Napi gondolatok: Az Assisiben lévő Szent Ferenc Bazilika Felszentelési évforduloja

Assisi szent Ferenc tiszteletére épített templom alapkövét IX. Gergely pápa helyezte le, a szentéavatást követő napon, 1228-ban. IV. Ince pápa szentelte fel 1253. május 25-én. Ma üljük a felszentelésének ünnepnapját. Bárcsak a kőből épült templomaink ne csak turista látványosság lennének, hanem lelkiség - szellemiség őrzői. Hely ahol rátalálunk Istenre, egymásra és igazibb önmagunkra.

Együtt lakozik: pompa és szerénység...

Hétszázhatvan éves a Szent Ferenc-bazilika Assisiben

Ludovico da Pietralunga ferences testvér (+1570) szerint - 1253-ban - IV. Ince pápa felszentelte a kezdetleges rendházat is: "Ami a felszentelést illeti, nemcsak az oltárt szentelte meg, hanem még egyszer az egész templomot a rendházzal együtt." Ez az év számít a bazilika felszentelése évének, mert ekkor már befejezetten állt mind a két - egymásra épített - templom épülete. Az évszázadok folyamán a zarándokok millió keresték és keresik fel ezt a szent helyet. 

Assisi: a Szent Ferenc-bazilika az alsó (a toronytól jobbra) és a felső bazilika (feljebb,
 jobbra) bejáratával és a Sacro Convento részletével (balra lent)

Ha az ember helyesen használja az Istentől kapott adományokat, akkor gyökeres változtatásokat tud eszközölni nemcsak saját életében, hanem környezetében is. A Basilica del Santo Assisiben erre a valóságra is emlékeztet bennünket, hiszen Assisi Szent Ferenc életében a város szélén álló dombot még a Pokol dombjának nevezték, mert itt hajtották végre az ítéletet a bűnözőkön, de amióta felépült rajta a csodálatos építmény, a Mennyország dombjaként emlegetik.

A felső-bazilika - a felvétel a földrengést megelőzően készült

Aki ma Perugia vagy Foligno, illetve a Santa Maria degli Angeli irányából közelíti meg a Poverello városát, elsőként a várossal művészi egységet alkotó templom pompájában gyönyörködhet. Ha pedig még olyan szerencsében is részesül, hogy a Sacro Convento árkádjai alatt sétálhat, akkor az építészeti remekmű látványa mellett az Umbriai-völgy Szent Ferencet is verselésre ihlető szépségében fürödhet. Az élményt még tovább fokozhatja, ha a völgyre leszáll a köd, egy bizonyos magasságig mindent eltakar - az emberi gonoszság és a bűn világát -, s csak a Porciunkula kupolája úszik a köd felett, s az azúrkék ég alatt a napsugarak lejtenek körülötte táncot.

Illés testvér, a bazilika megálmodója

Az alsó templom

Az alsó bazilika szentélyének mennyezetrészlete: 
pompás színek és tarka jelenetek harmóniája

Az eredeti ferences szegénység eszméjétől való eltávolodással vádolt Bombarone Illés testvér kapta ajándékba IX. Gergely pápa számára 1228-ban azt a telket, amelyen hamarosan megkezdődött a ma már bazilika néven ismert templom építése. IX. Gergely - Szent Ferenc szavaival élve: "a pápa úr" -, a Szent közeli barátja, maga helyezte le a szentté avatás másnapján (1228. július 17-én) az építmény alapkövét. Illés testvér konok kitartásának és rendkívüli szervezőképességének köszönhetően két évre rá, a pünkösdi káptalanra összegyűlt ferencesek ünnepélyes keretek között áthozták Szent Ferenc - akkor még épségben lévő - földi maradványait a Szent György-templomból (ma: Szent Klára-bazilika).
Illés testvér szíriai tartományfőnöksége idején láthatta, milyen óriási, sziklába vájt erődítményeket emelnek a keresztesek, amelyek a valóságban tekintélyes személyiségek síremlékei voltak.
A templomot - amelynek "atyja volt: ész, amely kigondolta, és kéz, amely megvalósította" (L. Gillet) - erődítményszerű létesítményként álmodta meg, amelyre teljes súlyával rátelepszik a könnyed és kecses felső bazilika.

Az alsó templom átriumából balra nyílik a templom mellékhajója. Az boltívek - ellentétben a katedrálisok építészeti stílusával - nem gőgös magasságból tekintenek le a kis emberre, hanem szinte meggörnyedve viselik a súlyt. Vagy csak emlékeztetni akarnak a "kisebb (mert: a kisebb még a legkisebbtől és a kicsitől is kisebb) testvér" alázatosságára? A holt kövekből épült templom alázattal meghajol az élő templom - Ferenc előtt.

