotában folytatódott a Római Katolikus Püspökség által A Hit Évében szervezett Hit-ferencia előadássorozat. Ezúttal Mons. Kovács Gergely szentszéki alkalmazott, a kultúráért felelős pápai tanács tagja értekezett a Vatikánról és a Szentszékről.

A Püspöki Palota dísztermét zsúfolásig megtöltő közönséget Exc. Böcskei László megyés püspök üdvözölte a Hit-ferencia sorozat ötödik rendezvénye alkalmából, arra hívva fel a figyelmet, hogy folytatódnak azok a gondolatok, melyeket a korábbi előadásokon érintettek, illetve bővítik a kört és egy olyan témával foglalkoznak, mely iránt biztos sokan érdeklődnek. A Vatikán és a Szentszék működéséről szóló értekezés A Hit Évében támpontot nyújt arra nézve, hogy a katolikusok még jobban elmélyedjenek a hitünkben, és tudatosan felvállalják ezt. A hívő ember ugyanis egy nagy közösség, család tagja, egy olyan egyházé, melynek szíve Rómában dobog. A köszöntés után dr. Kovács F. Zsolt, a püspökség irodaigazgatója mutatta be a meghívottat Mons. Kovács Gergely szentszéki alkalmazottat, a kultúráért felelős pápai tanács tagját.

A hit kapuja

Előadása kezdetén Kovács Gergely atya leszögezte: az általa elmondottakból nem szabad azt a következtetést levonni, hogy ez a Vatikán, csupán arról van szó, hogy ő ilyennek látja, így éli meg az ott tapasztaltakat. Ugyanakkor nem szeretne kinyilatkoztatni, „no ez aztán jól megmondta”-típusú kijelentéseket tenni. Nem akar rejtett üzeneteket sugallni, Da Vinci kód-féle összeesküvés elméletre sem épít, és olyan vatikáni titkokat sem tár fel, melyeken aztán gumicsontként csámcsoghat a média. Értekezésének kiindulópontja a hit, XVI. Benedek pápa A hit kapuja (Porta fidei) című apostoli levele alapján közelíti meg a dolgokat, induktív módszerrel a személyes élményektől halad kifelé, egyre bővítve a kört, az említett dokumentum négy fő gondolatára támaszkodva: a hit fontossága korunk számára (életre szólóan útra kelünk); újra fel kell fedezni a hit útját, megmutatni a Krisztussal való találkozás örömét; a megtérés útja; a Szűzanya, az apostolok és a vértanúk hitének tettekre váltása.

Elmondta, hogy amikor a Szentszék szolgálatába került, meglepődött azon, hogy sokan azt tanácsolták neki: vigyázz, a hitet el ne veszítsd! Holott ő úgy érzi, ugyanolyan lelkiismeretesen végzi a munkáját, mintha plébános lenne, specifikus veszélyek pedig mindenütt vannak, melyeket meglátásában úgy lehet elhárítani, hogy soha sem feledkezünk meg arról: nem egy struktúra elemei, hanem az élő egyház részei vagyunk, s ugyanakkor arra kell törekednünk, hogy ne váljunk életidegenné. Úgy fogalmazott: a hitfogyatkozás mindenütt ott van, ezért fontos, hogy ha elindultunk a hit útján, akkor ne álljunk meg, hanem haladjunk tovább. Megjegyezte: munkája során a tévhitekkel ellentétben nincs az irodába bezárva, és óriási pluszt jelent számára a sokszínűség. A huszonnégy tagú kulturális tanács ugyanis soknemzetiségű, így egy-egy kérdést több oldalról meg tudnak közelíteni, nem lesznek szakbarbárok, hanem meg tudnak nyílni a másságnak is.

Egységben az erő

Kovács Gergely atya arról is beszélt, hogy különbséget kell tenni a Vatikán és a Szentszék között. Előbbi egy 1929. február 11-én létrejött, 44 hektáron elterülő, 800 lakosú, nemzetközileg elismert állam saját kormányzósággal, utóbbi pedig egy intézmény, mely rendkívül jó diplomáciai kapcsolatokkal rendelkezik. Kevesen tudják például, hogy a világon az első állandó képviselete a Szentszéknek nyílt meg 1529-ben I. Ferdinánd bécsi udvarában. Meglátásában a katolikusok nagy előnye, hogy van egy központjuk, a Vatikán (ebben az esetben is érvényesül az egységben az erő elve), viszont hiába van egy remek hadvezér, ha nincs mögötte a hadsereg és a nép. „Néha a sokszínűségben ott van az egység, ezért hatalmas a Vatikán. A hitünket viszont közösségben, egyházban kell megéljük, életünket Krisztushoz kell igazítanunk, ezért egy kicsit tőlünk is függ, hogy mennyire hatalmas a Vatikán”- figyelmeztetett.

A tisztelendő véleménye szerint Ferenc pápa népszerűségének titka a hitelesség, mert komolyan gondolja amit hirdet, ennek megfelelően él, és meggyőző tud lenni. Szentbeszédeiben nem fenyegetődzik, hanem a szeretetteljes imádság hangján szólal meg. Magatartása követendő példa arra nézve, hogy a hit tettek nélkül meddő, és a kettő összhangban kell legyen egymással, mert a hit nem lehet csak külső festés, hanem csontig, velőig hatoló valóság kell legyen.

Univerzalitás

A tartalmas és megfontolandó gondolatokért Exc. Böcskei László megyés püspök mondott köszönetet Mons. Kovács Gergely atyának. A főpásztor ugyanakkor konklúzióként kiemelte az egyház univerzalitását, azt, hogy az örömhírt nem erőszakosan kell terjeszteni, és arról is szólt, hogy Róma miért kell irányadó legyen a katolikus vallásúak számára. „A Szentszéknek hatalma van, de nem azért, mert az emberek találták ki, hanem amiatt, mert az Úrjézus így rendelte el”, hangsúlyozta.

Ciucur Losonczi Antonius
 Forrás: Erdély.ma