vasárnap, június 23, 2013

Amit a Karate Kölyök tanított nekem a Rózsafüzérről

[Jen Loser cikkje]

 karate

Ha olyan van mint én, időnként küszködsz a Rózsafüzér elimádkozásával. A Mária iránt szeretetem egyenletesen növekedik mióta a főiskolán visszatértem az Egyházba, de képtelen vagyok rászokni a Rózsafüzérre. A lelkes próbálkozásaim ellenére, hogy ragaszkodjak hozzá, általában elalszok vagy, a legjobb esetben, elkezd vándorolni az agyam. Ahogy az életem zsúfoltabbá vált, a Rózsafüzér elimádkozása nem lett könnyebb. A legtöbb napon 6 óra előtt ébren vagyok és sokszor nem érek haza 9 óráig. Az ingázásom folyamán gyakran sietek válaszolni telefonhívásokra és csak éppen fennmaradok a víz tetején. De van valami a Rózsafüzérrel kapcsolatban, ami vonz engem, egy aprócska vonzalom, amelyet nem tudok elutasítani. Így aztán úgy döntöttem, hogy vállalkozok egy kis útra, hogy felfedezzem mi teszi olyannyira különlegessé.

A szentek

Az első dolog, amihez fordultam azok a Szentek. A számtalan pápa, püspök és boldog a Rózsafüzért tartotta elsődlegesnek majdnem egy évezreden keresztül. Azt mondanám, hogy mindegyiküknek elfoglaltabb volt az élete mint az enyém. Például IX. Piusz pápa azt mondta, hogy ,,Az összes Egyház által engedélyezett imaforma közül egyet sem kísért annyi csoda mint a legszentebb Rózsafüzért.” Szalézi Szent Ferenc azt mondta, hogy ,,a legjobb módja az imádságnak a Rózsafüzér elimádkozása.”
A Rózsafüzér biztosan értékes, ha ez az összes szent ember így gondolta, de miért tűnik annyira unalmasnak és gyümölcstelennek?

A folytatás itt olvasható. 

Nincsenek megjegyzések:

Tanú, aki személyes tapasztalatból tesz kijelentést – Húsvét 3. vasárnapja

Szentírási részek: ApCsel 3,13-15.17-19. // Lk 24,35-48 A mai szentírási részekben kétszer is elhangzik a „tanú” szó. Először Péter ajkán. A...