Cimabue: Szent Ferenc -
 a festményt a leghűségesebb Ferenc-ábrázolásnak tartják

Az oldalkápolnákat festői műalkotások díszítik, mauzóleumok tarkítják. A fény szerénykedve hatol át a csodálatos vitrázsokon, mintha nem akarná zavarni a holtak és élők csöndes világát. Mert e szent helyen még a levegő is lelkiséget közvetít és imára hív fel. A mellékhajó az átlós főhajóba torkollik. Ez a hajó őrzi a bazilika legősibb festményeit. A képzőművészet rajongóját a kimondhatatlan szépség és a színek leírhatatlan tarkasága ragadja meg, a hívő ember pedig Jézus és Szent Ferenc életéből vett jelenetek előtt kulcsolja imára kezét. A (többségében ismeretlen) művészek itt lemondanak az ó- és újszövetségi párhuzamos helyek ábrázolásáról, ehelyett azt a párhuzamot tárják elénk, amelyet Krisztus szenvedése és Szent Ferenc stigmái között vélnek felfedezni. A hajó jobb falán Krisztus szenvedésének mozzanatai tárulnak elénk: megfosztják ruháitól, keresztre feszítik, leveszik a keresztről, sírba teszik... A bal oldalon jelenetek Ferenc, "társszenvedő" életéből: kitagadtatás az apai örökségből, a lateráni bazilika megtámogatása, Ferenc és a madarak, a stigmatizáció jelenete, Ferenc halála... Felsorolni is sok ennek a Biblia pauperumnak a képeit.

Az alsó bazilika értékes ereklyéi közé tartozik 
a ferences Regula, amelyet III. Honoriusz pápa hagyott jóvá 
1223. november 29-én

Az alsó bazilika hajói "Tau" alakot képeznek. S mindez nem véletlenül történik, hiszen e jel emlékeztette Ferencet az Úr keresztjére. Ezt a jelet rajzolta Ferenc a cellák bejárata fölé, ez volt a kézjele az ismerősöknek és barátoknak küldött leveleken, és ilyen alakra varratta szegényes kámzsáját is. Számára Krisztus volt a kezdet és a vég, megtért életének építészeti elve. A Krisztusra alapozott élet gyümölcsére emlékeztetnek a Szent sírja fölé emelt főoltár feletti freskók, melyek a szegény, engedelmes és tiszta szerpap, Francesco megdicsőülését ábrázolják.

A kripta

Az alsó bazilika eredeti kriptájához nem volt hozzáférés egészen 1818-ig, amikor ötvenkét éjszakai munka árán újra megtalálták Ferenc sírját és testének maradványait. Az újra felfedezett kripta 1930-ban kapta mai formáját. VI. Pál pápa beleegyezésével aztán 1978-ban szakemberek egy csoportja újra azonosította Assisi Szent Ferenc maradványait, majd egy üvegurnába gyűjtve visszahelyezték őket az eredeti helyükre. A kriptában kaptak helyet "az első óra meghívottjai" is: Ferenc első társai, és Jacopa de Settesoli testvér is, a római nemesasszony, a hűséges barát és jótevő, aki a rendalapító életének utolsó pillanataiban is vele volt a Porciunkulában.

A felső templom

A felső bazilikára leginkább a húsvéti fény szimbolikája jellemző. Latin kereszt alakú belseje egy hajóra emlékeztet. Falainak díszítését egy angol festő kezdte meg, majd 1280 táján Cimabue folytatta, de működtek itt római és toszkán festők, valamint Giotto is, aki Szent Bonaventurának, Ferenc életrajzírójának vezetésével jelenítette meg képileg a szent életét. Freskósorozata igazi képregényes életrajznak tekinthető, amely uralja az egész felső bazilikát, amelyet naplementekor a művészi kivitelezésű rozettán keresztül simogatnak a "naptestvér" sugarai.

Ez a vázlatosnak sem mondható leírás is sejteti talán, mekkora kincseket rejtő építészeti remekművel állunk szemben. Pedig még nem is említettük az 1239-ben befejezett, román stílusú tornyot, a rendházat, amely 1230 óta nyújt otthont a szerzeteseknek, de a bazilika előtti tornácos teret sem.

Végezetül pedig álljanak itt A. F. Ozanam szavai: "Ezt a szegényt nem lehet kellőképpen tisztelni. Az emberek nem feledkeztek meg szeretetéről, s eltökélték, hogy még annál is több szeretetet mutatnak ki iránta, mint amennyit ő rájuk hagyott. És mivel neki nem volt sem hajléka, sem pajtája, olyan magasztos hajlékot kellett megépíteni számára, mint amilyen palotáról fiatal korában álmodott."

Harmath Károly

Forrás: Új Ember